Az afgán mazsola segíthet a tálib vezetés óta még inkább elszegényedett termelőkön

Munkások készítik elő a szőlőt a mazsolatermesztéshez szeptember 11-én az afganisztáni Kandahárban. Az egykor gránátalmájáról és szőlőjéről híres régió tízerer tonna mazsolát exportált harminckét millió dollár értékben az elszegényedett országból, amely a 2021-ben hatalomra került tálibok vezetése óta katasztrofális humanitárius válsággal küzd
 

Afgán munkások terítik ki a szőlőt száradni. A szovjet-afgán háború kitörése előtt, az 1970-es évek végén Afganisztán a világ mazsolapiacának hatvan százalékát adta. A konfliktus évei azonban jelentősen csökkentették a mezőgazdasági termelést. Ma Afganisztánnak az élelmiszerellátás bizonytalanságával, az éghajlatváltozással, a nemzetközi segélyek hiányával kell szembenéznie

Mivel az ország a gazdasági összeomlás szélén áll, a mazsolaexport ritka pozitív jel az elszegényedett nép számára, amely az ENSZ figyelmeztetése szerint „csupán egy lépésre van az éhínségtől” 
 

Sokan még mindig az évszázados hagyományos módszert, az abjosh-t alkalmazzák, amelynek során a szőlőszemeket a begyűjtés után néhány másodpercre forró vízbe dobják, hogy a héj kissé felrepedjen anélkül, hogy a gyümölcs belseje megsérülne. Ezután kiterítik a szőlőt száradni
 

A közvetlen napon szárított más mazsolákkal ellentétben ez a fajta világos aranyszínű és zsenge marad. A mezőgazdasági tisztviselők szerint Afganisztánban a mazsolatermesztés az elmúlt években megduplázódott. A szakszerűen csomagolt dobozok és kartondobozok hiánya azonban akadályozza, hogy többet exportáljanak
 

A Világélelmezési Program szerint 15,3 millió embert érint az akut élelmezés-bizonytalanság, és 2,8 millió ember él vészhelyzetben. Az alultápláltság Afganisztán harmincnégy artományából huszonötben meghaladja a vészhelyzeti küszöbértéket