Enyhítheti-e az ukrajnai gabonamegállapodás a globális élelmezési válságot?

Teherszállító hajók várakoznak Isztambulnál 2022. november 2-án

Százhúsz nappal meghosszabbították csütörtökön azt az amúgy november 19-én lejáró egyezményt, amelynek nyomán újraindult az orosz tengeri blokád miatt megszakadt ukrajnai gabonaexport.

Az eredetileg júliusban megkötött megállapodás biztonságos tengeri folyosót hozott létre a világpiac felé a jelentős élelmiszer-termelőnek számító Ukrajna három kikötőjéből, hogy így enyhítsék a globális élelmezési válságot.

Mit exportáltak?

Eddig 11,08 millió tonna mezőgazdasági terméket raktak hajóra az érintett három kikötőből, köztük 4,5 millió tonna kukoricát és 3,2 millió tonna búzát. Emellett nagyobb mennyiségben szállítottak repcét, napraforgóolajat és árpát is.

A termékek pontos körét és a célországokat tartalmazó lista az ENSZ honlapján megtekinthető.

Hogyan módosulhat a megállapodás?

Ukrajna szerette volna kiterjeszteni a megállapodást több kikötőre, de egyelőre nem tudni, hogy erről sikerült-e megegyezni.

Odessza, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőjének összesített kapacitása nagyjából hárommillió tonna havonta.

Kijev a déli Mikolajiv régióban lévő kikötőket is bele akarta foglalni a szerződésbe, amelyek az orosz invázió előtt a teljes ukrán élelmiszerexport 35 százalékát bonyolították le, így ezzel jelentősen nőne a kiviteli kapacitás.

Ukrajna egyéves kiterjesztést próbált elérni, illetve a hajók átvizsgálásának felgyorsítását.

Az ugyancsak rendkívül fontos élelmiszer-termelőnek számító Oroszország korábban arról számolt be, hogy attól függ, hozzájárul-e a hosszabbításhoz, hogy továbbra is exportálni tudja-e saját mezőgazdasági termékeit és műtrágyáját.

Szakértők szerint Moszkva azt akarhatta elérni, hogy a Nyugat enyhítsen az állami Rosszelkozbankkal szembeni szankciókon, ami megkönnyítené az orosz exportot.

Enyhült az élelmiszerválság?

Az ukrajnai export kiesése jelentős szerepet játszott az idei globális élelmiszerár-emelkedésben, ennek azonban egyéb fontos okai is voltak, így a koronavírus-járvány utóhatásai és a különböző klímasokkok, például az egyesült államokbeli és argentínai aszályok is jelentős tényezőnek számítottak.

A biztonságos hajózási folyosó létrehozása nyomán részben helyreállt az ukrán kivitel, ennek volumene ugyanakkor alatta maradt a háborút megelőző szintnek, és ez nagy valószínűséggel nem is fog teljesen helyreállni a közeljövőben.

A gabona elszállítása a kikötőkbe továbbra is nehéz és drága, a gazdák pedig jelentősen visszafogták a vetést, miután a tavalyi termést sok esetben csak veszteséggel tudták eladni.

Lejjebb ment a búza világpiaci ára?

A búza tőzsdei ára meredeken megemelkedett az ukrajnai háború február 24-i megindítását követően, mára viszont nagyjából megfelel a fegyveres konfliktust megelőző időszakban regisztráltnak.

Ennek egyik oka, hogy Ukrajna több millió tonna búzát tudott kivinni a világpiacra, de fontos tényező az oroszországi rekordaratás, a borús világgazdasági kilátás és az erős amerikai dollár is.

A búzából készített élelmiszeripari termékek, például a kenyér és a tészta ára ugyanakkor továbbra is jóval az inváziót megelőző szint felett van számos fejlődő országban, erre a gyenge helyi valuták és a magas energiaárak miatt megnövekedő költségek jelentik a magyarázatot.

És mi a helyzet a tengeri aknákkal?

Oroszország és Ukrajna kölcsönösen egymást vádolta azzal, hogy a szembenálló fél aknákat telepített a Fekete-tengeren. Ezek komoly veszélyt jelentenek, amitől a szállítóhajók legénysége is fél.

Az aknák mára messze sodródtak az ukrán partoktól, a román, a bolgár és a török hadsereg többet is hatástalanított saját parti vizein.

Az aknamentesítés hónapokig is eltarthat, így nem volt erre elég idő a gabonaegyezmény életbelépése előtt.

És a biztosítási költségek?

A megállapodás végrehajtását felügyelő, török, orosz, ukrán és ENSZ-szakértőkből álló, isztambuli közös koordinációs központ augusztusban közzétette a hajózási csatorna használatával kapcsolatos iránymutatásait, amelyek célja a biztosítótársaságok és a hajótulajdonosok aggályainak eloszlatása volt.

A biztosítók eleinte azon az állásponton voltak, hogy akkor hajlandók részt venni ezen ügyletekben, ha a szállítmányokat nemzetközi haditengerészeti erők kísérik, illetve világos stratégia van a tengeri aknák elhárítására.

Azóta valamelyest enyhültek az aggályok, de annak vállalása például továbbra is szilárd feltétele a szerződéseknek, hogy a hajók a kijelölt folyosón belül maradjanak, és a költségek várhatóan magasak maradnak a belátható jövőben.

És a legénység?

Ukrajna szeptemberben engedélyezte, hogy a tengerészek a háborús helyzet ellenére is elhagyják az országot, ezzel elősegítve a szállítóhajók megtöltését és enyhítve az emberhiányt az egész globális hajózási ágazatban.

A háború kirobbanásakor mintegy kétezer külföldi tengerész tartózkodott Ukrajna kikötőiben. Mára ez a Nemzetközi Hajózási Kamara október 27-i becslése szerint 346-ra csökkent.

Készült a Reuters tudósításának felhasználásával.