Chile és egyben a Föld legszárazabb sivatagában, az Atacamában, a termelők és a kutatók a levegőből származó nedvességet próbálják hasznosítani saláta és citrom termesztéséhez. Egy hálót használnak a ködcseppek felfogására.
A világ egyik legszárazabb helye, ahol mégis megterem a saláta
A chilei Chanaralban élő Mario Segovia, az atacamai ködfogó csoport tagja ellenőrzi a salátaültetvényt, amelyet a levegőből felfogott vízzel táplálnak. A nedvességet póznák közé függesztett hálókkal nyerik ki, hogy összegyűjtsék a vizet a sivatagi levegőből
Munkában a hálók a hatalmas ködben, az Atacama-sivatag szélén fekvő Paposo faluban
„A hidroponikus, azaz mesterséges termőföldben lévő salátát teljes egészében ködvízzel termesztjük a bolygó legszárazabb sivatagában” – mondja Orlando Rojas, az Atacama Ködfogó Egyesület elnöke, aki épp a hálókat ellenőrzi Chanaralban
A salátaföldek sokszor olyan területeken fekszenek, ahol évek óta nem esett semmilyen csapadék
Rojas és munkatársai nem csak salátát, de például citromot is termesztenek a zord vidéken. Itt épp egy kis fát takar be a párafogó hálóval
A 15 millió éves Atacama-sivatag kb. 1000 km hosszan nyúlik el a Csendes-óceán és az Andok hegyei közé ékelődve. Az igen gyéren lakott régió átlagos csapadékmennyisége 3 mm/év, de több évtizedes, teljes csapadékszünetről is van feljegyzés. Az Atacama így annyira száraz, hogy a határát képező, 6800 m-re is felemelkedő hegyek teljesen gleccsermentesek