Tavaly az Afganisztánt hatalmuk alá hajtó tálibok átfogóan korlátozták a nők ruházkodását, szabad mozgását, munkához és oktatáshoz való jogát. Az afgán nők szerint a militáns csoport gyakorlatilag kiradírozta őket a nyilvánosságból, ami a tálibok kilencvenes évekbeli brutális rezsimjére emlékeztet.
Fahima 2022-ben azt élhette át, hogy számos korábbi joga és lehetősége megszűnt, amikor a tálibok átfogó korlátozásokat vezettek be az afgán nőkre.
Fahima Afganisztán déli Uruzgan tartományában segélymunkásként dolgozott ama kevés ágazat egyikében, amelyben a militáns csoport engedélyezte a nők számára a munkát.
A 26 éves nő azonban múlt hónapban elvesztette megélhetését, amikor a tálibok megtiltották minden helyi és külföldi nem kormányzati szervezetnek, hogy afgán nőket alkalmazzon.
„Hogyan fogunk túlélni? – tette fel a kérdést a Szabad Európa Azadi Rádiójának nyilatkozva Fahima, aki eddig havi kétszáz dollárt keresett. – Én voltam a családom egyetlen kenyérkeresője. A tilalom után nem tudom, mit fogunk enni.”
A legújabb tilalom egy olyan évet koronázott meg, amelyben a keményvonalas iszlamisták fokozták a nők jogai elleni fellépésüket azzal, hogy többek között korlátozták a nőknek az otthonukon kívüli munkához és az oktatáshoz való jogát.
Afgán nők tiltakoznak 2022. december 22-én az ellen, hogy a tálibok kitiltották őket az egyetemekről
Napokkal a legutóbbi döntés előtt újabb súlyos csapást mértek a nőkre azzal, hogy kitiltották a női hallgatókat az összes állami és magánegyetemről. Korábban a nőknek engedték, hogy egyetemre járjanak, bár be kellett tartaniuk a nemek szerinti elkülönítést és a szigorú öltözködési szabályokat.
„Mindent feláldoztam; a szabadidőt, az ételt és a pihenést, hogy elvégezzem az orvosi egyetemet – mondta Mína Haszanzai kabuli egyetemista az Azadi Rádiónak. – Most már csak sírni tudok.”
2022-ben a tálibok kitiltották a nőket az edzőtermekből, a nyilvános fürdőhelyekről és a parkokból is. Azt is elrendelték, hogy nyilvános helyeken fedjék el az arcukat, amit a militánsok által feltámasztott hírhedt erkölcsrendőrség, a tálibok vallási rendeleteinek érvényt szerző testület felügyel.
Miután 2021 augusztusában átvették a hatalmat, a tálibok azonnal betiltották a középiskolai oktatást a lányok számára, korlátozták a nők utazását, és felszámolták a Nőügyi Minisztériumot.
Jogvédő aktivisták azzal vádolják őket, hogy megpróbálják kiradírozni a nőket a közéletből, és az otthonukba zárják őket. Szerintük a militáns csoport drákói korlátozásai Afganisztánt a világ legelnyomóbb országává tették a nők számára.
Mariam Atas afgán–amerikai ügyvéd és nőjogi aktivista szerint a tálibok nőkre vonatkozó korlátozásai „igazságtalanok, iszlámellenesek és erkölcstelenek”, és „a nemek közötti apartheidet jelentik, ami rosszabb, mint a földön manapság bárhol”.
Afgán nők, akik az egész testet elfedő burkát viselnek egy dzsalalábádi varrodában 2022. december 1-jén
Megfigyelők szerint a tálibok által a nőknek az otthonon kívüli munkavégzésre vonatkozó szigorú korlátozásai súlyosbítják a pusztító gazdasági és humanitárius válságot Afganisztánban, amely tömeges munkanélküliséggel és rohamosan növekvő inflációval, valamint széles körű éhezéssel és betegségekkel küzd.
„A tálibok nőkkel és lányokkal szembeni korlátozásai pusztítók, és súlyos hatással vannak az afgán társadalomra” – mondta Zaman Sultani, az Amnesty International dél-ázsiai regionális kutatója.
Fatima, egy uruzgani özvegyasszony azt mondta az Azadi Rádiónak, hogy „teljesen tanácstalan”.
„Nem tudom, mit tegyek – mondta a háromgyermekes anya, aki takarítással keresi a kenyerét. – Úgy vezették be ezeket a tilalmakat, hogy még csak nem is foglalkoztak a problémáinkkal.”
Nők dolgoznak egy jótékonysági szervezet által működtetett pékségben a dél-afganisztáni Kandahár városában
Aktivisták arra figyelmeztettek, hogy a tálibok valószínűleg tovább fogják csorbítani a nők jogait az elkövetkező évben, mivel a csoport visszaállítja a kilencvenes évekbeli brutális rendszerét.
1996–2001 közötti, első hatalomra kerülésük idején a tálibok teljes tilalmat rendeltek el a nők oktatására, szigorúan megtiltották a nőknek, hogy férfi rokon nélkül elhagyják az otthonukat, és arra kényszerítették őket, hogy nyilvánosan viseljék a mindent elfedő burkát.
„A helyzet súlyos és aggasztó – mondta Sultani. – A tálibok majdnem az összes olyan drákói szabályt visszaállították, amelyet még a kilencvenes években érvényesítettek a nőkkel és lányokkal szemben.”