„Az állam felfal téged”: Oroszországban megkezdődött a „hazaárulások korszaka”

Vlagyimir Kara-Murza a hazaárulási perben hozott ítélethirdetés közben Moszkvában április 17-én. Az orosz ellenzéki személyiséget 25 év börtönbüntetésre ítélték széles körben politikai indíttatásúnak ítélt vádak alapján

Huszonöt év börtönre ítélték a Kreml egyik legádázabb hazai bírálóját, Vlagyimir Kara-Murzát főként „hazaárulás” miatt. Esete azonban messze nem az egyetlen, a kormány által statuált példa: Oroszország-szerte az állam gyors ütemben talál „árulókat”. Sztálin óta nem volt ilyen.

Egy nemzetközi felháborodást kiváltó ügyben 25 év börtönbüntetésre ítélték az orosz–brit kettős állampolgár Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust. Ez a legszigorúbb büntetés, amelyet a posztszovjet korszakban valaha is kiszabtak a Kremlt bírálókra – főként az Ukrajna elleni, provokálatlan invázióval szembeni nyílt kritika miatt.

Büntetésének döntő részét – 18 évet – állítólagos hazaárulás miatt kapta. Ezt a vádat egyre gyakrabban alkalmazzák Oroszország-szerte. Április 10-én a bíróságon tett záróbeszédében Kara-Murza figyelmeztetett a Vlagyimir Putyin elnök által végrehajtott fordulatra, felidézve, hogy adtak szabad kezet a sztálini nagy terror idején az ügyészeknek és a titkosrendőrségnek.

„Meglepett, hogy a tárgyalásom mennyire felülmúlta még a szovjet ellenzékiek hatvanas és hetvenes évekbeli pereit is, már ami a titkolózást és a jogi normák semmibevételét illeti – mondta. – És akkor még nem beszéltünk az ügyészség által kért súlyos ítéletről vagy az »állam ellenségeiről« szóló beszédről. Ebben a tekintetben messze túl vagyunk a hetvenes éveken – egészen a harmincas évekig nyúltunk vissza. Történészként ez elgondolkodtató.”

A történet újabb fejleményeként Kara-Murza védőügyvédje, Vagyim Prohorov elmenekült Oroszországból. Azt mondta, az április 17-i ítélethirdetés előtt pár nappal távozott, mert a bíró és az ügyész is megjegyezte: „El kellene tiltani engem a praktizálástól, és akár büntetőeljárás alá vonni. Egy politikus figyelmeztetett rá, hogy az ügyészség mérlegeli ezt.” A jogász, aki korábban Borisz Nyemcov meggyilkolt ellenzéki vezető családját és a bucsai vérengzésről videót publikáló, kényszermunkára ítélt ellenzékit, Ilja Jasint is képviselte, az Amerika Hangjának beszélt erről.

Miközben tovább húzódik Oroszország Ukrajna elleni háborúja, és nincs jele annak, hogy bármilyen megoldás lenne a láthatáron, Putyin kormánya szabadjára engedte a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB), amely idén annyi hazaárulási ügyet indított, amire a modern orosz történelemben még nem volt példa.

„Zöld utat kaptak arra, hogy súlyos büntetőügyeket indítsanak – mondta Dmitrij Zair-Bek emberi jogi ügyvéd, az Első Osztály nevű emberi jogi projekt vezetője. – Ennek a legfelsőbb szintről kellett jönnie, mivel ezeket az ügyeket a legmagasabb szinten, az FSZB Nyomozó Alegységének Első Osztálya vizsgálja. Ez egy kis részleg, ugyanaz, amelyik ügyfelünk, Ivan Szafronov újságíró és mások »hazaárulási« ügyeiben is nyomozott.”

Szafronovot 2022 szeptemberében 22 év börtönbüntetésre ítélték, miután bűnösnek találták és elítélték hazaárulás vádjában. Ő ártatlanságát hangoztatta, miközben a vádakat széles körben politikai indíttatásúnak tartották.

„Ez azt mutatja, hogy ezek az ügyek mennyire fontosak az ország politikai vezetése és a biztonsági szervek számára” – mondta Zair-Bek.

„A kormány nem hagyja, hogy bármit is tegyél”

Kosztyantyin Pascsenko a közép-ukrajnai Kropivnyickij városában él.

Régi barátját, Igor Pokuszint – egy hatvanéves, Odesszából származó, de a szovjet idők óta az oroszországi Hakasz Köztársaság fővárosában, Abakanban élő férfit – decemberben letartóztatták és hazaárulással vádolják, mert állítólag önkéntesként megpróbált belépni az ukrán hadsereg kötelékébe. Korábban is letartóztatták és pénzbírságra ítélték, mert egy háborút támogató plakátot kent be az ukrán zászló kék-sárga színeivel.

„Nem helyeslem, amit a festékkel tett – mondta Pascsenko a Szabad Európának. – Volt-e fogalma Abakanban bárkinek is arról, hogy ennek valami köze van Ukrajnához?”

Igor Pokuszin feleségével, Jelenával

Pascsenko azt sugallta, hogy barátja elásta magát szerénynek mondható, dacos tiltakozásával.

„Tiltakozhatsz Ukrajnában vagy Georgiában, de Oroszországban a kormány nem engedi, hogy bármit is tegyél. Az állam egyszerűen felfal.”

Április 4-én a TASZSZ állami hírügynökség arról számolt be, hogy az FSZB tisztjei az uráli Nyizsnyij Tagilban letartóztattak egy meg nem nevezett házaspárt, és hazaárulással vádolták meg őket, mert állítólag „haditechnikai információkat” – ez a kifejezés általában fegyvergyártással kapcsolatos információkat jelent – adtak át az ukrán titkosszolgálatoknak.

Március 13-án az FSZB arról számolt be, hogy a nyugati Novgorod régióban őrizetbe vett egy ismeretlen férfit, aki Ukrajna számára kémkedett. Az ügynökség szerint a férfi arra próbálta rávenni a mozgósított orosz katonákat, hogy fedjék fel ukrajnai egységük tartózkodási helyét.

2022 óta az FSZB több tucat hazaárulási eljárást indított különböző személyek ellen (archív fotó)

Március 2-án az FSZB bejelentette, hogy letartóztatott egy férfit a távol-keleti Komszomolszk-na-Amure városban, több mint kilencezer kilométerre az ukrajnai frontvonaltól, mert állítólag Kijevnek kémkedett. Bár ebben az ügyben nem hoztak nyilvánosságra semmilyen információt – ahogy az Oroszországban a hazaárulással kapcsolatos büntetőeljárásoknál szokás –, a Szabad Európa Siberia.Realities című műsorának sikerült azonosítania a gyanúsítottat: egy nyugdíjas, egykori katona, aki biztonsági őrként dolgozott. Február 23-án hajnali 5 órakor tartóztatták le az otthonában.

„Lefoglalták az összes térfigyelő kamerás felvételt – mondta a Szabad Európának egy szomszéd, – és minden lakót figyelmeztettek szóban, hogy ne mondjon semmit, amíg ki nem adják a hivatalos videót.”

„Kedves ember volt, nyugodt, figyelmes, józan – tette hozzá. – El sem tudom képzelni, miért tartóztatták le.”

„Sz.” – az elítéltnek még a nevét is eltitkolták

Februárban a nyugat-szibériai Hanti-Manysi régióban egy bíróság 12 és fél év börtönre ítélt egy meg nem nevezett lakost – szintén hazaárulásért. Az ügyről csak annyit közöltek, hogy a vádlottat állítólag korábban már elítélték egy meg nem határozott bűncselekmény nyomán.

„A tárgyalást lezárták – olvasható a Szabad Európa Siberia.Realities szerkesztősége február 21-i jelentésében. – A bíróság nem közölte a vádlott nevét, korát vagy nemét.”

A jelentés egy kafkai részletet is említ: a vádlottat szimplán csak cirill Sz betűvel említették.

Jevgenyij Szmirnov emberi jogi ügyvéd (archív fotó)

Oroszországban 2022-ben 22 hazaárulási ügyet, idén eddig már legalább húszat indítottak – ebből kilencet csak márciusban. A 2023-as esetek több mint fele a Távol-Keleten indult.

„Azt jósolom, hogy 2023 végére e cikkely alapján körülbelül száz esetről fogunk tudni” – mondta Jevgenyij Szmirnov jogász a Current Time nevű, a Szabad Európa és az Amerika Hangja által közösen üzemeltetett orosz nyelvű csatornának.

„Teljesen hétköznapi embereket rángattak ki a tömegből”

A bejelentett esetek azonban csak a jéghegy csúcsát jelenthetik. Oroszországban a hazaárulási ügyeket olyan titokban kezelik, hogy általában csak akkor értesül róluk a nyilvánosság, ha a kormány akarja, az FSZB pedig csak olyan információkat hoz nyilvánosságra, amelyek „előnyösek számára” – mondta Szmirnov.

Zair-Bek hasonlóan látja a helyzetet.

„Szerintem az összes hazaárulási ügynek csak a harminc-negyven százalékát ismerjük. A valóságban ennél sokkal több lehet” – mondta a Szabad Európának.

Dmitrij Zair-Bek ügyvéd (archív fotó)

Ráadásul a múltban az orosz hazaárulási ügyek szinte minden vádlottja akadémikus, tisztviselő vagy katona volt, aki titkos információkhoz fért hozzá, most azonban a vádlottak az élet minden területéről érkeznek.

„Véleményem szerint az általunk ismert ügyekben a vádak eléggé megalapozatlannak tűnnek – mondta Zair-Bek. – Abból, amit a gyanúsítottakról tudunk, úgy látjuk: teljesen hétköznapi emberek, akiket csak úgy kirángattak a tömegből.”

Valamennyi gyanúsítottra hosszú ideig tartó előzetes letartóztatás, zárt ajtók mögött zajló tárgyalás és akár húsz év börtönbüntetés vár.

„Színtiszta provokáció”

Március 13-án az FSZB bejelentette egy nő letartóztatását a távol-keleti Harbarovszk városában, aki állítólag pénzt küldött az ukrán hadseregnek. A gyanúsítottról csak annyit közöltek, hogy feltehetően aktivista volt a Szergej Furgal volt kormányzót támogató regionális tiltakozó mozgalomban. Furgal elsöprő győzelmet aratott a Kreml jelöltjével szemben a választásokon, de 2020-as letartóztatása felháborodást és hetekig tartó tüntetéseket váltott ki.

A Furgal-párti csoport közleményt adott ki, amelyben felveti, hogy a nő őrizetbe vétele „a Szergej Furgal-párti mozgalom lejáratására irányuló erőfeszítések újabb lépése”.

„Annak idején körbekérdeztem az embereinket – mesélte Valentin Kvasnyikov aktivista a Szabad Európának. – Egyiküket sem vették őrizetbe. Tehát azt gyanítjuk, hogy ez az FSZB húzása volt csak azért, hogy legyen mit mutogatni a televízióban (…) Egyikünk sem ismeri őt. Ez tiszta provokáció. Nem vagyunk olyan sokan, hogy ne ismernénk fel” – mondta az őrizetbe vett nőről.

Életfogytiglan

Április 7-én az orosz törvényhozás alsóházában, az Állami Dumában olyan módosításokat terjesztettek be a büntető törvénykönyvhöz, amelyek a hazaárulást életfogytiglani börtönnel büntetnék. A Duma törvényalkotási bizottsága már első olvasatban jóváhagyta az indítványt.

Szmirnov ügyvéd szerint a szigorúbb büntetés megkönnyítheti és még gyakoribbá teheti a hazaárulás miatt indított büntetőeljárásokat.

„Általában az e cikkely alapján őrizetbe vett emberek hajlamosak vallomást tenni, vagy olyan alkut kötnek a nyomozókkal, amelyben először vallomást tesznek, másodszor pedig tanúvallomást tesznek egy másik személy ellen valamilyen bűncselekmény, általában szintén hazaárulás ügyében” – mondta.

„A hatóságok azt feltételezik, hogy életfogytiglani börtönbüntetéssel könnyebb lesz megijeszteni az embereket, hogy rávegyék őket arra, amit a nyomozók akarnak tőlük.”

„Lehetetlen megmondani, hogy kik lesznek ennek a törvénynek az áldozatai – tette hozzá. – Pékek, munkanélküliek, teljesen véletlenszerűen kiválasztott emberek szerte az országban, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy amit csinálnak, az valamiféle árulásnak minősülhet.”

Szöveg: Robert Coalson, a Szabad Európa munkatársa a Szabad Európa orosz szolgálata, az North.Realities, a Siberian.Realities szerkesztőség és a Current Time tudósításai alapján.