Kormányhatározat jött ki hétfő este arról, hogy Magyarországon hatékony az antikorrupciós fellépés, független az ügyészség és az alkotmánybíróság, a kormány hatalmát jól működő fékek és ellensúlyok korlátozzák. Az EU-s jogállamisági jelentésnek vágna vissza ezzel a kormány. Putyin gondolataival érvelnek amellett, hogy a média nagyon is sokszínű Magyarországon.
„A kormány elutasítja az Európai Bizottság megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmait a magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban. Magyarországon európai összehasonlításban is részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek”
– áll többek közt a hétfő este megjelent 1527/2021-es kormányhatározatban, amely hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben. A magyar kormány ezzel és a hasonló stílusú és mélységű megállapításaival a közelmúltban megjelent európai uniós jogállamisági jelentésre akart reagálni. A másodjára kiadott, minden uniós országot felmérő jelentés ugyanis nem fest kedvező képet a magyarországi jogállami helyzetről. Erről alább bővebben olvashat.
Ehhez kapcsolódóan: Azért nem jön az új EU-s pénz, mert nem bízik az EU a magyar jogállam működésébenA magyar kormányhatározat szerint megfelelően működik a magyar igazságszolgáltatás, amelyet más nemzetközi szervezetek is vizsgálnak. A civil társadalom fenyegetése és korlátozása ellen azt hozzák fel ellenérvként, hogy hatvanezer civil szervezet működik pillanatnyilag az országban.
A magyar kormány emellett határozatba foglalta, hogy a magyar sajtó igenis sokszínű az EU megállapításaival szemben.
„A kormány rögzíti, hogy az Európai Bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz”
– áll most már a hivatalos kormányhatározatban is.
Ez egyébként nagyon hasonlít arra, mint ahogyan Putyin orosz elnök reagált nemrég az orosz médiahelyzet bírálataira.
„Annyi hírcsatorna, internetes csatorna, különböző vélemény van nálunk, annyi kritikus vélemény van a médiában a hatóságokról […] Nem hiszem, hogy azoknak az újságíróknak az országaiban ez meglenne, akik a[z orosz] kormányt ilyen keményen kritizálják”
– állította Putyin elnök az RSF jelentése alapján 2021. június 8-án. A tisztességes médiapiaci verseny ellenségei általában is nagyon hasonló módon érvelnek szerte a világon, erről alább olvashat bővebben.
Ehhez kapcsolódóan: Ismert és kevésbé feltűnő diktátorok társaságában Orbán Viktor - hasonlítsa össze őket!Az új magyar kormányhatározat emellett megismétli a kormány korábbi érveit, amely szerint az EU jelentése elfogult, kettős mércét alkalmaz, és semmiképp nem szabad felhasználni más uniós folyamatokhoz.
A jelentés egyébként a magyar kormánnyal és állami szervekkel történő folyamatos egyeztetés mellett zajlott, bármikor jelezhették volna, ha valahol tévedést vagy hibát találnak az anyagban. A végső jelentést pedig a magyar állam a hivatalos bejelentésnél jóval korábban megkapta.
A Pegasus-ügyről még nem volt szó
A jelentés után tört ki a Pegasus-botrány, ezért ez a téma nem szerepelhetett a jelentésben, noha a téma a jogállami működéshez is kapcsolódik. Erős a gyanú, hogy a magyar kormány újságírókat, ügyvédeket és politikai ellenfeleit hallgatta le egy izraeli kiberfegyverrel.
A magyar kormány ezt eddig nem is cáfolta. Az eddig előkerült adatok alapján a magyar kormány az egyetlen EU- és NATO-tagország, amelynek vezetése érintett lehet.
Ehhez kapcsolódóan: Pegasus-ügy: a kormány nem tagad, csak felelősséget hárít