Az ötvenfős magyar falu, ahova kétezer menekült költözött be – Kóborlók a magyar–szerb határon

Van, akinek csak három pálinka és egy kis köd kell ahhoz, hogy átslisszanjon a magyar zöldhatáron. Mások éveken keresztül próbálják megmászni a kerítést, és valahogy túljutni Magyarországon. Bár a határkerítést a magyarok védelmében építette a kormány, azonban Szerbia magyarok lakta falvai nyögik a menekültekkel együtt járó problémákat.

Kimondva és kimondatlanul valójában a határzár miatt szenvednek a szerbiai magyarok, hiszen ha nem lenne kerítés, náluk biztosan nem torlódott volna fel 10-12 ezer menekült.

Azonban a rosszban is van valami jó. Horgoson az elmúlt hét évben a helyiek megtanulták, hogyan csináljanak pénzt a menekültekből. Sok helyi lakos prostituált lett. Vannak, akik a kerítésmászásnál ott hagyott létrákkal bizniszelnek, de a legnagyobb pénzeket az embercsempészek szedik be.


A kiterjedt hálózattal bíró kartellek felhajtják az embereket Szíriában, Afganisztánban és Marokkóban is. Egy út Szerbiáig nagyjából nyolc-tízezer euróba kerül mostanában. Vannak, akik hitelbe utaznak, az ő családtagjaikat fogva tartják – nem is olyan messze a magyar határtól –, amíg célba nem ér, és nem fizet.

Száznegyvenezerszer kellett megvédeniük a menekültektől idén a magyar határt a rendőröknek. A kormány és a rendőrség szerint is rekordot döntött 2022-ben Szerbia felől a kerítést ostromlók száma.

De mi van azokkal, akik évek óta próbálnak átjutni a magyar határkerítésen? Hogyan, hányszor próbálkoznak? Kik azok a kóborlók, és mit jelent az, ha game-re mennek? Mi van ott, ahol a fideszes kerítés egyszer csak véget ér? Hány menekült halhatott meg Magyarországon a 2015-ös menekültválság óta?

Kérdések, amelyekre a Szabadonban most válaszokat adunk.