Nehézségei vannak az orosz gyártónak, ezért Kínával gyártatnának Szputnyikot

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök brazíliai találkozójukon, 2019. november 13-án

Több száz millió dózis Szputnyik-oltást gyárthatnak le Kínában, miután az orosz fél nagyságrendi lemaradásban van a korábbi vállalásaihoz képest. Ennek fényében felértékelődik, hogy Magyarországra irányították az összes export aránytalanul nagy részét.

Oroszország kínai gyógyszercégekhez fordult, miután nem tudják legyártani a külföldre ígért mennyiséget a Szputnyik-vakcinából, írja az AP. Az elmúlt hetekben összesen 260 millió adag legyártására kötöttek szerződést három különböző megállapodással.

A Szputnyik V terméket finanszírozó állami Russian Direct Investment Fund (RDIF) több száz millió dózis exportálásra kötött már szerződést. De a szakértők már korábban is arra figyelmeztettek, hogy ekkora mennyiség legyártására nem volt felkészülve az ország.

A legvadabb álmaikat is túlszárnyalták, abban az értelemben, hogy ez az oltás egy valóban életképes, piacképes termék

‒ mondta az AP-nek Judy Twigg, a Virginia Commonwealth University egészségügyre specializálódott politikatudományi kutatója. Szerinte az orosz döntéshozók számos ígéretet tettek Oroszországon belül és kívül is arra vonatkozóan, hogy az emberek hozzáférhetnek majd ehhez a váratlanul nagyszerű termékhez. De szerinte elakadtak, és mostanában próbálják kitalálni, hogy hogyan tudnak majd megfelelni ezeknek az ígéreteknek.

Iráni egészségügyi dolgozó mutatja a Szputnyik-vakcinát a teheráni Khomeini kórházban, 2021. február 9-én

A londoni Airfinity elemzőcég számításai szerint Oroszország több mint száz országba összesen mintegy 630 millió dózis Szputnyik-vakcina leszállításában állapodott meg eddig. Miközben eddig 11,5 millió adagot sikerült ténylegesen is exportálni.

Magyarország kitüntetett helyen
Bár Magyarországra sem érkeztek meg határidőre az orosz vakcinaszállítmányok, az ország kitüntetett szerepét mutatja, hogy az összes eddigi export több mint 10 százalékát ide irányította az orosz fél. A vállalt kétmillió dózis teljes leszállítása azonban még Magyarországra sem történt meg.


Az RDIF nem árulta el, hogy mennyi vakcinát szánnak külföldre, de április 27-ig összesen 27,5 millió embernek elég vakcinamennyiséget gyártottak le Oroszországban. A kétdózisú termék egy embernek szánt két oltása egyébként különbözik.

Számos külföldi gyártóval is kötöttek már szerződéseket, de érdemi mennyiséget eddig csak Belaruszban és Kazahsztánban gyártottak a termékből.

Kínában is lehet piaca az orosz oltásnak

Az áprilisban kötött megállapodások szerint a kínai Hualan Biological Bacterin társaság 100 millió dózist fog legyártani az orosz termékből, a Tibet Rhodiola Pharmaceutical Holding pedig szintén ennyit. Utóbbi cég egyébként korábban már 9 millió dollárt fizetett azért, hogy Kínában gyárthassa és belföldön árulhassa az orosz oltást. A Shenzhen Yuanxin Gene-tech pedig márciusban ígérte meg 60 millió adag legyártását.

A Sinovac pekingi gyárában ellenőrzi egy dolgozó a cég koronavírus elleni oltását 2020. szeptember 24-én

Az érintett cégek egyike sem kezdte még el ugyanakkor a vakcina gyártását. A kínai oltásgyártók szerint az év végéig legyártanak elég helyi oltást is ahhoz, hogy az ország belföldi igényeit lefedjék. Az nem derült ki, hogy az orosz oltások legyártását milyen időrend mellett vállalták.

Az említett kínai cégek nem akartak válaszolni az AP kérdéseire, de a Shenzhen Yuanxing annyit elárult, hogy a náluk gyártott orosz vakcinákat nem Kínába szánják.