A szegényebb országok diákjainak majdnem négy hónapnyi oktatás kiesett

Tanévkezdés egy macedón iskolában, 2020. október elsején.

A szegényebb helyeken még kevésbé tudnak átállni távoktatásra, de a fejlett országokban is már átlagosan hat hétnyi tanítási idő ment teljesen pocsékba a járvány kezdete óta.

A kevésbé fejlett országokban átlagosan csaknem négy hónapnyi tanítás esett ki a diákok életéből, áll az UNESCO, az UNICEF és a Világbank közös felmérésében. A kevésbé fejlett országok alatt azokat értik, amelyeknek a jövedelme vagy az alacsony kategóriába, vagy a közepes kategória alsó sávjába tartozik. A fejlettebb országoknál átlagosan csak hat hét esett ki.

"Nem kell messzire néznünk ahhoz, hogy lássuk, a koronavírus-járvány szerte a világban micsoda pusztítást okozott a gyermekek tanulási lehetőségeiben is" - mondta Robert Jenkins, az UNICEF oktatási vezetője. Ezt szerinte növelte, hogy a távoktatáshoz korlátozottan fértek hozzá, a költségvetési szigorításoknak is inkább ki voltak téve és a késleltetett újranyitási tervek is akadályozták a gyermekek normális tanulását.

A jelentésben 150 ország oktatáspolitikai lépéseit vizsgálták idén június és október között.

Your browser doesn’t support HTML5

„Vagy enni fognak, vagy internetezni. Döntsék el” – digitális oktatás Magyarországon

A probléma nálunk is komoly, de nem általánosan minden gyermeknél. Azaz nagyok a különbségek a tanulási lehetőségeknél.

A vizsgált országok több mint kétharmadánál újranyitottak már az iskolák, de negyedüknél a tervezett időponthoz képest csak késve vagy nem is jelöltek ki még időpontot az újranyitásra.

A kevésbé fejlett országok ötödénél számítanak be egy távoktatásos iskolai napot teljes értékű iskolai napnak. Az összes vizsgált ország háromnegyede viszont teljes iskolai napnak számítja be ezeket is. Mindez azt jelzi, hogy a távoktatás hatékonysága előbbi helyeken nagyon alacsony lehet. A legkevésbé fejlett országoknak eleve csak a 40 százaléka rendelte el, hogy a tanároknak az iskolabezárások után is tanítaniuk kell.

79 országból válaszoltak finanszírozási kérdésekre, ezeknek csaknem fele tapasztal vagy vár megszorításokat az oktatási területen is. A fejlett országoknál csak 5 százaléka jelentette, hogy az iskoláikban nem teljesen megoldottak a higiéniai óvintézkedések (kézmosó vagy fertőtlenítő eszközök, a fizikai távolságtartáshoz szükséges megoldások) finanszírozása. A legalacsonyabb jövedelmű országoknál ez az országok felénél gond volt. További részletek a tanulmányban (angolul).