A háború február 24-i kezdete óta az egyik harkivi metróállomáson parkoló föld alatti szerelvényben él Natalja Saposnyik lányával, Veronikával és több száz sorstársával. A Reuters tudósítójának azt mondja, a háború még a föld alatt is állandóan jelen van.
Élet a föld alatt
A hétéves Veronika az észak-harkivi metróállomáson álló szerelvényben él harminc napja édesanyjával
Natalja játszik lányával, Veronikával. Az édesanya azt mesélte a Reuters tudósítójának, hogy ismer olyan oroszokat, akik az elmúlt négy hét vérengzései ellenére még mindig nem hiszik el, hogy civilekre lőnek az orosz katonák. „Írtam nekik, hogy egy hónapja a metróban húzom meg magam a gyermekemmel. Nem hisznek nekem. Azt mondják, hogy »te vagy a hibás, te vagy a hibás, te, te, te…«”
Ljudmila Lazareva és kutyája, Rika is egy hónapja költözött le a metróállomásra, ahonnan csak annyi időre szoktak felmerészkedni az utcára, amíg sétálnak egyet a „friss” levegőn
A metrókocsikat függönnyel, felakasztott plédekkel igyekeztek kisebb családi „szobákra” osztani. A képen egy idős házaspár a kutyájukkal az észak-harkivi metróállomáson veszteglő kocsiban berendezett átmeneti otthonukban március 24-én
Harmonikával szórakoztatja az egy hónapja a metróállomáson élő gyerekeket és szüleiket egy férfi
Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, harminc kilométerre fekszik az orosz határtól
A város utcái most teljesen kihaltak, az állandó bombázások elől szinte mindenki a föld alatti óvóhelyekre menekült már a háború kitörésekor
Önkéntesek hoztak meleg ételt az észak-harkivi metróállomáson élőknek március 24-én
Egy kislány alszik plédekbe bugyolálva a metróállomás hideg betonjára fektetett matracon március 24-én
Egy hónapja élnek a föld alatt az észak-harkiviak, remélve, hogy itt biztonságban lehetnek a bombázásoktól. A kérdésre, hogy meddig, senki sem tudja a választ