Kína és az Egyesült Államok kölcsönösen a délkelet-ázsiai államok megfélemlítésével vádolja egymást. Szerdán az amerikai alelnök Vietnámnak ajánlott fel támogatást a Nyugat-barát politikáért cserébe.
Kamala Harris amerikai alelnök szerdán a héten már másodszor vádolta azzal Kínát, hogy terrorizálja délkelet-ázsiai szomszédait. Harris a héten a vietnámi Hanoiba látogatott, nem titkoltan azzal a céllal, hogy összefogja az Egyesült Államok regionális partnereit Kína növekvő gazdasági és katonai befolyásával szemben.
Kölcsönös üzengetés
A kínai külügyminisztérium válaszában azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy beavatkozik a regionális ügyekbe és megzavarja a békét. Egy nappal korábban a kínai állami média Harris Szingapúrban tett megjegyzését bírálta, amely szerint Peking kényszerítést és megfélemlítést alkalmaz jogtalan dél-kínai-tengeri követelései alátámasztására.
Hanoiban Harris megismételte a kijelentést, és hozzátette, nyomást kell gyakorolni Kínára tengeri követelései miatt. E célból támogatást ajánlott Vietnámnak több kulcsfontosságú területen, többek között a tengeri biztonság fokozásában, szemben Peking ambícióival a Dél-kínai-tengeren. Az állami China Daily című lap szerkesztőségi cikkében azt írták, éppen az Egyesült Államok félemlíti meg a régió országait, hogy csatlakozzanak saját szövetségi rendszerükhöz.
„Meg kell találnunk a módját annak, hogy nyomást gyakoroljunk (…) Pekingre, hogy tartsa be az ENSZ tengerjogi egyezményét, és adja fel zsarnoki és túlzott tengeri követeléseit” – mondta Harris a Nguyen Xuan Phuc vietnámi elnökkel folytatott megbeszélésen, ahol többek között Covid–19-vakcinákat, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet támogató programokat ajánlott Vietnámnak, valamint amerikai repülőgép-hordozók felvonultatását a vitatott hovatartozású tengerrészen.
Tengeri vita
A Dél-kínai-tenger vitatott vizeinek egy részére Kína, Vietnám, Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Tajvan tart igényt. A vitatott tengeren kulcsfontosságú hajózási útvonalak haladnak át, és a tengerfenék alatt jelentős földgázkészletek is találhatók. Harris hétnapos szingapúri és vietnámi útja része egy szélesebb körű amerikai stratégiának, amelynek célja Kína elszigetelése a tengertől.
Az amerikai haditengerészet rendszeresen hajt végre „hajózási szabadságot biztosító” műveleteket a vitatott vizeken, amit Kína kifogásol, mivel azokat saját felségvizeinek tekinti, bár 2016-ban a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság Kína követelése ellen döntött. Peking elutasította az ítéletet, és mesterséges szigetek építésével igyekszik növelni befolyását.
Harris eredetileg már kedden Hanoiba érkezett volna, ám az utat elhalasztották, miután az Egyesült Államok vietnámi nagykövetsége közölte, hogy „rendellenes egészségügyi eseményt” észleltek. Ez valószínűleg a rejtélyes Havanna-szindrómához kapcsolódik: az elmúlt években több követség dolgozói is furcsa zajra panaszkodtak, majd különböző betegségekről számoltak be. A jelenség mögött valamilyen kémeszközt vagy ismeretlen fegyvert sejtenek, de egyelőre nincs biztos magyarázat rá.
Harris késése alatt Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnök és Kína vietnámi nagykövete korábban be nem jelentett találkozót tartott, amelyen Chinh kijelentette, hogy Vietnám nem foglal állást a külpolitikában, a kínai nagykövet pedig kétmillió Covid–19-vakcina adományozását ígérte.
Vietnám inkább Nyugatra húz
Kína Vietnám legnagyobb kereskedelmi partnere, Vietnám nagymértékben támaszkodik a Kínából származó anyagokra és berendezésekre gyártási tevékenységeihez. A kormányzó kommunista pártok szoros kapcsolatot ápolnak, ám a két ország viszonyát beárnyékolja a dél-kínai-tengeri vita. Peking tengeri terjeszkedésének ma Vietnám a leghangosabb ellenzője, céljai érdekében elfogadta az amerikai haderő segítségét is, a vietnámi haditengerészet amerikai fegyvereket is vásárolt. Harris szerdán újabb haditengerészeti eszközök, köztük egy 24 járőrhajóból álló flotta telepítését is felajánlotta Vietnámnak.
Elemzők szerint Vietnám alapvetően amerikai orientációra törekszik, szeretné stratégiai partnerséggé fejleszteni diplomáciai kapcsolatát az Egyesült Államokkal, de attól tart, hogy egy ilyen lépés feldühítené Pekinget.
