Izrael jóváhagyta a Ciszjordániát megosztó települési projektet, és megkezdte Gázaváros elfoglalását

Az E1-es, Jeruzsálem keleti részén fekvő nyílt földterület települési fejlesztését több mint két évtizede fontolgatják, de az előző izraeli kormányok idején a projekt megmaradt ötlet szintjén - az Egyesült Államok nyomására. A nemzetközi közösség túlnyomó többsége illegálisnak és a béke akadályának tartja, hogy izraeli települések épüljenek Ciszjordániában

A szélsőjobboldali pénzügyminiszter, Bezalel Smotrich azután jelentette be, hogy zöld utat kapott településfejlesztési projekt, hogy számos nyugati ország közölte: elismerik a palesztin államot. „A palesztin államot nem szlogenekkel, hanem tettekkel kell eltörölni.”– tette hozzá a szélsőjobboldali miniszter, aki régóta nyíltan beszél Ciszjordánia annektálásáról

Közben Izrael jelezte, hogy a nemzetközi kritika ellenére is kitart Gázaváros elfoglalása mellett, és az izraeli hadsereg megkezdte a tervezett szárazföldi offenzíva első szakaszát. A városban egymillió palesztin él

Légiszállítású segélycsomagok landolnak Gázában. António Guterres ENSZ-főtitkár ismét azonnali tűzszünetre szólította fel a feleket, „hogy elkerüljék a halált és a pusztítást”, amelyet egy támadás „elkerülhetetlenül okozna”.

Izrael számos korábbi szövetségese elítélte a tervet. Emmanuel Macron francia elnök szerdán arra figyelmeztetett, hogy ez „csak katasztrófához vezethet mindkét nép számára, és az egész régiót állandó háborús ciklusba taszíthatja”. A képen egy édesanya siratja gyermekét, akinek élettelen testét egy kocsi hátsó ülésén szállítják hozzátartozói, miután a kisfiú életét vesztette egy izraeli támadásban

Benjamin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy a tervezettnél rövidebb idő alatt fogják elfoglalni Gázavárost, amely szerinte „az utolsó terrorista fellegvár” Gázában

A Nemzetközi Vöröskereszt eközben kijelentette, hogy a további evakuálások és a támadások „még tovább ronthatják a már amúgy is katasztrofális helyzetet” Gáza 2,1 millió lakosa számára. „Hónapokig tartó könyörtelen harcok és ismételt kitelepítések után a gázai lakosság teljesen kimerült. (...) Hozzá kell férniük az alapvető dolgokhoz: élelmiszerhez, orvosi és higiéniai ellátáshoz, ivóvízhez és biztonságos menedékhelyhez” – áll a nyilatkozatban. „A katonai műveletek további fokozása csak mélyíti a szenvedést, több családot szakít szét, és visszafordíthatatlan humanitárius válságot idéz elő. A túszok élete is veszélybe kerülhet”. A nyilatkozatban azonnali tűzszünetet és a humanitárius segélyek gyors és akadálytalan áthaladását kérték Gázában. Az ENSZ főtitkára a Hamász által fogva tartott túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására szólított fel

Az izraeli hadsereg azután indított háborút Gáza ellen, hogy 2023. októberében a Hamász Izrael déli részén körülbelül 1200 ember megölt és 251 túszt ejtett. A térség egészségügyi minisztériuma szerint azóta legalább 62 122 ember halt meg Gázában. A képen egy nőt próbálnak kimenteni a romok alól Gázában augusztus 20-án