A Momentum elnöke a kormányváltásról

Your browser doesn’t support HTML5

Fekete-Győr Andrást kérdeztük ellenzéki összefogásról, a kormányváltás utáni lehetőségekről, járványügyről 2020 októberében.
„Köztársasági elnököt is nyilvánvalóan cserélni kell”: Fekete-Győr András, a Momentum elnöke

A Szabad Európa podcast-stúdiójának vendége volt a Momentum elnöke. Fekete-Győr András az ellenzéki összefogásról, a választás utáni mozgástérről és pártja önkormányzati képviselőiről is beszélt. Polt Péter legfőbb ügyész ellen eljárásokat, valamint párhuzamos ügyészség felállítását jósolta, a szocialista Tóth Csaba képviselő kapcsán a gengszter kifejezést használta.

Pártjáról
A Momentum a bizonytalan szavazók között a legnépszerűbb ellenzéki párt, mondta Fekete-Győr András, amit nem tart pusztán praktikus kérdésekre technokrata válaszokat adó formációnak.
Mit ígér választási győzelem esetén?
A pártelnök még azt sem zárta ki, hogy a Fidesz bedől egy nagyarányú választási vereség nyomán, és „Orbán Viktor elutazik örökre keletre”.
Az ellenzéknek „meglesznek azok az eszközei, melyekkel fideszteleníteni tudja a magyar gazdaságot és a magyar államot”. Fekete-Győr András erről részleteket csak jövőre, az előválasztások idején akar elárulni, de hangsúlyozta, hogy ha egyszerű többséggel hatalomra kerül az ellenzék, akkor „nem fog majd malmozni”.
Végül azért beszélt az ügyészség jövőjéről: szerinte a legfőbb ügyész „alkotmányellenes tevékenységet végez”, és vele szemben eljárások indulnak majd. Ha pedig Polt Péter „bírja majd a nyilvánosság és az egész politikai gépezet nyomását, akkor neki acélból vannak az idegei”, de akkor létre fognak hozni egy párhuzamos intézményt, egy korrupcióellenes ügyészséget. A kérdésre, hogy miért látja ezt lehetségesnek, hiszen az ügyészségi törvény is kétharmados, és az Alkotmánybíróságon is a Fidesz kinevezettjei ülnek, bizakodó volt: szerinte egy ilyen törvényt nem tud majd elmeszelni az Alkotmánybíróság.
Nem egyszerű kormányváltásról van szó, rendszert, korszakot fogunk váltani, mondta, és „látható a történelemből”, hogy ilyen helyzetekben „ritka, hogy a funkcionáriusok hosszú távon kitartanak a bukott oldal mellett”. Átállnak, „de ez nem jelenti azt, hogy mondjuk Polt Péter maradhat, hanem valamilyen alku keretében ő el tud távozni szabadon, de cserében feladott embereket a jogállam számára, akiket különben nem tudtunk volna megszorongatni”.
Hozzátette: „köztársasági elnököt is nyilvánvalóan cserélni kell.”
Az ellenzéki együttműködésről
Fekete-Győr András megerősítette azt a korábbi nyilatkozatát, melyben a szocialista Tóth Csabát hozta példának azon politikusok között, akiket nem szeretne egy esetleges közös ellenzéki listán látni. Sőt, a Szabad Európa kérdésére, hogy miért pont őt, hiszen egy korábban rasszista kijelentéseket tevő politikus, Bíró László nemrég elfogadható jelölt volt Borsodban, a Momentum elnöke a gengszter szót is használta.
A kérdésre, hogy Gyurcsány Ferenccel vagy Dobrev Klárával lenne szívesebben egy listán, így válaszolt: „én a személyes frusztrációimat, ellenszenveimet már rég félretettem”. A szövetségi rendszerben vannak olyan pártok, melyeknek több százezer szavazójuk van, és „én tisztelem őket, ezért az általuk tisztelt vezetőket is el kell fogadjam” – mondta a Momentum elnöke.
A közös ellenzéki programról
A munka elkezdődött, de várhatóan miniszterelnök-jelöltek közti előválasztások is lesznek, akik különböző programokkal fognak majd egymással küzdeni. Ezért „lesz egy ellenzéki minimumprogram, ami a keretét adja a 2022-es kormányzásnak, és a miniszterelnök-jelöltek ezen keretek között tudnak majd súlyozni, hangsúlyozni és mozogni”.
A Momentum közös programíró csapatában „politikai szinten” Orosz Anna alelnök vesz részt, valamint Tóth Endre elnökségi tag és a háttérben szakemberek.
A kérdésre, hogy melyek azok a sarokpontok a közös minimumprogram-írás során, melyekből a Momentum nem enged, a pártelnök először azzal felelt, hogy ez még a „jövő év zenéje”, de végül három pontot megjelölt: nem szabad tovább húzni az eurozónához való csatlakozást; nem lehet hozzányúlni a határon túli magyarok szavazati jogához, „ahogy ezt esetleg más ellenzéki pártok szeretnék” és mindenképp bele kell vágni egy nagy digitális oktatási reformba.
A Momentum önkormányzati politikusairól
A pártelnök cáfolta a Szabad Európa értesülését, miszerint a fővárosi közgyűlés négy momentumos képviselője az elnökségtől kötött mandátumot (tartózkodást) kapott volna Tarlós István díszpolgári címének megszavazásakor. Mivel, ahogy a pártelnök mondta, a döntést rábízták a négy fővárosi momentumos képviselőre, logikusan a negyedik és hatodik kerületi polgármestert sem vonták kérdőre amiatt, mert ők Havasi Gáborral és Pikó Andrással ellentétben megszavazták Tarlós István díszpolgárságát.