A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján olvasható információk szerint Magyarországon még egyetlen, 2017-ben indult férőhelykiváltó programot sem fejeztek be. Kérdeztük a szervezetet a hajdú-bihari projekt csúszása miatti költségnövekedésről, de azt válaszolták, hogy ezt csak a megvalósulás, a legfrissebb határidő szerint december 31. után lehet számszerűsíteni. Vannak házak, amelyek már 2019-re elkészültek, de máig nem költözhetett be egyetlen fogyatékossággal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg sem.
A debreciner.hu cikkét a Szabad Európa új sorozatában, a Szabad oldalban közöljük. Ebben a sorozatban az ország független szerkesztőségeinek írásait, tartalmait vesszük át, hogy saját olvasóikon túl a szélesebb nyilvánossághoz is eljussanak.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2017. december 21-én írta alá azt a szerződést, amely alapján elindulhatott a Jobb, mint az otthon – támogatott lakhatás Hajdú-Bihar megyében című program, amelyre az Európai Unió 2,41 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított. A projekt keretében szociális otthonok férőhelyeit váltják ki új lakóotthonok építésével, valamint meglévő épületek felújításával Bárándon, Derecskén, Püspökladányban és Szerepen. Az SZGYF honlapján olvasható leírás szerint a beruházás „elősegíti a fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítását”.
A projektet egy nagyobb, az Európai Unió által finanszírozott intézményiférőhely-kiváltási program keretében indították el, amelynek a felhívásában az Emmi azt írja, a kezdeményezésre azért van szükség, mert a meglévő nagylétszámú intézmény sok esetben az adott település szélén, korszerűtlen épületben működik, nem biztosítja a tényleges társadalmi integrációt, valamint nem feltétlenül alkalmas az egyéni képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására. A program célját a következőképpen fogalmazták meg: „A fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként ötven főnél nagyobb intézményi ellátási forma teljes körű kiváltása és a lakók igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítása.”
A Jobb, mint az otthon szakmai terve szerint a hajdú-bihari projekt keretében 249 férőhely kiváltását tervezték. Ebből 72 a fogyatékossággal élő személyek ellátását, 95 pszichiátriai ellátást, 82 pedig szenvedélybetegek ellátását biztosító férőhely.
Évek óta üresen állnak a házak
A projekt fizikai megvalósítását 2018 augusztusában kezdték el, ugyanaz év októberében pedig bokrétaünnepet tartottak Derecskén annak örömére, hogy kialakították az első épület tetőszerkezetét. „A Bihari Egyesített Szociális Intézmény Derecskei Humán Szolgáltató Otthona lakói a következő év során költözhetnek át a Derecskén épülő, tizenkét férőhelyes lakóépületekbe” – olvasható az SZGYF honlapján közzétett beszámolóban, amely azt is megemlíti, hogy Verdó György, a szervezet Hajdú-Bihar megyei kirendeltségének igazgatója ünnepi beszédében elmondta, hogy a projekt sikeres és a tervezett ütemben haladó megvalósítása sok ember közös akaratának és áldozatos munkájának eredménye.
Most 2022 van, közel négy év telt el a bokrétaünnep óta. 2021 tavaszára minden ház felépült nemcsak Derecskén, hanem Bárándon, Püspökladányban és Szerepen is, de máig nem költözött be senki. Verdó Györgyöt ugyanakkor 2020-ban felmentették a tisztségéből.
A beruházás befejezési határidejét összesen négy alkalommal tolták ki a megvalósítás folyamán. A minisztériummal kötött támogatási szerződés szerint az első céldátum 2018. december 31. volt. Ezt először 2019. december 31-re, majd 2021. június 30-ra, tavaly júniusban pedig 2022. december 31-re módosították – ez a jelenleg érvényes határidő.
A város perifériáján kapott helyet több lakás is
Idén július 25-én személyesen is megnéztük a program keretében Derecskén épült öt házat, miután egy olvasónk arról informált minket, hogy a városi szóbeszéd szerint a projekt csak az ingatlanok miatt valósul meg, a jelenleg szociális otthonban élők valójában nem fognak beköltözni a lakásokba – a pletyka szerint tehát valaki(k) arra játszhat(nak), hogy az uniós szabályozásnak megfelelően a projekt befejezésétől számított öt év letelte után nem lesz kötelező szociális célra használni az épületeket.
Ami elsőre feltűnő volt, hogy több helyszín (elsősorban a Mikes Kelemen, a Bors és a Bajcsy-Zsilinszky utcai) a település perifériáján található, ez az alábbi térképen is jól látható. Ez abból a szempontból vethet fel kérdéseket, hogy az európai uniós kezdeményezésnek a felhívás szerint éppen az érintett személyek társadalmi integrációja lett volna az egyik legfontosabb célkitűzése, ehhez képest több esetben is csak a város belterületének szélén kaptak helyet.
Maguk az ingatlanok kívülről mind kifogástalan állapotban vannak, az uniós támogatásról szóló tájékoztatásra ugyanakkor nem mindegyik helyszínen helyeztek hangsúlyt. Nagy hirdetőtáblát csak a Mikes Kelemen utcában használtak, egy-egy kis táblát helyeztek el a kerítésre a Bajcsy-Zsilinszky és a Kossuth utcában, a Móricz utcában csak az ablakba ragasztottak ki egy lapot, a Bors utcában pedig semmiféle információval nem találkoztunk.
Az ingatlanok szomszédságában élők megerősítették az értesülésünket: a házakban nem lakik senki, nem is voltak lakói soha. Többen említették, hogy valaki rendszeresen jár autóval ezekhez a lakásokhoz, de se azt nem tudták megmondani, ki az, se azt, hogy mit csinál ott.
Csak az év vége után tudják számszerűsíteni a drágulást
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság érdeklődésünkre közölte, hogy az érintett ingatlanok állami tulajdonban vannak, a fenntartásukról az SZGYF és a megvalósításban részt vevő intézmény (a Bihari Egyesített Szociális Intézmény) közösen gondoskodik. A főigazgatóság arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az ellátott személyek egyelőre azért nem költözhettek be a lakásokba, mert jelenleg is folyamatban van a megvalósításuk, „az ellátottak költözése a kapcsolódó projektelemek együttes megvalósulását követően válik lehetővé”.
Hogy megtudjuk, konkrétan milyen elemek hiányoznak még a program teljes megvalósulásához, újabb levelet írtunk az SZGYF-nek. A szervezet sajtóosztálya kifejtette, hogy a projekt kötelezően vállalt feladata egy úgynevezett szolgáltatási gyűrű kialakítása, amelyet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993-as törvény határoz meg pontosan. „A szolgáltatási gyűrű szolgáltatóközpontjának kialakítása és az eszközbeszerzések vannak jelenleg megvalósítás alatt – közölték. A válaszból az is kiderült, hogy a szolgáltatóközpont biztosítja a törvény szerinti, kötelezően nyújtandó olyan szolgáltatásokat, mint az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás vagy a támogatószolgálat. – A működéshez (beköltözéshez) szükséges szolgáltatói bejegyzés kérelmezése a projektelemek megvalósítását követően nyújtható be” – írták.
Az SZGYF a program megvalósításának jelentős csúszását „a projektet érintő gazdasági változásokkal” magyarázta, amelyek hatással voltak a beszerzési tevékenységekre. A főigazgatóság megfogalmazása szerint ezek (mármint a beszerzési tevékenységek) összhangjának megteremtése miatt át kellett tervezni a projekt mérföldköveit. Azt ígérik, a beköltözés a projekt időtartamán belül (tehát a jelenlegi határidő alapján idén december 31-ig) megtörténik, de hozzátették, hogy ez jelenleg az engedélyeztetési eljárások függvénye.
Megkérdeztük azt is, hogy mekkora költségnövekedést okozott a csúszás a programban. Erre azt válaszolták, hogy „a projektcélok elérése érdekében szükséges volt a projekt finanszírozását áttervezni, mely a lebonyolítási időszak ismert gazdasági okaiból származik, ennek mértéke a projekt lezárását követően számszerűsíthető”. Tehát egyelőre nem tudják megmondani, mennyivel nőnek a 2017 óta tartó program költségei.
Lakossági felháborodás kísérte a projekt megvalósulását
Habár az SZGYF a válaszaiban csak gazdasági indokokat említ, a beruházás egyéb okokból sem haladt zökkenőmentesen. Országos médiafigyelmet váltott ki például, hogy a Püspökladány központjába, a Bene Gyula utcába tervezett két ház felépítése komoly lakossági tiltakozással járt. A tervek szerint ide a Bárándi Humán Szolgáltató Otthon ellátottjai költöznének. A 444 az esetről 2018 augusztusában azt írta, a lakosság nagy részét az építkezés megkezdéséig nem tájékoztatták a programról, részben ennek tudható be, hogy egy népes helyi Facebook-csoportban még petíciót is indítottak az épületek felhúzása ellen. Az indulatok elszabadulása miatt aztán összehívtak egy lakossági fórumot – hétköznapra, munkaidőben, mégis megtöltve a helyi művelődési központ nagytermét.
2019 februárjában a Magyar Hang azt írta, a helyszínen gyűjtött tapasztalataik szerint a lakossági félelmek azóta sem oldódtak. A lap arról is beszámolt, hogy az SZGYF a tiltakozások miatt 2018 decemberében felajánlotta, hogy az önkormányzat cseretelekkel bruttó 134 millió, anélkül pedig bruttó 178 millió forintért megvásárolhatja az épülő ingatlanokat. Ezt azonban a helyi képviselő-testület nem vállalta, csak nyolcvanmillió forintot adtak volna a két házért.
Elkerítették őket
Bodó Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő, akkoriban foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 2021 júniusában a Haonnak nyilatkozott arról, hogy a projekt püspökladányi része végül úgy valósult meg, hogy egy magas kerítést építettek a házak köré, árnyékoló ablakokat építettek be, az épületek bejáratait pedig máshová helyezték a Bene Gyula utcáról. „Azt gondolom, a mostani programot a feleknek nem sikerült elhelyezni a város közéletében” – ismerte el a politikus.
A Magyar Hang 2019 márciusában beszámolt arról, hogy az egész projekt alapjául szolgáló szakmai terv hemzseg a plagizálástól, úgy kalkuláltak, hogy a 234 oldalas dokumentum kétharmadát ollózták össze internetes oldalakról, más pályázatokból és intézményi programokból, méghozzá forrásmegjelölés nélkül, minderre pedig összesen bruttó 21,2 millió forintot költöttek.
Ugyancsak a Magyar Hang írta meg 2019 szeptemberében, hogy bár a program keretében építendő házak elkészültek, a kivitelező hajdúböszörményi székhelyű, a közbeszerzési eljárásokon évek óta sikert sikerre halmozó Tömb 2002 Kft. után „földhányások és elvégzetlen munka maradt”, nem fúrtak ki megfelelően egy kutat, a lap újságírója pedig egy összedőlt kerti bódét is talált az egyik püspökladányi épület udvarán.
„Most már ne rohanjunk” – mondta az államtitkár
Nem ez a SZGYF egyetlen Hajdú-Bihar megyei férőhelykiváltó projektje, amely komoly késésben van az eredeti elképzelésekhez képest. Szintén a Tömb 2002 Kft. a kivitelezője annak a beruházásnak, amelynek keretében a kevesebb mint háromezer lakossal rendelkező Sárrétudvariban (itt él és volt korábban polgármester Bodó Sándor fideszes országgyűlési képviselő) a Debreceni Szociális Szolgáltató Központ telephelyeit kiváltandó hat, tizenkét férőhelyes házat építenek fel 864 millió forint európai uniós támogatásból. A projekt szakmai terve szerint a fizikai befejezésnek 2018 utolsó negyedévében kellett volna teljesülnie, ehhez képest a támogatási szerződés számos alkalommal történt módosítása után a jelenlegi befejezési határidő 2022. december 31. (tehát ugyanaz, mint a másik hajdú-bihari program esetében).
Sárrétudvariban maga az építkezés is lassan haladt, 2021 nyarán a Haon említett cikkében Bodó Sándor úgy fogalmazott, hogy „Sárrétudvari jár a sor végén”. A Haon egy másik, ekkoriban közzétett anyagában a képviselő a projekt kapcsán arról beszélt, most nagyon oda kell figyelniük, hogy minden apró szakmai részlet a helyén legyen. „Most már ne rohanjunk, egy-két hónapon már semmi nem múlik, de legyen ez jól megcsinálva minden településen” – mondta a politikus.
2017 óta egyetlen ilyen projektet sem fejeztek be Magyarországon
Az SZGYF honlapján összesen 22 projektet sorolnak fel, amelyeket a 2017-ben kiírt EFOP-2.2.2. pályázat keretében indítottak el. Ezek közül az oldalon olvasható információk alapján még egy sem valósult meg teljesen, a határidők többszöri csúsztatásával az új céldátum mindegyik esetében 2022. december 31.
Ahogy a fenti példákból is láttuk, az, hogy a projekteket nem fejezték be, nem jelenti azt, hogy nem is épült meg semmi. A hajdú-bihari állapotokhoz hasonlóról számolt be többek között 2020-ban a Magyar Narancs. A cikk szerint a Békés megyei Eleken és Vésztőn 630-630 millió forint uniós támogatásból már 2019-ben felépültek a 72-72 ellátottat befogadni képes házak, amelyekbe nem költözött be senki.
Az SZGYF-et megkérdeztük, mi az oka annak, hogy az országban még egyetlen projektet sem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Az érdekvédelmi szervezet már az induláskor a program leállítását kérte
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (Éfoész) egyébként már 2017 novemberében azt kérte a kormánytól, hogy állítsa le és tervezze újra a magyar intézményiférőhely-kiváltó folyamatot, mert úgy látták, hogy a pályázati programok a korábbi, nagy létszámú intézményrendszer fenntartására, nem pedig a lebontására irányulnak. A szervezet véleménye szerint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által benyújtott szakmai programok nem felelnek meg sem a hazai jogszabályok által támasztott követelményeknek, sem Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak. „A pályázatok megvizsgálása során egyértelműen látszik, hogy a fejlesztések célja nem az érintett, értelmi fogyatékossággal élő emberek teljes és hatékony társadalmi részvételének a megteremtése, hanem a nagyintézményi infrastruktúra és a jelenlegi ellátási rendszer megőrzése” – olvasható ma is az Éfoész honlapján.
