Románia hamarosan – első alkalommal – DNS-technológiát bevetve medveszámlálást tart, miközben a falusiak további támadásoktól, a természetvédők pedig a vadászati törvények lazításától tartanak.
A falvakba betörő éhes medvék kiváltották a román lakosok haragját – az elmúlt három évben mintegy száz medvetámadás történt, miközben folyamatosan szűkül a vadon élő állatok élettere.
Az aktivisták szerint már most is visszaélnek a vadászati tilalomban elhelyezett kiskapuval. Ez lehetővé teszi az úgynevezett kellemetlenkedő medvék kilövését. Attól is tartanak, hogy megnő a kilőtt medvék száma, ha a számlálás után kiderül, hogy több van a védett faj egyedeiből, mint számítottak rá.
A sportvadászat – amely a világ minden tájáról vonzza a trófeákra vágyókat – 2016 óta tilos Romániában.
Egy vadon élő barnamedve keresztezi az utat Tusnádfürdőn, élelem után kutatva. A Hargita és a Bodoki-hegység között fekvő erdélyi kisváros hírhedt a medvék betöréseiről
Egy nemrégi ellentmondásos ügyben a környezetvédők azzal vádoltak meg egy liechtensteini herceget, hogy egy márciusi vadászaton a Kárpátokban megölte a hatalmas, Arthur névre hallgató hím barnamedvét, pedig csak a lakosok által jelentett és veszélyesnek tartott nőstény medve kilövésére volt engedélye.
Az aktivisták szerint a 17 éves Arthur volt az ország legnagyobb medvéje, évek óta figyelték. A herceg tagadta a vádat. Míg a trófeavadászok kihasználhatják a kiskaput a vadászati tilalomban, a lakosoknak elegük van a medvetámadásokból, és védelmet akarnak.
Júliusban egy medve megölt egy 26 éves pásztort és súlyosan megsebesített egy másikat Erdély hegyvidéki, erdős keleti részén.
„A helyzet tarthatatlanná vált – mondta az AFP-nek Bács Márton Csaba, a közép-romániai Sepsibükszád polgármestere. – A medvék mindennap gyümölcsösöket fosztogatnak és juhokat támadnak meg. Még a klinika udvarára is behatoltak. A falusiak rettegnek.”
A szomszédos Hargitán, Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szülőföldjén a rendőrség szerint egy vasútállomás peronján, sőt egy étterem konyhájában is láttak medvét. Csak a múlt hónapban egyetlen hétvége alatt tizenkét alkalommal hívták ki a hatóságokat, hogy tartsák távol az emberektől az állatokat.
A feszült helyzetben a „medvecenzus” eredményei a környezetvédők és a vadászok közötti kötélhúzáshoz vezethetnek.
Bár az aktivisták üdvözlik az összeírási projektet, attól tartanak, hogy az a vadászati tilalom feloldásához vezethet, ha a hatóságok úgy ítélik meg, hogy túl sok a medve. „Kulcsfontosságú, hogy átlátható módon gyűjtsék a mintákat és értelmezzék a statisztikát” – mondta az AFP-nek Cristian Remus Papp, a Természetvédelmi Világalap (WWF) munkatársa
Egy román pásztor ellenőrzi a juhait és teheneit a medvéktől védő elektromos kerítést a Királykő-hegység közelében
Régóta ismert, hogy Romániában él az Európai Unió legnagyobb barnamedve-populációja, de hogy valójában hány egyed él a Kárpátokban, azt nem tudni. A következő hónapokban négyszáz szakértő és önkéntes fog ürülék- és szőrmintákat venni, hogy DNS-elemzésnek vessék alá. Mindezt egy tizenegymillió eurós uniós alap tette lehetővé – mondta el Tánczos az AFP-nek.
A hatóságok szerint a kilencvenes évekből származó adatok, amelyek szerint az ország mintegy harminc százalékán – különösen a Kárpátokban – több mint hatezer barnamedve él, alulbecsülik a populáció számát. A természetvédők és egyes kutatók szerint viszont az adat éppenséggel több ezerrel túlbecsült lehet.
Míg az eddig alkalmazott módszertan – a sárban és hóban lévő nyomok számolása – megbízhatatlan, addig a miniszter szerint az ürülék és a szőrzet összegyűjtése lehetővé teszi egy adatbázis létrehozását, amelyben az összes mintát vonalkóddal jelölik meg.
Az eljárás rengeteg információval szolgálhat, beleértve az állat nemét és családi kapcsolatait is – mondta Robin Rigg, a Szlovák Vadvédelmi Társaság elnöke, aki ugyanezt a módszert alkalmazta a farkasok megszámlálására.
Vadon élő barnamedve néz be egy autó ablakán egy romániai hegyi úton
Ezzel a módszerrel a minták száma „körülbelül háromszor nagyobb lehet, mint a becsült állatpopuláció” – mondta Djuro Huber, a Zágrábi Egyetem professzora.
A medveszámlálási projekt részeként medvemenhelyet is létrehoznak.
A múlt hónapban Bukarest olyan rendeletet fogadott el, amely feljogosítja a helyi hatóságokat, hogy engedélyezzék a kellemetlenséget okozó medvék kilövését, felgyorsítva ezzel a korábban hetekig tartó jogi eljárást. Mostantól az agresszív medvék néhány óra leforgása alatt legális célponttá válhatnak – a lépést az aktivisták széles körben elítélik.
„E gyakran éhező állatok lemészárlását tervezik, pedig már így is a fakitermelés, élőhelyük elpusztítása és a vadászok démonizálási kísérleteinek áldozatai” – írta a Brigitte Bardot Alapítvány a román elnöknek címzett levelében.
Tánczos „megalapozatlannak” minősítette az ilyen vádakat, mondván, hogy a zavaró állatokkal szemben az első lehetőség mindig az áttelepítés lesz, bár elismeri, hogy „megromlott” az ember és a medve kapcsolata.
„Ha az állam nem avatkozik be, fennáll a veszélye, hogy az elkeseredett emberek illegális megoldásokhoz folyamodnak a konfliktus rendezésére” – mondta.