Megnyitották a Fertő tavi építkezés eddig lezárt területét

A kikötő

Óriási pusztítás nyomait találták helyi környezetvédők, akik január elsején bejárták a Fertő tavi beruházás mostanáig lezárt területét. A Szabad Európa szerkesztőségét tájékoztató aktivisták között volt, aki elsírta magát, amikor meglátta a letarolt nádast, és a hullámzó vízfelület helyén a kövekkel feltöltött partot.

„Itt víz hullámzott” – írta olvasónk

Nádas kiirtva, víz feltöltve a Fertő tónál

December 31-vel megszűnt a Fertő tavi beruházást mostanáig felügyelő állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Az idén felfüggesztett, bizonytalan jövőjű projektről októberben videóriportban számoltunk be.

Korábban az ENSZ kulturális és oktatási szervezete, az UNESCO és az Európai Bizottság is kifogásolta az építkezést, amely ellen helyi civil szervezetek és a Greenpeace is rendszeresen tiltakozott.

A sorompó már eltűnt

Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy a négy éve elkezdett, januártól a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium által átvett beruházás környezeti engedélyének felülvizsgálatát és módosítását kezdeményezte az illetékes környezeti hatóságnál (Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal) december végi megszűnése előtt az állami cég. A Fertő Tó Barátai Egyesület szerint ennek az eljárásnak a dokumentumai alapján az eddig ismertnél jóval nagyobb területű lehet a beruházás, a tervezett módosítás szerintük jogszabályellenes.

Az eddig lezárt területet megnyitották, január 1-jén már bárki szabadon besétálhatott…

Január 1-jén helyi környezetvédők vették észre, hogy a megszűnt állami cég megbízásából addig lezárt (és Mészáros Lőrinc cége által őrzött) területet megnyitották. Az aktivisták az általuk készített fotókat megosztották a Szabad Európa szerkesztőségével is. Egyikük, Molnár Judit biológus kérdésünkre így számolt be arról, mit látott, amikor először ért az évekig elzárt helyszínre.

…hogy megtapasztalja a pusztítás mértékét

„Először elsírtam magam, amikor megláttam, hogy letaroltak mindent: ahol a cölöpházak voltak, és ahol víz volt, mostanra mindent feltöltöttek, a nádrengeteget letarolták (…) Aztán végtelen düh ébredt bennem ezt a hatalmas pusztítást látva. Nem értem többek között, hogy a nemzeti park vezetősége, akiknek a természet védelme lenne a feladatuk, hogyan engedhették ezt.”