Ha feltesszük magunknak a kérdést, mivel borítsuk be a városok felületét, fákkal vagy térkővel, egyértelmű a válasz: fákkal. Már ha nem kívánunk elevenen megfőni. A fák ugyanis akár 12 Celsius-fokkal is hűthetik a városok felszíni hőmérsékletét Közép-Európában – mutatott rá egy 293 európai város műholdadatait elemző kutatás, amely azt is bebizonyította, hogy amíg a fáknak jelentős hűtőhatásuk van, a többi zöldfelületnek nincs. Egy másik kutatásban azt vizsgálták, hogy lakosságarányosan mekkora a zöldterületek hiányának betudható korai halálesetek száma Európában. Ebben a magyar városok közül Szombathely és Budapest különösen rosszul szerepelt.
Jonas Schwaab, a svájci ETH Zürich munkatársa és kollégái műholdfelvételek alapján gyűjtöttek adatokat 293 európai város földfelszíni hőmérsékletéről, hogy összehasonlíthassák a fákkal borított területeket a fák nélküli városi zöldterületekkel, például parkokkal, valamint a – jellemzően aszfalttal, térkővel borított – lakóparkokkal, ipari negyedekkel. Az eredmény magáért beszél: a fás területeken Közép-Európában 8–12 Celsius-fokkal alacsonyabb értéket mértek a talaj felszínén, míg Dél-Európában csak 0–4 Celsius-fokos volt a különbség – ez utóbbira még visszatérünk.
De mit tudnak a fák?
A fák hűsítő hatása nagyrészt az árnyékolásból és a transzspirációból ered, azaz abból, hogy a fák belsejében lévő víz pára formájában távozik a leveleken keresztül, hőenergiát vonva el a környezetéből. Magyarul párologtat, csökkentve ezzel környezete hőmérsékletet.
Az, hogy milyen erős a fák árnyékoló és hűsítő hatása, egyebek mellett az adott fafaj morfológiai jellemzőitől, a levélfelületek nagyságától függ. A környezeti feltételek is nagyon fontosak: talán meglepő, de a kutatók úgy találták, hogy a városokban rendszeresen előforduló magasabb szén-dioxid-koncentráció, a nagyobb tápanyag-ellátottság, a magasabb hőmérséklet és magasabb öntözési szint fokozhatja a transzspirációt, azaz a fák hűtő hatását.
A kutatócsoport azt is megállapította, hogy a fák nélküli zöldterületek (például virágos parkok) által biztosított hűtés elhanyagolható, sőt egyes esetekben a fák nélküli zöldterületek még melegebbek is lehetnek, mint a környező beépített, városi területek.
Elpárolgó szép remények
Dél-Európa melegebb éghajlatán a talaj jellemzően szárazabb, a transzspiráció hűtő hatása kisebb, mint az északi régiókban. Szélsőséges hőség idején pedig még tovább csökken a fák hűtő képessége.
Sajnos Magyarország rossz irányba tart, az előrejelzések szerint száraz, aszályos nyarak várnak ránk, így nemcsak Dél-Európában, hanem számos más európai régióban – így nálunk is – tapasztalható lesz, hogy bár továbbra is megállás nélkül dolgoznak majd, a fák hűsítő hatása csökkenni fog.
Ezekben a régiókban az öntözés egy ideig segíthet fenntartani a növények hőcserélő funkcióját, de a jövőbeli vízhiány miatt öntözni sem tudunk majd.
A városainkra pedig nagyon is ráfér(ne) a hűtés, mert nyaranta egyre forróbbak lesznek. A tavalyi év volt a valaha mért hatodik legforróbb a Földön, az elmúlt hét év pedig a hét legmelegebb.
Mind megsülünk
Látható, hogy a hőmérséklet az elmúlt hatvan évben minden városban magasabb lett. Egyes területeken csak egy-két fokkal, máshol akár négy fokkal is. A térkép nem a hőmérsékletet mutatja, hanem annak változását – természetesen Finnországban még mindig hidegebb van, mint Görögországban. Az extrém meleg is egyre gyakoribb, a városok pedig a hőszigethatás miatt valóságos szaunává válnak.
A világ ez idáig mintegy egy Celsius-fokkal melegedett az iparosodás előtti korszakhoz képest. Az EU kutatásai szerint másfél fokos hőmérséklet-emelkedésnél (ezt várhatóan a következő két évtizedben átlépjük) Európában minden ötödik ember egészségére káros hatással lesz a szélsőséges nyári időjárás és a hőhullámok. A megfigyelések szerint ugyanis a nyári hőség mellett párásabbá is válik a levegő, ami megnehezíti, hogy az izzadságcseppek elpárologjanak a testünkről, szervezetünk így csak kisebb hatékonysággal tudja hűteni magát.
A hőhullámok egyre gyakoribbá, hosszabbá, forróbbá válnak, különösen a városokban. Hőhullámok idején megnő a hőguta, a kiszáradás, a légzőszervi és a szív- és érrendszeri betegségek, veseelégtelenség és a halva születés veszélye, hogy csak párat említsünk a sok közül. Egy tavaly megjelent tanulmányból az derült ki, hogy a szélsőséges hőség miatti halálozások 37 százalékáért 1991 óta az éghajlatváltozás a felelős.
Miért melegebbek a sűrűn beépített, leaszfaltozott városok, városrészek, mint az erdővel vagy más növényzettel borított területek? A hőszigethatásért az utak, házak építéséhez használatos burkolóanyagok jócskán hozzájárulnak, mert ezek jóval több hősugárzást nyelnek el, mint például a növényzet. A hő nagy része elraktározódik bennük, ami felmelegíti a felszín feletti légréteget. A nappal elnyelt hőmennyiség kisugárzása akár még éjszaka is tarthat, a napi középhőmérséklet megemelkedik, és lám, kialakul a városi katlan, a hősziget. Gondoljunk csak arra, hogy egy aszfaltozott felület még éjjel is ontja magából a meleget.
Szakemberek szerint többféle módszer létezik arra, hogy a városok túlélhetővé váljanak a városlakók számára még klímaválság idején is: a fák ültetésén és megóvásán kívül ilyenek a zöldtetők, a zöldfolyosók és a vízáteresztő járdák (összefoglaló műszóval zöld infrastruktúra); az ivókutak, vizes játszóterek, szökőkutak (kék infrastruktúra), valamint a homlokzati árnyékolók, ablakfóliák vagy az épületek passzív hűtése – azaz a szürke infrastruktúra.
Mi most maradjunk a fáknál: azért közel sem mindegy, hogy hova milyen fát ültetünk. Érdemes ezzel is körültekintően eljárni. De hogy áll például Budapest Európa nagyvárosaihoz képest? A helyzet nem túl rossz, de nem is túl jó. Itt böngészheti a budapesti fákat a Főkert adatbázisában.
A fák a városokban életeket menthetnek
Az európai városok minden egyes évben 43 ezer halálesetet tudnának megelőzni, ha mindenki számára egyenlően hozzáférhetővé tennék a zöld (azaz fás) területeket – ezt állítja az ISGlobal The Lancet Planetary Health című folyóiratban közölt tanulmánya, amelyben csaknem kilencszáz, százezernél nagyobb lakosú várost vizsgáltak aszerint, hogy (lakosságarányosan) a zöldterületek hiányának hány korai haláleset tudható be az adott településen.
Az eredmény lesújtó: e szerint a vizsgált népesség nagyjából hatvan százalékának a lakóhelyén nem érvényesül a WHO ajánlása, miszerint háromszáz méteres lakókörzetükben legyen legalább fél hektár (azaz egy focipályányi) zöldterület.
Nem ez volt az első kutatás, amely kimutatta, hogy a fák életet menthetnek a városokban (máshogy fogalmazva: a fák hiánya csökkentheti a városlakók várható élettartamát). Az említett ISGlobal már 2019-ben végzett egy vizsgálatot a Coloradói Egyetemmel közösen. Ebben úgy találták, hogy a korai halálozások száma négy százalékkal csökken, ha az egyén életterének ötszáz méteres körzetében zöldterület található.
A klímaváltozás Magyarországot sem kíméli, ezért várostervezéskor talán ajánlatos lenne megfogadni a klímaszakértők és a WHO fásítási ajánlásait.
Még mindig akadnak, akik szerint az egész klímaválság kitaláció, vagy hogy a klíma mindig is változott, ez természetes folyamat. Nos, ők is a saját bőrükön érzik majd (ha ez még nem történt volna meg) az emberi tevékenység negatív következményeit. A fenntartható várostervezés már nem egy sznob rózsaszín köd többé, hanem életben maradásunk záloga.