Ferenc pápa békemegbízottja hétfőn Washingtonba utazott a Szentszék ukrajnai békekezdeményezéseinek részeként. Reményei szerint támogatni tudja a humanitárius műveleteket, különösen azokat, amelyekben gyermekek érintettek – közölte hétfőn a Vatikán.
Matteo Zuppi bíboros szerdáig tartó látogatását nemrégiben egy moszkvai küldetés előzte meg, korábban pedig Kijevben járt, ahol Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozott.
Zuppi, aki a katolikus egyház békekezdeményezéseinek veteránja, azt a feladatot kapta Ferenctől, hogy próbáljon rálelni a „béke ösvényeire” a harcoló felek között.
Moszkvában Zuppi találkozott Maria Lvova-Belovával, Oroszország gyermekjogi biztosával, valamint Kirill pátriárkával, az orosz ortodox egyház fejével, aki határozottan támogatja a háborút.
Ferenc pápa elfogadta Ukrajna felkérését, hogy lehetőség szerint járjon közbe a tavaly februári invázió után Oroszországba hurcolt ukrán gyermekek visszaszállítása érdekében. A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Lvova-Belova és Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, azzal vádolva őket, hogy gyerekeket raboltak el Ukrajnából. Orosz tisztviselők tagadják, hogy bármilyen kényszerű örökbefogadás történt volna, azt mondják, néhány ukrán gyermeket nevelőszülőknél helyeztek el.
Ehhez kapcsolódóan: Jogellenes evakuálás: hogyan működik az ukrán gyerekek „kimentésére” szolgáló orosz rendszer?
A pápa közölte: reméli, hogy a Szentszék elősegítheti a családegyesítéseket, ahogy a fogolycseréket segítette.
A vatikáni szóvivő hétfőn közleményben adta hírül, hogy Zuppi a Vatikáni Államtitkárság egyik tisztviselőjével utazik Washingtonba. Arról nem tett említést, hogy kikkel találkozik majd az amerikai fővárosban.
„A látogatás az ukrajnai béke előmozdítására indult misszió része, és célja az eszme- és véleménycsere a mostani tragikus helyzetről, illetve a humanitárius szféra kezdeményezéseinek támogatása a leginkább érintett sérülékeny emberek, különösen a gyermekek szenvedésének enyhítésére” – áll a közleményben.
Ferenc többször is a háború befejezésére szólított fel, de tartózkodott Moszkva bírálatától. Ez része annak a vatikáni hagyománynak, hogy az egyházi állam a konfliktusok során megőrzi a diplomáciai semlegességet, abban a reményben, hogy a kulisszák mögött szerepet játszhat a béke megteremtésében.
A pápa kivívta az Egyesült Államok és szövetségesei rosszallását azzal, hogy megismételte Moszkva érvelését, miszerint a NATO „ott ugat a kapuinál”, és azzal, hogy látszólag erkölcsileg azonosan ítélte meg az ukrán és az orosz veszteségeket.
Ferenc hangsúlyozta Ukrajna jogát az önvédelemhez, de élesen bírálta a fegyveripart, mondván: erkölcstelen lehet, ha a Nyugat fegyverekkel látja el Ukrajnát, „ha azzal a szándékkal teszi, hogy még több háborút provokáljon ki, fegyvereket adjon el, vagy megszabaduljon a régi fegyverektől”.
