Kelet-Ukrajna továbbra is heves harcok helyszíne, miközben a nemzetközi porondon bonyolult kül-, és biztonságpolitikai játszmák zajlanak: az amerikai védelmi miniszter úgy látja, hogy az ukrán hadsereg visszafoglalhatja Herszont, Svédország és Finnország még egy lépéssel közelebb került a NATO-csatlakozáshoz, Vlagyimir Putyin pedig végül mégis a tartja magát a nemrég tető alá hozott gabonaszállítási egyezményhez. Mindeközben Európán úrrá lett a nukleáris pánik: a lengyel kormány például októberben elrendelte az országban található 62 000 légvédelmi óvóhely feltérképezését és leltárba vételét - ezt mutatta meg az AP tudósítása.
Nukleáris félelmek újratöltve - óvóhelyek Európa-szerte
Az oroszországi Szabad Európa munkatársai az utca emberét kérdezték arról, hogy mi a véleményük a hivatalosan továbbra is „különleges katonai műveletnek” hívott háborúról. A válaszok sokfélék, de az világosan kirajzolódik, hogy a háború támogatottsága közel sem olyan erős Oroszországban, mint azt a Kreml láttatni szeretné.
Your browser doesn’t support HTML5
„Csak Putyin marad majd a bunkerében” – moszkvaiakat kérdeztünk az ukrajnai háborúról
A felszabadult ukrán területekről -például Limanból és Kupjanszkból- küldött tudósítások rettenetes nélkülözésről, rommá lőtt épületekről és éhező emberekről szólnak. A Szabad Európa stábja ezt látta a helyszínen:
Magyarországon is sok minden történt, de van egy dolog, amely kivétel nélkül mindenkit érint, még ha nem is pontosan ugyanolyan mértékben: ez a bolti árak példátlan emelkedése. Ugyanabban az üzletben néztük meg, hogy mennyit kellett fizetni ugyanazokért az árucikkekért egy évvel ezelőtt, és mennyit kell most. Visszanézve a képeket döbbenetes a változás:
A közelmúltban jelent meg a WWF kétévente publikált Élő Bolygó Jelentése. Ebből kiderül, hogy bolygónk továbbra is rendkívül gyorsan pusztul: a természetvédelmi szervezet szerint a gerinces fajok populációi 1970 és 2018 között 69%-kal csökkentek. A biológiai sokféleség zsugorodásával együtt ráadásul a jövőnket a klímaváltozás is veszélyezteti. Hogyan kell helyesen értelmezni a WWF dermesztő adatait? Elmagyaráztuk: