A "Kígyó" volt a lemondott koszovói elnök egykori mozgalmi neve

Hashim Thaci beszél egy pristinai sajtótájékoztatón, miután kiderült, hogy korábban elkövetett háborús bűnökkel vádolják. 2020. november 5.

​​​​​​​Hétfőn kezdődik Hashim Thaci volt koszovói elnök hágai büntetőpere, akit a koszovói háború alatt elkövetett háborús bűnökkel vádolnak. A politikus, saját szavai szerint „magánemberként” áll a bíróság elé.

Thaci még csütörtökön jelentette be lemondását, miután a hágai különleges ügyészség megerősítette az ellene felhozott vádakat.

Nyilvános bírósági meghallgatással kezdődik november 9-én a volt koszovói államfő pere a hágai nemzetközi bíróságon, háborús és emberiesség elleni bűnök miatt. Az ENSZ Nemzetközi Bíróságán 2017-ben hoztak létre egy koszovói különleges törvényszéket (Kosovo Specialist Chambers, KSC) azért, hogy kivizsgálják a koszovói albán szakadárok által a délszláv háborúk alatt elkövetett bűncselekményeket.

A hágai törvényszék különleges ügyészsége a közelmúltban közölte, hogy Hashim Thaci mellett még kilenc ember ellen emeltek vádat. A függetlenné vált koszovói állam korábban nemzetközi szerződésben vállalta, hogy lehetővé teszi az 1998 és 2000 közötti időszakban történt bűncselekmények kivizsgálását, és a bűnösök felelősségre vonását. A vádemelés után Hashim Thaci rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy azonnali hatállyal lemond tisztségéről, elmondása szerint azért, hogy megőrizze országa hírnevét, és ne elnökként, hanem magánemberként álljon a bíróság elé.

Ehhez kapcsolódóan: Lemondott a koszovói elnök, mert háborús bűnökkel vádolták meg

Szakadár milíciából az állam élére

A KSC a jugoszláv háborúk utolsó, koszovói szakaszában, 1998 és 2000 között történt bűncselekményeket vizsgálja. A koszovói háború előzménye az volt, hogy az albánokat képviselő Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) gerillaháborút indított a Milosevic vezette, szétesőben levő szerb-jugoszláv állam ellen, hogy elérje Koszovó függetlenségét és egyesülését Albániával. A felkelésre válaszul a jugoszláv hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett Koszovóban, aminek a NATO beavatkozása és Milosevic bukása vetett véget.

Koszovó a konfliktus után autonóm státuszt kapott, majd független állammá vált, de ahogy azóta fény derült rá, a szerb-albán konfliktus alatt mindkét oldal követett el háborús bűnöket. A koszovói albánok oldaláról a szakadár fegyveres szervezet, az UCK tagjai bűnrészesek voltak több szerb és roma civil, valamint velük szemben álló albánok meggyilkolásában, ennek ellenére az UCK egyes vezetői később magas pozíciókra tettek szert a koszovói politikában.

"Kígyó" volt a mozgalmi neve

Hashim Thaci (középen) a koszovói albánok tárgyalócsoportjának vezetőjeként egy titkos helyen tartott sajtótájékoztatón Koszovóban 1999. március 13-án.

Közülük a legismertebb és legbefolyásosabb Hashim Thaci nemrég lemondott államelnök az UCK egyik legfontosabb politikai és pénzügyi vezetője volt. A szervezetben a Gjarpëri („Kígyó”) mozgalmi nevet használta, és fontos szerepe volt abban, hogy az UCK fegyvereket, pénzügyi támogatást és önkénteseket kapjon Albániából. Thachi később részt vett a koszovói háborút lezáró tárgyalásokon, ez idő alatt az UCK elsőszámú vezetőjévé lépett elő, és a szervezet segítségével a Koszovó vezetését átvevő ügyvivő kormány miniszterelnökévé is kikiáltotta magát. Thaci 1999 és 2001 közötti politikai szerepének megítélése erősen vitatott: a gyanú szerint hatalma biztosítása érdekében nem riadt vissza politikai ellenfelei kiiktatásától sem, miközben állítólag szoros kapcsolatokat épített ki szervezett bűnözői körökkel is. Hashim Thaci frissen alapított pártja, a Koszovói Demokrata Párt végül az első, 2001-es választáson vereséget szenvedett, a 2007-es választáson azonban visszatért a hatalomba, és a függetlenné vált Koszovó első miniszterelnöke lett, elnökké 2016-ban választották.

Háborús bűnök és maffiavádak

Szintén az UCK tagja volt a jelenlegi koszovói miniszterelnök, Ramush Haradinaj, akit 2010-ben szintén bíróság elég állítottak Hágában, a koszovói háborút vizsgáló első törvényszék idején, de felmentették a vádpontok (háborús és emberiesség ellenes bűnök) alól. Hasonló pályát futott be Agim Çeku volt miniszterelnök és Fatmir Limaj, a koszovói Szociáldemokrata Kezdeményezés (NISMA) vezetője.

A 2017-ben létrehozott újabb törvényszék a koszovói felkelés és háború alatti bűncselekmények mellett különböző maffia-bűncselekmények, például szervkereskedelem gyanúja miatt is nyomoz a volt UCK-tagok ellen. A vizsgált személyekkel szemben egyelőre nem született ítélet, a legtöbb ügy még ügyészségi szakaszban van. A törvényszék egyelőre nem közölt részleteket a Thaci és 10 társa elleni vádakról, csupán annyit mondtak, hogy a vádlottak közösen több mint 100 ember haláláért lehetnek felelősek.

Thaci lemondása előtt ártatlannak vallotta magát, és azt mondta, „önként vesz részt” a tárgyaláson, mert biztos benne, hogy nem követett el bűncselekményt.