Mihail Gorbacsov: egy élet képekben

Az augusztus 30-án, 91 éves korában elhunyt Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető beszél Gorbacsov életében című önéletrajzának bemutatóján 2016. február 29-én. Gorbacsov azt mondta: „Minél többet gondolok az életemre, annál inkább látom, hogy a legnagyobb és legfontosabb események váratlanul történtek”

A fiatal Gorbacsov 19 évesen, a Munka Vörös Zászlója kitüntetéssel, amelyet  egy kombájn vezetéséért kapott

A fiatal Gorbacsov egy kommunista pártküldöttséggel 1966-ban Sztavropolban. Akkor még senki sem tudta, hogy később a párt vezetője lesz

Gorbacsov (jobbról a harmadik) az októberi forradalom hatvanas évekbeli sztavropoli ünnepségén. A fiatal kommunista gyorsan emelkedett a ranglétrán a pártban

Feleségével, Raiszával és Margaret Thatcherrel 1984-ben. Raisza leukémiában halt meg 1999-ben

Az orosz főtitkár első találkozója Ronald Reagan amerikai elnökkel Genfben 1985 novemberében. Gorbacsovot márciusban választották meg a Kommunista Párt főtitkárává

Fidel Castro kubai elnökkel a Kremlben 1986 márciusában. Gorbacsov ugyanebben az évben kezdte meg a peresztrojkát, amelytől azt remélte, hogy ösztönözni fogja a „kezdeményezőkészséget és a kreatív törekvéseket”, és segít beindítani a stagnáló szovjet gazdaságot

Reagan és Gorbacsov 1987 decemberében a Fehér Házban aláírta a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról szóló egyezményt. 1988-ban Gorbacsov glasznoszty (nyitottság) politikájával további reformok következtek, amelyek nagyobb véleménynyilvánítási szabadságot biztosítottak a szovjet állampolgárok számára

Gorbacsov és Erich Honecker keletnémet vezető „csókja”, miután Gorbacsov megérkezett Kelet-Berlinbe az 1989. október 6-i ünnepségekre a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának negyvenedik évfordulójára. Egy hónappal később omlott le a berlini fal

Gorbacsov kezet fog II. János Pál pápával a Vatikánban 1989. december 1-jén. Személyében először találkozott a Kreml vezetője pápával

Gorbacsov és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter 1990 júliusában találkozott Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel

Gorbacsov Václav Havel csehszlovák elnökkel találkozik a szovjet csapatok kivonásáról szóló dokumentumok aláírása után Moszkvában, 1990. február 26-án

Gorbacsov leadja a szavazatát 1991. március 17-én Moszkvában a népszavazáson, amelyen arról döntenek, hogy a Szovjetunió egységes állam maradjon-e, vagy sem

Tollat cserél George H. W. Bush amerikai elnök és Gorbacsov, miután Moszkvában 1991. július 31-én aláírták a történelmi jelentőségű Stratégiai fegyverzetcsökkentési szerződést (START), amely egyharmadával csökkentette a szuperhatalmak nukleáris arzenálját

A megaláztatás pillanata: Borisz Jelcin orosz elnök arra kényszeríti Gorbacsovot, hogy olvassa fel az orosz Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésén, 1991. augusztus 23-án Moszkvában a puccskísérlet résztvevőinek nevét

Gorbacsov Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a németországi Schleswigben tartott sajtótájékoztatón 2004 decemberében. Nyolcvanadik születésnapján közzétett nyilatkozataiban azzal vádolta Oroszország vezetőit, hogy visszavetik a demokráciát, és azt tanácsolta Vlagyimir Putyinnak, hogy ne térjen vissza az elnöki székbe. „Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin már két cikluson át szolgált, és még egyet miniszterelnökként. Én nem indulnék az elnökválasztáson, ha a helyében lennék” – mondta Gorbacsov az Argumenty i Fakty című hetilapban

Gorbacsov és Ronald Reagan a volt amerikai elnök a kaliforniai Rancho del Cielóban lévő farmján 1992. május 2-án. A hidegháború befejezéséhez hozzájáruló két államférfi szoros barátságot ápolt

Angela Merkel volt német kancellárral a nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett berlini kiállításon, 2011. február 24-én

A Nobel-békedíjasok (balról jobbra): Lech Wałęsa, Mihail Gorbacsov, Frederik Willem de Klerk és Jimmy Carter egy chicagói panelbeszélgetésen 2012 áprilisában

Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.