Tallinn bejelentette, hogy hamarosan eltávolítja a szovjet emlékműveket Észtország közterületeiről. Íme egy pillantás a balti ország néhány kommunista korabeli emlékművére és szobrára.
Atomenergia-emlékmű az északkeleti Sillamäe városában
Ez a szobor egyike annak a több mint kétszáz észtországi szovjet korabeli emlékműnek, amelyek eltávolítását fontolóra veszik. Augusztus elején Kaja Kallas észt miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be, hogy „a szovjet emlékműveket el kell távolítani a közterületekről; ezt a lehető leggyorsabban megtesszük”.
A Dicsőség a munkának című emlékmű az északkelet-észtországi Kohtla-Järve központjában
Kallas az ukrajnai orosz inváziót hozta fel, amely szerinte „olyan sebeket nyitott fel társadalmunkban, amelyekre ezek a kommunista emlékművek emlékeztetnek bennünket”.
Sok észt számára az emlékművek a fél évszázados moszkvai uralom és elnyomás maradandó szimbólumai. Az észt kormány szerint 1940 és 1991 között több mint 75.000 észtet öltek meg, börtönöztek be vagy deportáltak a szovjetek.
A második világháborúban elesett katonák emlékműve az Oroszországgal határos északkeleti Narvában
A Szovjetunió 1940-ben megszállta Észtországot, Lettországot és Litvániát, és 1944-től, a megszálló náci csapatok visszavonulása után egészen addig uralkodott felettük, amíg az 1991-es szovjet összeomláskor vissza nem nyerték függetlenségüket. Az Egyesült Államok és számos más nyugati kormány soha nem ismerte el őket szovjet köztársaságként.
A szovjet csapatok emlékműve az északnyugati Lihula városában, amelyet 2007-ben megrongáltak. Ezt megelőzően eltávolították a 20. észt SS-hadosztályban harcoló észtek emlékművét, mert „rontotta az országimázst”
Az orosz kormány elítélte az emlékművek eltávolítására vonatkozó döntést, amelyek közül néhány a náci erők ellen harcoló szovjet katonák földi maradványait rejti.
A Lenin-emlékmű, amelyet a kilencvenes években helyeztek át Narva központjából a városban található Hermann-kastély eme jellegtelen szegletébe
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő augusztus 5-én azt mondta, hogy „természetesen felháborító azoknak az emlékműveknek az eltüntetése, amelyek azok előtt tisztelegnek, akik megmentették Európát a fasizmustól. Nem válik dicsőségére egyetlen nemzetnek sem, beleértve Észtországot.”
Észtország részletes tervei egyelőre nem ismertek, bár a temetőkben található emlékművek nyilvánvalóan tiltott területnek számítanak, más emlékműveket pedig egyszerűen áthelyezhetnek, ahogy a múltban is tették.
Egy második világháborús csatára emlékeztető emlékmű Saaremaa szigetén
Kallas szerint a halottakról való megemlékezés „nem lesz tilos, de a megfelelő helyen kell megtenni, azaz egy temetőben, ahol méltósággal lehet”.
A tallinni bronzkatona, egy második világháborús szovjet emlékmű, amelyet eredetileg a tallinni felszabadítók emlékművének hívtak
A bronzkatona 2007 áprilisában került át Tallinn központjából jelenlegi helyére, az észt főváros egyik temetőjébe. Az áthelyezés, amely a szovjet katonák maradványainak kiásásával járt együtt, zavargásokat váltott ki a fővárosban, amelyek során egy orosz férfit halálra késeltek.
A szovjet hadsereg emlékműve Narvában jelzi azt a pontot, ahol a szovjet csapatok átkeltek a Narva folyón, és visszaverték a náci erőket
Augusztus 16-án a határ menti, közel kilencven százalékban oroszok lakta város helyi hatóságai – rendőri biztosítás mellett – megkezdték egy T–34-es harckocsi másolatának eltávolítását a talapzatáról, és délutánra be is fejezték a munkát. Miután augusztus elején tömeg gyűlt össze az emlékmű körül, hogy tiltakozzon tervezett eltüntetése ellen, a tisztviselők azt állították, hogy nem fogják „az éjszaka közepén” eltávolítani a tankot. Ez így is történt, nappal vitték el.
A tankot a fővárostól, Tallinntól északra fekvő Viimsiben található háborús múzeumba szállították.
„A mai döntés segít abban, hogy továbbra is a legfontosabb feladatainkra összpontosítsunk: Észtország biztonságának garantálására és arra, hogy minden észtországi embernek segítsünk átvészelni az ukrajnai háború okozta válságot” – idézték Kallast.
Emlékmű Tallinnban a szakszervezeti tagoknak, akik 1919 szeptemberében „az észt burzsoázia kezétől haltak meg”
Augusztus 12-én Észtország kitoloncolt két orosz újságírót, akik állítólag a szovjet emlékművek tervezett eltávolításáról akartak tudósítani. Az észt határőrség azt állította, hogy a páros „a vízumszabályokat megsértve azért érkezett Észtországba, hogy propagandamunkát végezzen”.