Az első félév üzemanyag-fogyasztási adatai szerint eltűnt az előző évi növekmény, és ha 2024 januárjától literenként 41 forintos pluszadó is terheli majd a tankolást, nem látszik, hogy lesz megállás.
A 2020–2021-es szintre tért vissza a hazai üzemanyag-fogyasztás, miután az első negyedévben mérthez hasonlóan drasztikus csökkenést mutatnak a benzin- és dízel-kiskereskedelem adatai – közölte a Szabad Európával Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. A kiskereskedelmi adatok alapján június végére eltűnik az a mennyiségi többlet, amely a tavalyi első félévben leginkább a 480 forinton befagyasztott hatósági benzinár számlájára volt írható.
Egy évvel korábban, amikor 2021 és 2022 első félévét hasonlította össze a MÁSZ, az adatok 28,7 százalékos benzinfogyasztás-növekedést és 35,1 százalékos dízelolaj-eladási bővülést mutattak. Ez mostanra eltűnt – magyarázta a szakember –, miután nem állt meg az első negyedéves, átlagosan 18,2 százalékos csökkenés (ez a benzin esetében 10,2 százalékos, a dízel esetében pedig 22,4 százalékos visszaesést jelentett). A 2021. november 15-vel bevezetett és 2022. december 6-án 23 óráig alkalmazott hatósági üzemanyagárstop torzító hatásának megszűnése után a kereskedelmi kategóriák (kis kutak, diszkontok, „színes” nagy kutak) közötti átrendeződés is, a belső piaci értékesítés is megváltozott, és már külföldi üzemanyag-turizmus sincs.
További keresletcsökkenést valószínűsít a kiskereskedelmi benzinkutakat jól ismerő Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője, aki szerint a múlt héten a parlamentnek benyújtott jövő évi költségvetési tervben szereplő több mint negyvenforintos, az üzemanyagra terhelt többletadó is a fogyasztás ellen hat majd.
„Azt látom, hogy a kutak forgalmából jelenleg már mintegy 25 százalék hiányzik, és ennek nem a piaci átrendeződés az oka – mondta Bujdos Eszter. Információi szerint az autósok nem átszoktak a kisebb kutakról a nagy hálózatokra vagy a diszkont-töltőállomásokra, hanem kevesebbet és ritkábban tankolnak. – Sokan letették az autójukat” – tette hozzá. A dízel forgalom-visszaesésének azonban az ügyvezető elmondása szerint az is az egyik magyarázata, hogy a mezőgazdasági szektorban a gazdák még a 480 forinton befagyasztott üzemanyagár idején nagyobb mennyiséget is bespájzoltak. Vannak, akik azzal számolnak, hogy akár az őszi betakarítási időszak végéig is kitarthat az így felhalmozott üzemanyag-mennyiség.
Mennyi az annyi?
A kormány elképzelése szerint 2024 januárjától nettó 32,5 forinttal fogja növelni a benzin és a gázolaj literenkénti árát, ami az áfával együtt több mint 41 forintos drágulást eredményez a kutakon. A jövedékiadó-emelés pontos mértéke a kőolaj világpiaci árától is függ: ha a Brent hordónkénti ára 50 dollár felett van, akkor a benzin jövedéki adója a jelenlegi 125 forint helyett 157,55 forint lesz literenként, ha 50 dollár alatti az olajpiaci egységár, akkor pedig 120 forintról 152,55 forintra emelkedik. A dízel esetében előbbinél a jelenlegi 120,35 forintról 152,9 forintra nő az adó, utóbbinál pedig 110,35-ről 142,9 forintra. A pluszterheket a rendszer a tankolókra hárítja majd át, az még azonban nem ismert, hogy mindez milyen közvetett hatásokkal járhat.
„Eddig úgy számoltunk, hogy az árban a termék valódi ára és a rárakódott járulékok és adók (köztük a különadók, az extraprofitadó, de az ekáer is) fele-fele arányban jelennek meg, de januártól az üzemanyagok árába hatvan százalék fölötti adótartalom lesz becsomagolva” – magyarázta Bujdos Eszter. Tapasztalatból mondja azt is, hogy miután a nagykereskedők a jogszabály-módosítás pillanatában érvényesíteni fogják az adóemelést elszámolási áraikban, a kutasok nagy része arra fog törekedni, hogy a határidőhöz közeledve még bevásároljon az alacsonyabb jövedéki adóval terhelt termékből. Ez a készletezési kedv azonban nehéz feladat elé fogja állítani a nagykereskedőket, mert a megrendelések év végi kiszolgálása, a karácsony és az ünnepi nyitvatartás eleve feszített logisztikai helyzetet szokott jelenteni. Ráadásul a jelentős áremelés közeledtével a kutaknak a tankolók növekvő rohamát is állniuk kell tudni.
Az üzemanyagok literenkénti kiskereskedelmi ára kerekítve aktuálisan: a benziné 580, a dízelé 550 forint. Ezekre az árakra kalkuláltan a költségszerkezet egy átlagos benzinkúton így néz ki:
Elküldtük a költségszerkezetre vonatkozó kérdéseinket a Molnak és az OMV-nek is, válaszokat egyelőre nem kaptunk, így nem tudjuk például, hogy a nagykereskedelmi árként jelölt tételben valójában mennyi a benzin és a dízel termelési ára. Az azonban már tény, hogy e cégek – hasonlóan a világ más olajipari cégeihez – rekordnyereséggel zárták a 2022-es évet. A kisbenzinkutak egyéb terheivel (a kötelező hulladékkezeléstől a karbantartáson, a szállításon, a biztosításon át az energia- és más közüzemi rezsiig, illetve a munkabérek járulék nélküli költségéig stb.) kapcsolatban viszont piaci források megerősítették, hogy a kutak árrésének több mint felét elviszik. Ezek áfáját a cégek szintén az államkasszába fizetik be.
Az üzemanyagokat terhelő adók tervezett emelésével kapcsolatban a kormány ugyan Brüsszelre mutogat, de a negyven forintot meghaladó emelést ez nem igazolja. Tavaly ősszel a kabinet derogációt kért az Európai Uniótól arra, hogy a magyarországi üzemanyagok árába épített jövedékiadó-szint nem érte el az unió által euróban meghatározott minimumot. Ez azonban úgy is előállhatott, hogy miközben a literenként számolt jövedéki adó értéke 120 forint a benzin, 110 forint a dízel esetében (amennyiben az olaj hordónkénti ára legalább három hónapja 50 dollár felett van a piacon), a tavaly év végi 410 forintos euróárfolyamon ez kevésnek bizonyult. Ugyanakkor a jelenlegi, 370 forint körül billegő euróárfolyamon számolva már mást jelent: a G7 gyorselemzése szerint egyértelmű, hogy a kormány jócskán a brüsszeli minimumszint fölé kívánja emelni ezt az adót. Emellett szól, hogy a magyar kormánynak az elmaradozó uniós források már részbeni kompenzálásához is többletbevételre van szüksége. Ezt legegyszerűbb fogyasztásalapú adó bevezetésével, illetve emeléssel elérni.
Azt ugyan ma még nem tudni, hogyan alakul majd 2024 januárjában az olajár és aktuálisan milyen lesz az euró-forint árfolyam, ám több piaci prognózis is azt valószínűsíti, hogy ha az ígéreteknek megfelelően az MNB hozzányúl az alapkamathoz, az forintgyengülést idéz majd elő, ami az üzemanyagárak további emelkedését jelenti. Már azon felül, hogy a Mol a korábbiaknál jóval magasabb tranzitdíjat lesz kénytelen fizetni mind Ukrajna, mind Horvátország felé, illetve hogy a jelenleg 75 dolláros hordónkénti Brent-árat a HSBC 94 dollárra, az USB 95 dollárra, de van, aki száz dollárra várja év végére.
Kvíz – Mennyit tud a Molról?
