Nem adja ki a kínaiakkal kötött akkumulátorgyár-megállapodás szövegét a Debreceni Vagyonkezelő

Barcsa Lajos alpolgármester, Csen Csün-vej nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató és Kocsik-Marossy Virág ügyvezető igazgató (elöl, b–j) aláírja a CATL vállalat és Debrecen város közötti megállapodást a debreceni Kölcsey Központban 2022. szeptember 5-én

A holding üzleti érdekeire hivatkoznak. Eddig annyit lehet tudni, hogy egy ingatlanértékesítési előszerződésről van szó, amelynek aláírása után tíz nappal a város közgyűlése meg is szavazta a beruházási célterület értékesítését.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, szeptember 5-én ünnepélyes keretek között írta alá a Debrecenben épülő új, kínai akkumulátorgyárral kapcsolatos megállapodást Barcsa Lajos (Fidesz), a város egyik alpolgármestere, Csen Csün-vej, a CATL nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgatója, valamint Kocsik-Marossy Virág, az önkormányzati tulajdonú Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója.

A kormány és Debrecen vezetése eddig kevés konkrétumot hozott nyilvánosságra az üzemmel kapcsolatban, így egyelőre nem lehet tudni, a kínaiak milyen feltételekkel hoznák ide a háromezer milliárd forintos beruházást. Nem véletlen, hogy a gyár létesítése a helyi ellenzék egy részének heves kritikáját váltotta ki, valamint a lakosság körében is érezhetővé vált a város jövőjével kapcsolatban érzett bizonytalanság. A legnagyobb aggodalmat az akkumulátorgyár várhatóan óriási vízigénye, továbbá a gödi Samsung-gyár kapcsán szerzett rossz tapasztalatok váltották ki.

Megtagadták az adatkiadást

A tisztánlátás érdekében szeptember 7-én az Átlátszó rendszerén keresztül közérdekű adatigénylést nyújtottunk be Debrecen polgármesteri hivatalához és a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-hez. Szekeres Antal jegyző szeptember 16-án kelt válaszában azt írta, az önkormányzat nem szerződő fél, ezért nem is adatgazdája a megállapodásnak. Ez annak fényében lehet meglepő, hogy a város egyik alpolgármestere aláírta a szóban forgó dokumentumot.

Szeptember 21-én aztán Kocsik-Marossy Virág, a vagyonkezelő vezérigazgatója is válaszolt az adatkérésünkre. A végvezető megtagadta a megállapodás szövegének kiadását. Arra hivatkozott, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény alapján nem ismerhető meg a cég üzleti tevékenységével kapcsolatos olyan adat, amelynek más általi megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a vagyonkezelő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz. „Tekintettel arra, hogy az Ön által igényelt adatok megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna – hiszen a versenytársainkat indokolatlan előnyhöz juttatná –, a Takarékos törvény 7/I. § (2) bekezdése alapján a kérését nem áll módunkban teljesíteni” – közölték az önkormányzati cégeket összefogó holding részéről.

Ehhez kapcsolódóan: Hőszigethatás – Amit nem reklámoznak a debreceni iparváros kapcsán

Ingatlanértékesítésre vonatkozó előszerződést írtak alá

„Az első, jogilag már kötőerejű dokumentum létrejött, amely gyakorlatilag végleg biztossá teszi, hogy a CATL Magyarország történetének valaha volt legnagyobb beruházását hozza el ide, Debrecenbe az elkövetkezendő években” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szeptember 5-i aláíráson.

A nyilvánosság elől eltitkolt megállapodásról egyelőre annyit lehet tudni, amennyit Papp László (Fidesz) polgármester a szeptember 15-i közgyűlésen Illyés János (Civil Fórum) kérdésére elárult. A városvezető szavai szerint a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. egy ingatlanértékesítésre vonatkozó előszerződést írt alá, amelyet Barcsa Lajos alpolgármester egy protokolláris jelentőségű, a közgyűlés felhatalmazását nem igénylő támogató záradékkal látott el.

Az említett szeptember 15-i ülésen, tehát tíz nappal az ünnepélyes aláírást követően a testület két nem és három tartózkodás mellett, fideszes többséggel szavazta meg a polgármester előterjesztését, amely alapján egy 105 hektáros földterületet, a CATL-gyár első ütemének leendő helyszínét a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és a Debreceni Ingatlanfejlesztő Kft. meghívásával megtartott versengő árajánlatkérés útján értékesíti a város.

A debreceni közgyűlés szeptember 15-én szavazott a leendő gyárterület értékesítése ügyében

Ehhez kapcsolódóan: Az EU mérföldkőnek számító jogszabállyal próbálja megmenteni a természeti értékeket