Az elveszett státusz és a kilátástalan iráni száműzetés arra késztet több ezer volt afgán katonát – köztük sok, az Egyesült Államok által kiképzett elit kommandóst –, hogy elgondolkodjon azon, hogy zsoldosként harcoljon-e Ukrajnában és más harctereken.
Sok volt afgán katona és rendőr azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy magára hagyta, amikor a tálibok tavaly visszaszerezték a hatalmat. Azt is mondják, hogy a szegénység és a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak is szerepet játszanak abban a döntésükben, hogy elfogadják egy orosz magánzsoldoscsoport toborzási ajánlatát.
A Szabad Európa Azadi Rádiója által látott WhatsApp-üzenetek szerint néhány volt afgán kommandós máris lépéseket tett, hogy csatlakozzon a Wagner-csoporthoz, ahhoz a magánfélkatonai szervezethez, amely kiemelkedő szerepet játszik a Kreml Ukrajna elleni háborújában.
Mások, akik jelenleg Iránban élnek (ahol több ezer volt afgán katona keresett menedéket, miután a tálibok 2021 augusztusában elfoglalták szülőföldjüket), azt mondják, hogy sanyarú soruk van, a megélhetéshez kétkezi munkára adták a fejüket, vagy akár a szemétben turkálnak, hogy eladják, amit találnak.
Ez drámai fordulat az Afgán Nemzeti Hadsereg (ANA) és elit kommandós alakulatának egykori tagjai számára, akiket az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesek képeztek ki. Ők voltak azok, akik a korábbi afgán kormánynak az ország védelmét célzó, valamint a tálibok és az Iszlám Állam elleni küzdelme gerincét adták.
Azok az iráni afgán katonák, akik arra készülnek, hogy igent mondjanak a Wagner toborzási ajánlatára, azt mondják, hogy elárulta őket az Egyesült Államok és az Egyesült Államok által támogatott afgán kormány, amelyért harcoltak. Sokan őket okolják jelenlegi szorult helyzetükért.
A tálibok hamar átvették Afganisztán irányítását, amikor az Egyesült Államok kivonta csapatait az országból. Az amerikai segítség nélkül az afgán erők gyorsan kapituláltak, és sok afgán vezető külföldre menekült, miközben a tálib harcosok behatoltak Kabulba.
„Az ország áruló elnöki rendszerének bukása után ők [az Egyesült Államok] eladtak minket, és átadták az országot a terroristáknak [a táliboknak]” – mondta az afgán különleges erők egyik volt tagja, aki nem adta meg a nevét. Megjegyzéseit hangfelvétel rögzítette, amelyet az afgán hadsereg egykori tagjai által használt WhatsApp-csatornán tettek közzé.
„Már nem volt hol élnünk Afganisztánban, mert a tálib terroristák üldöztek minket – mondta a december 3-án publikált felvételen. – Több társunkat elfogták és lefejezték, mi pedig kénytelenek voltunk elhagyni Afganisztánt.”
Nem élet az állandó bujkálás
A Szabad Európa nem tudta független forrásból ellenőrizni a katona állításait, de a volt afgán katonai és kormányzati alkalmazottak bírósági eljárás nélküli meggyilkolása jól dokumentált, csak a tálib uralom első hónapjaiban száz ilyen gyilkosságot jegyeztek fel.
Szintén széles körben elterjedt és jól dokumentált az a meggyőződés a volt afgán katonák, fordítók és kormányzati dolgozók körében, hogy amerikai szövetségeseik elhagyták őket, és hogy a korábbi afgán kormány aláásta a háborús erőfeszítéseket, és ellopta a hadseregnek szánt pénzeszközöket.
Ezeket az állításokat támasztja alá a Business Insider nemrégiben megjelent jelentése, amely dokumentálja, hogy a korábbi afgán tisztviselők közel egymilliárd dollárnyi aranyat és készpénzt csempésztek ki az országból, amikor kormányuk az összeomláshoz közeledett.
Novemberben az Egyesült Államok afganisztáni újjáépítésért felelős különleges főfelügyelete (SIGAR) azon tényezők között említette a korrupciót, amelyek felgyorsították az afgán kormány bukását, és kikövezték az utat a tálibok számára, hogy ismét átvegyék az ellenőrzést Afganisztán felett.
Több tízezer afgán katona, aki közel két évtizeden át a nyugati szövetséges erők oldalán harcolt, vélhetően hátramaradt, amikor az Egyesült Államok 2021. augusztus 30-án kivonta utolsó erőit.
Míg becslések szerint nyolcvanezer veszélyeztetett afgánnak sikerült légi úton kijutnia, azoknak, akiket nem vittek ki, maguknak kellett gondoskodniuk a túlélésükről. Mindez aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Államok által kiképzett katonák tízezreinek nem lesz más választása, mint hogy elmeneküljön az országból, vagy csatlakozzon a tálibokhoz vagy valamelyik regionális ellenfélhez.
Sokan közülük Afganisztánban bujkálnak attól tartva, hogy a tálibok levadásszák, vagy külföldre menekültek. Egyes számítások szerint akár harmincezer volt afgán katona menekülhetett Iránba.
Harc dollárért
A helyzetéről a WhatsAppon nyilatkozó volt katona elmondta, hogy biztonsága érdekében Iránba menekült, és több hónapig ott élt. Miután hírt kapott arról, hogy a Wagner-csoport afgánokat toboroz, hogy Ukrajnában harcoljanak, elmondása szerint jelentkezett.
„Afganisztán, a NATO és az Egyesült Államok fiatalemberként besorozott bennünket, majd magunkra hagyott – mondta. – Oroszország elindított egy programot, bizonyos egységeket toboroztak, és elvitték őket az ukrajnai háborúba. Így néhány katonatársunk jelentkezett, és hamarosan Oroszországba megyünk.”
Egy másik volt katona ugyanezen a WhatsApp-csatornán december 3-án közzétett hangüzenetében azt mondta, hogy ő és egy csoporttársuk – miután hallottak a zsoldoscsoport toborzási ajánlatáról – nemrég érkezett Iránba azzal a szándékkal, hogy csatlakozik a Wagnerhez, hogy Oroszország oldalán harcoljon Ukrajnában.
Azt állította, hogy Irán tudott a toborzási törekvésekről, és még az afgán katonák Oroszországba történő átküldésének folyamatát is segítette.
„Afganisztánban voltunk, és sok pletyka volt arról, hogy a volt katonák Iránon keresztül Oroszországba mentek – mondta a névtelenül nyilatkozó katona. – Mi itt, Iránban regisztráltunk. Néhány embert már előttünk áthelyeztek.”
A katona elmondta, hogy a volt afgán katonáknak állandó oroszországi állampolgárságot ajánlottak cserébe azért, hogy Ukrajnában harcolnak.
A volt különleges erők tisztje elmondta, hogy a Wagnerbe való belépését befolyásolták az afganisztáni biztonsági aggályok. Elmondása szerint ő és katonatársai 14 hónapig bujkálva és szegénységben éltek. Emellett egy jobb élet lehetőségét akarja megteremteni a családja számára.
„Egyedül jöttünk, de többen azok közül, akiket korábban áthelyeztek, most a családjukkal vannak Oroszországban – mondta. – A saját és a gyermekeink helyzete miatt döntöttünk úgy, hogy elmegyünk.”
„Nem hagyhattuk el a házat, a legtöbb barátunkat letartóztatták és megölték, és a legtöbbjük, mint én is, Iránba vagy Tádzsikisztánba menekült” – mondta.
A volt afgán tiszt úgy becsülte, hogy beszélgetései alapján mintegy 2500 afgán katona hagyta el Afganisztánt azzal a szándékkal, hogy Oroszországba menjen, ahol elmondása szerint 2500 dollárt ajánlottak neki hat hónapos kiképzésért, és háromezer dollárt, amint Ukrajnába megy harcolni.
Ezek a számok nagyjából megfelelnek a Wagner toborzási akciójáról szóló más jelentéseknek és tanúvallomásoknak, amelyek szintén arról szólnak, hogy az afgán különleges erők katonáinak és családtagjaiknak biztonságos menedéket és havi 1500 dollárt ajánlottak, hogy Oroszországba költözzenek, majd a férfiak Ukrajnában harcoljanak.
Farid Ahmadi tábornok, a megbuktatott afgán köztársaság különleges műveleti alakulatának volt parancsnoka az Azadi Rádiónak nyilatkozva úgy vélte, hogy biztonsági és pénzügyi aggályok miatt sok volt afgán katona fontolgatja, hogy leszerződik a Wagnerrel.
„A súlyos biztonsági és gazdasági problémák, valamint a rendkívüli szegénység és kétségbeesés arra kényszerítette őket, hogy ezt tegyék egy falat kenyérért, a túlélésért, valamint azért, hogy elmeneküljenek a tálibok üldözése és kínzása elől” – mondta Ahmadi tábornok egy Skype-on adott, e havi élő interjúban.
Az Azadi Rádió dokumentálta néhány, Iránban élő volt afgán katona életét, ahol elmondásuk szerint elvesztett státuszuk és szörnyű anyagi helyzetük miatt tengődnek.
A 38 éves Szajed Ahmad Núri elmondta, hogy korábban a különleges erők parancsnokaként szolgált Nyugat-Afganisztánban, de most szemetet kell gyűjtenie az iráni Masadban, hogy eltartsa nagy családját.
Núri azon kesereg, hogy az Afgán Nemzeti Hadseregnél szolgálva több száz katonát irányított, „tankok mozogtak a parancsnokságom alatt, és teljes hatalmam volt”. Most, mondta, 12 fős családja egy egyszobás lakásban él, és „egymás hegyén-hátán” alszanak.
Abdul Ahad Szafi, egy korábbi rangidős tisztviselő, aki az afganisztáni Herat tartományban a szervezett bűnözés ellen küzdő kormányhivatalt vezette, most egy masadi műhelyben végez fizikai munkát, hogy eltartsa ötgyermekes családját.
Az Azadi Rádiónak elmondta, hogy az általa keresett pénzből „alig tudja magát fenntartani”, mert „a jövedelmem nem fedezi a kiadásainkat”.
Rossz következmények
Ahmadi tábornok szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja mellett kisszámú volt afgán katonát toboroztak más konfliktusokban való harcra. Például Jemenben, Szíriában, sőt Hegyi-Karabahban is harcoltak Iránért.
Nincs bizonyíték arra, hogy az afgán katonák ténylegesen eljutottak volna az ukrajnai harctérre, az ország biztonsági szolgálata nem válaszolt a Szabad Európa ezt firtató kérdéseire.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője viszont megtette, és írásos kommentárjában azt mondta, hogy a minisztériumnak tudomása van olyan meg nem erősített jelentésekről, amelyek szerint a Wagner-csoport Afganisztánon kívüli menedékhelyen élő volt afgán katonákat toboroz.
„Megértjük, hogy néhány afgán érzékeny lehet a Wagner pénzbeli ösztönzésére, de óva intenénk mindenkit attól, hogy csatlakozzon az Ukrajna elleni illegális invázióhoz” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a Wagner-csoportot „az orosz kormány arra használja fel, hogy támogassa veszélyes és destabilizáló külpolitikáját, miközben megpróbálja fenntartani a tagadhatóságot”.
Az afgán katonák azon állításaival kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok magukra hagyta őket Afganisztánban, a szóvivő elismerte, hogy az afgánoknak nehéz elhagyniuk az országot, de azt mondta, hogy „továbbra is figyelemmel kísérjük Afganisztán gazdasági helyzetét, és tartós elkötelezettségünk részeként lehetőség szerint segítséget nyújtunk az afgán népnek”.
