Látványosan szárad ki Európa egyik legrégebbi tava

A Preszpa-tó részben száraz partja az észak-macedóniai Sztenje falu közelében szeptember 6-án. Az Észak-Macedónia, Görögország és Albánia határán elterülő Preszpa-tó vízszintje jelenleg több mint nyolc méterrel alacsonyabb, mint a hetvenes évek végén volt. A helyiek attól tartanak, hogy ki fog száradni

Alekszandar Ilijevszki egy mólóról ugrik a szárazföldre Sztenje falu közelében. 2019-ben pontosan ugyanitt a tóba tudott ugrani. „Ebben a faluban nőttem fel. Mindannyian ide jártunk, hogy a vízbe ugráljunk. Pár éve is még sokat ugráltunk bele. Mostanra azonban eltűnt a víz innen” – meséli

A kontinens egyik legrégebbi édesvízi ökológiai rendszere, a Preszpa-tó körülbelül ötmillió éves. A környezetvédők szerint a vízveszteség fő oka a csapadékhiány, a párolgás és a túlzott öntözés

2023-as drónfelvételen a korábbi vízvezeték helye, amely több mint egy kilométerre van a jelenlegitől. A szakértők szerint a tó 1984 és 2020 között felszínének hét százalékát, térfogatának pedig felét veszítette el

Vane Vaszilevszki halász az előző évi vízvonalnál áll. Csónakja gyakran zátonyra fut a tavon. „Nincs eső, nincs tél, nincs hó, nincsenek folyók. Csak egy folyó ömlik a tóba. Nincs vízutánpótlás. Ez katasztrófa, egy természeti katasztrófa” – mondta

Dragan Arszovszki, a szkopjei székhelyű Macedón Geológiai Társaság biológusa elmondta, hogy a tó szintje az évszázadok során emelkedett és süllyedt, a természet megmaradt. Szerinte a tó körül élő emberek nem alkalmazkodnak az új helyzethez

Egy csónak a Preszpa-tó apadó partvidékén

Vaszilevszki a csónakján dolgozik. Az ENSZ fejlesztési programja arra figyelmeztetett, hogy a tó egyes vadon élő állatfajait a kihalás fenyegeti, mivel élőhelyük a káros mezőgazdasági gyakorlat, az erózió és a kezeletlen hulladékok miatt elpusztult

Egy férfi sétál a pretori mólón. Egy olyan régióban, ahol a pénzügyi gondok, az elöregedő infrastruktúra és a csökkenő termékenységi arányszám továbbra is a legsürgetőbb probléma, a környezetvédelmi kérdések gyakran a kormányzati prioritások végére szorulnak

Vízmintát vesznek az észak-macedóniai Sztenje faluban szeptember 7-én. A helyi önkormányzatok időnként ellenőrzik a vegyi anyagok jelenlétét. Az eredmények azt mutatják, hogy a vízminőség egyre rosszabb néhány kulcsfontosságú területen