A hatalom sokszor fegyverként használja a gondnokságba vételi eljárást, ha kellemetlenkedő állampolgárokkal találja szemben magát. A szabolcsi Magyon zaklatásként élte meg egy jegyző, hogy egy férfi túl kíváncsi volt, és néhány hónap alatt tíz közérdekű adatot kért tőle, ezért inkább megpróbálta cselekvőképtelen elmebeteggé nyilváníttatni. Egy csurgói nő pedig túl sokat panaszkodott a hivatalban, és egyszer hangosan szidta a dolgozókat. Az ügy vége: őt is megpróbálták gondnokság alá vetetni.
Báthory Róbert két ember példáján keresztül mutatja be a Szabadonban, hogyan működik ma Magyarországon a gondnokságba vételi eljárás, amelyet akár névtelenül bárki kezdeményezhet bárki ellen. Boros Ilona, a TASZ projektvezetője szerint az lenne a feladatuk a gyámhatóságoknak, hogy amikor a látókörükbe kerül valaki, megvizsgálják, hogyan tudják támogatni, nem pedig az, hogy megpróbálják a cselekvőképességét korlátozni, és jogilag gyerekké minősíteni, mert ez káros és teljesen jogszerűtlen. Ennek ellenére itthon nagyon is tipikus eljárás. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 2021-es adatai szerint 57.489-en álltak gondnokság alatt; közülük több mint 27 ezren különböző intézményekben éltek.