Elvitatnák Budapest és Varsó jogát az Európai Unió soros elnökségére. Nemzetközi jogot sérthet a külföldi embercsempészek elengedése. Nem működik a dohányzás visszaszorítása Magyarországon. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Elvitatnák Budapest és Varsó jogát az Európai Unió soros elnökségére
Politikailag problémás, jogilag azonban nem tűnik megoldhatatlannak a magyar és a lengyel kormány megfosztása az EU soros elnöki tisztségétől 2024 második és 2025 első felében. Az Európai Parlament kétharmados többséggel megszavazott állásfoglalásában felszólította a tagállamok kormányait tömörítő tanácsot, hogy a lehető leghamarabb találjon megoldást a jövő évi magyar soros EU-elnökség ügyében, mivel a képviselők kétségbe vonják a kormány erre való alkalmasságát.
A szakértők egyik receptje sem fosztaná meg végleg a közösség két fekete bárányát a soros elnökségtől, legfeljebb elhalasztaná akkorra, mire a jogállamiságot érintő problémákat orvosolják. A két ország kukoricára térdepeltetése ugyanakkor tovább mélyítené a viszályt, amikor az EU számára létfontosságú az egység megőrzése Ukrajna támogatásához az orosz agresszióval szemben.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy a tanács nem tűnik vevőnek a magyar elnökség elhalasztására. EP-képviselők ezzel kapcsolatban arra figyelmeztettek, hogy ez esetben rendelkezésükre állnak eszközök, amelyekkel megnehezíthetik ezen időszakot, többek között a jogalkotás lassítása révén.
Nemzetközi jogot sérthet a külföldi embercsempészek elengedése
A kormányrendelet szerint a börtönből kiengedett külföldi embercsempészek reintegrációs őrizetbe kerülnek, azonban Moldova Zsófia, a Helsinki bizottság programvezetője szerint ez valójában szélnek eresztés. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a CEU docense szerint nonszensz, hogy a magyar büntetés-végrehajtás a rendelet alapján kényszerintézkedést hajt végre egy idegen ország területén előzetes engedély, beleegyezés nélkül.
Nem nagyon működik a dohányzás visszaszorítása Magyarországon
A szórványosan rendelkezésre álló adatok alapján nem igazán sikerül Magyarországon csökkenteni a dohányzást a WHO szerint. A magyar állam sem erőlteti meg magát, pedig ismert az állami leszoktatás leghatékonyabb módszere, csak az költségvetési bevételkieséssel is jár. A trafiktörvény után érdemben nőtt a rendszeresen dohányzó fiatalok aránya, noha papíron ez volt a fő indok.
Öt éve egy helyben topog az EU: nem halad a hetes cikk szerinti eljárás
Újabb meghallgatást tartottak a jogállamiságról az Európai Unió Tanácsában, az eljárás mégsem halad. Messziről jött ember című podcastunkban arra keressük a választ állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével, hogy miért nincs előrelépés, hogy elvehetik-e a soros elnökséget a magyar kormánytól, illetve hogy mi szerepel a Magyarországgal foglalkozó legfrissebb EP-határozatban.
Feljelentették Böröndi Gábor honvéd főparancsnokot
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott feljelentés szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is jelen volt, amikor Böröndi Gábor május elején Szentendrén megalázó stílusban beszélt a honvédség sofőrjeiről, és bejelentette, hogy tanításra viteti őket a szolnoki Különleges Dandár parancsnokával. Az 58 sofőrt autóbuszra terelték, majd Táborfalvára vitték, ahol hat napon keresztül megalázó feladatokat kellett végezniük olyan körülmények között, amelyek kimeríthetik a kínzás fogalmát.
Kikopott a „szankciós infláció” is a kormányzati kampányból, nem volt már túl népszerű
Sokféle rövid üzenettel próbálkozott a kormány az elmúlt másfél évben a gazdasági gondok külső indoklására. A legutolsó, a „szankciós infláció” tételkifejezés mostanra került ki szinte teljesen a kampányból. Az Ipsos felmérése szerint egyre kevésbé hitte már el a magyar lakosság. A folyamatos kormányzati kampány visszaállni látszik a választásokkor jól működő, Mi = béke, ők = háború üzenetű fenyegetésre.
Szigorúbb adózással akar több pénzt a kormány a multiktól, de aligha sikerülhet
Annyira nincs pénz az államkasszában, hogy a kormány szemében szent tehénnek számító multiknak is nekimennek. Az adóhivatal szigorúbb bevallást kér tőlük, arra is kíváncsi, hogyan operálnak az adóelkerülésre használt transzferárakkal. Az adótanácsadók a magyar rendszer bonyolultságára panaszkodnak, míg egy másik szakértő azt mondja, hogy nem lesz változás: a multik ugyanúgy csalhatnak, ahogy eddig.
Magyar vállalkozás is beszállított az orosz hadsereget ellátó egyik moszkvai cégnek
A magyar Alumíniumárugyár Zrt. még tavaly nyáron is szállított gázpalackot az orosz hadseregnek harci eszközöket gyártó moszkvai Ruszbalnak. A budapesti társaság tagadja, hogy gazdasági kapcsolatban állna az orosz céggel. A Ruszbal alapítójának fia ma már Csehországban gyárt felfújható tankot, ő Nyugatra és az ukrán hadseregnek értékesít.
Elemző: Visszafelé sülhet el a fővárosi csőd emlegetése
Más politikát kell követni, ha egy ellenzéki főpolgármester a Fidesz hosszú távú hatalmára készül, vagy maga is leválthatónak tartja a rendszert – mondta elemzőnk, akivel beszéltünk még a tanártüntetések vörös vonaláról, a választási törvény módosításáról és a Schadl–Völner–Varga-ügyről is. Ruff Bálint szerint nem változott a helyzet, az ellenzéki pártok közül senki sem tört látványosan előre, holott már hivatalosan is csak egy év van a következő választásokig, amikor az Európai Parlament képviselőiről és az önkormányzatokról döntenek a szavazók.
A radikális változások ígéretére nem vevő a társadalom – Gerő Márton és Kovách Imre stabilitásról és politikai lázadásról
Az óriási erőforrásokból működtetett politikai propaganda mellett mi adja a Nemzeti Együttműködés Rendszerének stabilitását, miért fogadják el ezt az érdeksérülést elszenvedő társadalmi csoportok is, miért gyenge az ellenzéki politikai mobilizáció, és mi hiányzik a magyar társadalomból a lázadáshoz? – erről beszélgetett podcastunkban két szociológus.
Diabétesz: „Volt beteg, nem is kevés, akinél már csak az amputáció volt hátra”
Professzor dr. Daróczy Judit bőrgyógyász, címzetes egyetemi tanár szerint ha többet tudnának a betegek a diabéteszről, azaz jobb lenne a betegek edukációja, ha jobban törődnénk az egészségünkkel, ha nem félnénk időben orvoshoz fordulni, és jobb lenne a szakemberképzés Magyarországon, kevesebb ember veszítené el a lábát.
Székely góbé, kopjafaerdő, Csaba királyfi: Hermann Gusztáv történész a mítoszokról és a székely piaci márkáról
A mitikus múlt éppúgy része történelmünknek, mint a valós – mondja a székelyudvarhelyi történész a székely különállás/magyarsághoz tartozás tényeiről és mítoszairól. A virtuális székely mára kilépett a politika és a közösségi tudat szintjéről: a székelység piaci márkává vált.
Nem olyan egyszerű a cégeknek elhagyniuk Oroszországot – egyesek csendben, de maradnak
Amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, a világcégek gyorsan reagáltak: néhányan bejelentették, hogy azonnal kivonulnak, míg mások leállították az importot vagy az új beruházásokat. Több milliárd dollár értékű gyárat, energiacéget és erőművet írtak le vagy bocsátottak eladásra a háború heves elítélése és az Ukrajnával való szolidaritás kifejezése közepette. Több mint egy évvel később azonban világosan látszik, hogy Oroszországot elhagyni nem olyan egyszerű, mint amilyennek az első bejelentések alapján tűnhetett.
