Nagyjából kétszer annyi ember dolgozik a minisztériumokban, mint 2010-ben. Majdnem minden minisztérium lényegesen több emberrel kívánja elvégezni a feladatait, különösen a Miniszterelnökség nőtt létszámban óriásira.
Jövőre tovább fog nőni az állami bürokrácia a kormány tervei szerint, a minisztériumokban összesen már 11 979 ember fog dolgozni a 2022-es költségvetés alapján, nézte meg a Népszava.
Ez az idei évhez képest négyszázalékos növekedést jelent létszámban. A 2010-es zárszámadás szerint a minisztériumokban akkor még csak 5748-an dolgoztak, jövőre pedig 108 százalékkal többen fognak.
Miközben a kormányzati felső vezetők száma is duplázódott. 2010-ben még 106 miniszterrel, államtitkárral és helyettes államtitkárral működött az állam, jelenleg pedig már 198 ember dolgozik ilyen beosztásban.
Mindezt úgy sikerült elérni, hogy közben nincs önálló egészségügyi, oktatási vagy környezetvédelmi minisztérium. Nőtt viszont a tárca nélküli miniszterek száma, és az országnak lett egy miniszterelnöki kabinetiroda-vezető minisztere is, utóbbi jelenleg Rogán Antal.
Átalakultak a minisztériumok, háttérintézmények
Több oka is volt a jelentős létszámnövekedésnek, írja a lap. Egyrészt maguktól is növelték a létszámukat az egyes hivatalok. Például 2010-ben 93-an dolgoztak a Miniszterelnökségen, ma már ezeket a feladatokat a miniszterelnöki kormány- és kabinetiroda 780 fővel oldja meg.
Másrészt több háttérintézményt is inkább beolvasztottak közvetlenül a minisztériumokba. Például az uniós pénzek elosztását kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) az elsők között számolták fel, az ő feladataikat a szaktárcák, de főleg a Miniszterelnökség kívánta közvetlenül átvenni. A lap megjegyzi, hogy az NFÜ belső folyamataira rálátott az EU, ez pedig nem felelt meg az új kormánynak.
Másképp számolták fel például a költségvetés átláthatósága és megalapozottsága felett őrködő, független Költségvetési Tanácsot. A Tanács papíron megmaradt, de az új kormány első lépései egyikeként elvonta az apparátus fenntartásához szükséges forrásaikat, majd 2010 végén a Tanács elnökét is elbocsátották. Korábbi színvonalú szakmai tevékenységük így meg is szűnt, bár a Tanács papíron, kis létszámmal azóta is működik.
Az egyes minisztériumok feladatai is változtak, például mára három gazdasági jellegű minisztérium is van: az egyik a Pénzügyminisztérium, de a legtöbb iparági szabályozás az ITM-hez tartozik, miközben a Külügyminisztérium is Külgazdasági és Külügyminisztériummá változott.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (k), Pirityiné Szabó Judit (j) és Hajnal Virág (b), a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetői koszorúzni készülnek Székelytornyoson 2021. március 12-én
Az agrártárcánál eközben úgy lettek kicsit kevesebben, mint 2010-ben, hogy ide olvadt be az egykori környezetvédelmi minisztérium. Az Igazságügyi Minisztérium pedig jelentős létszámcsökkenést szenvedett el 2010-hez képest, mivel számos feladatot elvett tőlük a Miniszterelnökség.
GDP-arányos összehasonlításban az egész EU-ban az Orbán-kormány költi a legtöbb pénzt az állam működtetésére, a GDP 8,2 százalékát. Az uniós átlag 2019-ben 5,8 százalék volt. Külön az országgyűlés és a kormányzat működtetése 1116 milliárd forintba fog kerülni 2022-ben, ugyanez 2010-ben 640 milliárd forintot tett ki.