Az úttörő magyar határkerítés dacára naponta négyszázan kérnek menekültstátuszt Ausztriában, nekik sikerült észrevétlenül átutazniuk Magyarországon. Itt vagy a szerb határon ugyanis szinte lehetetlen legálisan menekültügyi eljárást kérni, akit pedig elfognak a rendőrök az országban, azt visszatoloncolják Szerbiába. Idén már 115 ezer ilyen „átkísérés” volt, ami azt jelenti, hogy Magyarország idén 115 ezerszer szegte meg az európai bíróság ítéletét, amely két éve jogsértőnek mondta ki ezt a gyakorlatot.
Szeptember 28. óta a cseh és az osztrák rendőrség ellenőrzi országuk Szlovákiával közös határátkelőhelyeit. A zöldhatárt csak a mezőgazdászok, vadászok, erdészek és halászok használhatják munkájuk során. A cseh idegenrendészet vezetője szerint már első éjjel 120 illegális határátlépőt vettek őrizetbe. Legtöbbször szíriai menekülteket, akik hosszabb ideig tartózkodtak Törökországban, most pedig Németországba akarnak eljutni.
A cseh külügyminiszter bírálta Magyarországot is, amiért nem tartja be a nemzetközi egyezményeket, vagyis nem fogadja vissza az illegális bevándorlókat, és ezzel dominóeffektust indít el.
A szlovák sajtóban naponta van hír balesetet szenvedő furgonokról, amelyekben illegális határátlépők utaztak. Roman Mikulec szlovák belügyminiszter szerint a fő probléma a szerb–magyar határon van, illetve Törökország hozzáállásával, amely beengedi a menekültek az Európai Unióba.
Orbán Viktor Budapesten a szerb és az osztrák kormányfővel tárgyalt erről, Pozsonyban a szlovák, a magyar, a cseh és az osztrák belügyminiszter találkozott. A szlovák külügyminiszter szerint osztrák, szlovák és cseh rendőrök is dolgoznak majd a magyar–szerb határon.
Információink szerint már osztrák rendőrök is őrzik Szerbiában a határokat, hogy kevesebb ember érkezzen az osztrák–magyar határra.
Törökország több menekültet enged át Európába
Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt a pozsonyi találkozó után, hogy 2015 óta idén lépték át vagy próbálták meg átlépni legtöbben illegálisan Magyarország déli határát. „Százezer embert fordítottunk vissza vagy szállítottunk ki az országunkból, akik jogtalanul lépték át a határainkat”.
Lapunk kérdésére az ORFK 2022. január 1. és október 3. között 194.255 illegális migrációval kapcsolatos rendőri intézkedésről számolt be. 2021-ben ugyanabban az időszakban ez a szám 84.510 volt, vagyis több mint kétszeresére nőtt az intézkedések száma.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex szóvivője lapunknak azt nyilatkozta, hogy „a balkáni útvonalakon az év eleje óta szeptember végéig 106.000 illegális határátlépési kísérletet regisztráltunk, ami 170 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest. Ez a szám persze nem hasonlítható össze a 2015-ös vagy ’16-os számokkal, de azóta ez a legmagasabb.” E számok a zöldhatáron történt illegális határátlépési kísérleteket mutatják.
Piotr Świtalski szerint továbbra is a nyugat-balkáni migránsútvonalak az EU-ba vezető legforgalmasabb utak. (A második a középső-mediterránumi, tehát a tengeri.) Csupán szeptemberben 90.160 esetről számolt be, ami kétszer annyi, mint előző év szeptemberében. Ez nem azt jelenti, hogy kétszer annyi migráns lenne, tette hozzá, mert az illegális határátlépések magas számában lehetnek ismételt kísérletek is. „Két tényező játszhat szerepet: az egyik természetesen a Törökországból érkező migránsok számának növekedése, a másik azok kísérleteinek növekvő száma, akik már eleve a Nyugat-Balkánon voltak.”
Kérdésünkre, hogy e növekvő számok és a tőlünk északabbra és nyugatabbra lévő országok panaszai kapcsán mi a véleménye a magyar határkerítés hatékonyságáról, a szóvivő nem akart válaszolni: „Mi nem kommentálhatjuk az egyes tagországok intézkedéseit. Elsősorban ők felelősek a határaik menedzseléséért, a Frontex csak támogatja ebben őket.”
Magyarországot ebben már kevésbé támogatja, mert a luxembourgi Európai Bíróságnak a magyar hatóságok kitoloncolási gyakorlatát elmarasztaló döntése után a Frontex kivonult az országból. „A bírósági ítélet kimondta, hogy bizonyos magyar jogszabályok nem felelnek meg az európai jognak, ezért a Frontex magyarországi működésének bizonyos területei sem működtethetők úgy, hogy megfeleljenek annak. Tiszteljük a bírósági ítéletet, ezért abbahagytuk a terepen, a határokon végzett munkánkat. De a mi munkánk nemcsak a határok menedzselése, hanem például a határokon átívelő bűnözés megelőzése vagy az Európában illegálisan tartózkodó migránsok visszatérésének menedzselése is. Így a magyar kormány bizonyos tevékenységeit tovább támogatjuk” – mondta a Frontex szóvivője.
Kérdésünkre, hogy általában mit gondol a határkerítésekről, hiszen Szlovénia most bontja le, Lengyelország viszont most épít ilyet a belarusz határán, a szóvivő arról beszélt, hogy „a határok menedzselése sokfaktoros, komplex folyamat, amelynek egy része a fizikai akadály. Egy határtákelőnél is láthatja, hogy részei a fizikai akadályok, kerítések, vagyis át kell hajtanod a checkpointon, nem kerülheted meg. A fizikai akadályok a jövőben is a határmenedzselés részei maradnak.”
Ehhez kapcsolódóan: Kivonul Magyarországról az EU-s határőrségKikényszeríthetetlen bírósági ítélet a visszakényszerítésekről
Amikor azt mondta, hogy „tiszteljük a bírósági ítéletet”, a Frontex szóvivője akár arra is utalhatott, hogy míg ők igen, a magyar kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét. (Árnyalja a képet, hogy az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése szerint a görög parti őrség és a Frontex közösen vett részt menedékkérők illegális visszatoloncolásában. Emiatt a Frontex vezetője tavasszal le is mondott.)
Ugyanis azt a menekültet/migránst, aki nem éri el valamely másik EU-s szomszéd ország határát, és elkapják Magyarországon, a magyar rendőrség visszakényszeríti Szerbiába. Ehhez az „átkíséréshez”, ahogy a jogszabály nevezi (a bírósági ítélet szerint ez push back, vagyis visszalökés), a rendőrségnek joga van – mondja Juhász Katalin, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. Az államhatárról szóló törvényben szerepel, hogy ha a hatóságok egy illegálisan itt-tartózkodó külföldit tartóztatnak föl az országban, azt visszakísérhetik a határhoz.
„Annak dacára hogy mindkét európai bíróság (a strasbourgi és a luxembourgi is – K. GY.) kimondta, hogy ez a gyakorlat törvénytelen, csak idén 115.000 ezer visszakényszerítésre került sor. Mivel nem hajtjuk végre az Európai Bíróság ítéletét, az Európai Bizottság ismét referálta Magyarországot a luxembourgi bíróság elé. Mi vagyunk az egyetlen a régióban, akivel ez megtörtént” – mondja Juhász Katalin.
Hasonlóan elmarasztaló ítélet született a határokon éveken át működtetett, a menedékkérők – sokszor embertelen körülmények között történő – fogva tartására szolgáló, úgynevezett tranzitzónák ügyében (konkrétan volt, akit éheztettek). De míg ezeket a magyar állam bezárta, a visszakényszerítési gyakorlat elmarasztalása után semmilyen jogszabályváltozás nem történt.
Az ORFK-t is megkérdeztük a kormány által büszkén hirdetett határkerítés hatásosságáról. „Egy fizikai akadály önmagában nem képes teljes védelmet nyújtani a folyamatosan növekvő illegális migrációval szemben, ezért Magyarország az ideiglenes biztonsági határzár kiépítésén kívül megfelelő jogi alapokat teremtett (…) valamint megerősítette a rendőrség humánerőforrását (…) az illegális migráció hatékony kezelése érdekében”– írták válaszlevelükben.
Úgy tűnik, ez sem elég. „Jelenleg az osztrák–magyar határon naponta átlagosan négyszáz menedékkérőt regisztrálnak. Olyanokat, akik láthatatlanul átjutottak Magyarországon, és nem csatornázódtak be semmilyen eljárásba, ami valójában a Szerbiába történő visszakényszerítés lenne” – mondja Juhász Katalin.
Három ország rendőrei
Ha Magyarországon lenne egyáltalán menekültügyi eljárás, akkor a napi négyszáz ausztriai menedékkérő (és észak felé indult sorstársaik) ügyében itt kellene lefolytatni. Csakhogy Magyarország ezt lényegében senkinek nem teszi lehetővé: menedékkérelmet csak két másik ország, Ukrajna és Szerbia fővárosának magyar nagykövetségén lehet legálisan beadni – hozta meg a döntést a tranzitzónák kényszerű bezárása után a kormány.
Nagyon szűk körben van csak magyarországi menekültügyi eljárás – mondja Juhász Katalin. Csak ha jogszerűen itt élő menekült családtagjáról van szó, illetve ha a dublini eljárás keretében kerül sor a menedékkérő átadására egy másik EU-s országból.
Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal friss statisztikái szerint 2022 júliusában az EU-ban 72.800 menedékkérelmet adtak be, legnagyobb számban szíriaiak és afgánok. 2015–2016 óta ez a harmadik legmagasabb számú hónap. Ebben a hónapban a szíriai és belarusz kérelmeket (amelyeket valószínűsíthetően korábban adtak be, hiszen lezajlott egy eljárás is) kilencven százalék fölötti arányban fogadtak be az EU-ban.
Az Ukrajnából menekülők az egész EU-ban egységesen egy évre kapnak tartózkodási engedélyt (október 2-ig 4,4 millióan), ügyük egyedi kivizsgálása nélkül, amelyet viszont a júliusi 72.800 ember esetében le fognak folytani. Ha GDP-, terület- és lakosságarányosan vizsgáljuk az országokat, az uniós tagállamok közül Magyarországot éri a legkisebb nyomás a menedékkérelmeket tekintve – összegezte a 24.hu. 2022 júliusáig Magyarországon kevesebb mint harmincan folyamodtak nemzetközi védelemért.
Azt a napi több száz embert, akit a környékünkön lévő EU-országokban fognak el, visszaküldhetik-e, és Magyarország visszafogadja-e? – kérdeztük tőle.
Ez a kérdés a dublini eljárás keretein belül szabályozott, meg van határozva, hogy mikor küldhetik őket vissza Magyarországra. „Ez nagyon szűk esetkör. Ha a személynek már volt/van Magyarországon tartózkodási jogcíme; ha itt ujjlenyomatot vettek tőle, vagy van itt családtagja” – válaszolta.
A 2015-ös menekültválság idején a magyar hatóságok egyébként pont ezért – hogy ne kelljen majd visszafogadni őket – szállítottak át becslések szerint kétszázezer embert mindenféle regisztráció, ujjlenyomatvétel nélkül az osztrák határra.
„Tehát ha ezek az emberek illegálisan – és láthatatlanul – átjutottak Magyarországon, és az említett országok valamelyikében menedékkérelmet nyújtanak be, akkor azoknak az országoknak le kell folytatniuk a menekültügyi eljárást” – folytatja Juhász Katalin.
Pozsonyi kollégánk megkérdezte a szlovákiai országos rendőr-főkapitányságot is, hogy mi történik azokkal, akiket elfognak/feltartóztatnak. Válaszuk szerint az idegenrendészet minden beérkező illegális határátlépőt, illegális migránst letartóztat (azokat is, akiket Csehország küld vissza Szlovákiába). Utána elindul az adminisztratív kiutasításuk. Ha közben kiderül, hogy olyan körülmények állnak fenn, amelyek nem teszik lehetővé az adminisztratív kiutasítást, a folyamatot megállítják.
Ha afgán vagy szíriai menekültet fognak, automatikusan leállítják a kiutasítást. Őket nyilvántartásba veszik, átvilágítják, és ha nem derül ki valami arról, hogy veszélyt jelentenének, maradhatnak Szlovákiában addig, amíg fennáll az az akadály, amely miatt nem lehet őket hazaküldeni. Ebben a fázisban még nem helyezik el őket menekültellátó intézménybe (menekülttáborba). Erre csak akkor van lehetőség, ha az illető menekültstátuszért folyamodik Szlovákiában.
A máshonnan érkező, illegálisan belépőket viszont kiutasítják. Elengedik őket, és megmondják, hogy adott időpontig hagyják el a schengeni teret (ők egyébként is jórészt Németországba igyekeznek, tehát vélhetően arra indulnak tovább), vagy fogva tartják (Medvén vagy Gálszécsen) addig, amíg ki nem szállítják őket a schengeni térségen kívülre. (Vélhetően – értelmezzük már mi a rendőrség írásos válaszát – hasonlóan más, nem a schengeni övezet határán lévő országokhoz: időnként egy-egy kontingenst repülőn hazaszállítanak.)
Vagyis az illegális határátlépők – két országból érkezők kivételével – nem adhatnak be menedékkérelmet Szlovákiában sem, csakhogy ott van lehetőség arra, hogy egy legális, határállomáson történő belépéskor ezt bárki megtegye. Magyarországon ez sem lehetséges.
Az sem számít, hogy mi EU-tagként úgynevezett biztonságos harmadik országnak kell hogy számítsunk? – kérdeztük. „Vannak olyan bírósági ítéletek európai országokban, például a német közigazgatási bíróság augusztusban hozott egy ilyet afgán menedékkérők ügyében, hogy a dublini eljárás keretében nem hozhatják vissza őket Magyarországra, mert a magyar menekültügyi rendszerben olyan durva anomáliák vannak, hogy nem biztosított a fair eljáráshoz való joguk” – válaszolta a Helsinki jogásza.
A szervezet egyébként egy ilyen esetről tud, egy szír nőt „dublinoltak vissza” Németországból, az ő ügyében le is folytatták a magyar hatóságok az eljárást.
Megkérdeztük a szlovák rendőrséget, hogy mi az eljárás azokkal a határsértőkkel, akiket a két ország közösen járőröző rendőrei kapnak el a magyar–szlovák határon. Válaszuk szerint mindig annak az országnak a jogrendje szerint járnak el, amelynek területén elfogták a menekültet.
Vagyis ha szír vagy afgán az illető, és elérte a szlovák földet, maradhat, a többieket kiutasítják, de nem kapja meg őket a magyar fél.
Ha viszont nem jutottak ki Magyarországról, a magyar járőr hívja a kollégáit, akik leviszik a szerb határra, és áttessékelik. Szerbiában több ezer menedékkérő várakozik akár az újrázásra is.
A szlovákiai menekültügyi eljárásról szóló információkat Czímer Gábor szerezte meg.