„Sarki farkas”: A kemény börtön, ahol csapata rátalált Navalnijra

Börtönőrök a harpi börtönben. A fotót a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet emberi jogi ombudsmanja tette közzé december 15-én

Miután 19 napig senki sem tudta, hol van, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust egy szigorúan őrzött börtönben találták meg az északi sarkkörön túl. A „Sarki farkast” kegyetlen körülményei és ijesztő elszigeteltsége tette hírhedtté.

A Sarki farkas néven ismert szigorú börtön, ahová Alekszej Navalnij ellenzéki politikust küldték, olyan hely, ahol a vízágyú is kínzóeszköz.

„Télen a lengén öltözött foglyokat egyszer csak kivezénylik az udvarra – mondja Olga Romanova fogolyjogi aktivista egy olyan férfi vallomására hivatkozva, akit 2018-ban engedtek szabadon a Sarki farkasból, hivatalos nevén az IK–3-ból. – Alakzatba rendezik őket, és nem engedik, hogy tapsoljanak vagy összedörzsöljék a kezüket. Mínusz 45 Celsius-fokban vagy még nagyobb hidegben kell mozdulatlanul egy helyben állniuk harminc-negyven percen keresztül. Ha valaki megmozdul, az egész csoportra víz zúdul.”

„Tavasszal újabb kínzás indul – teszi hozzá. – Szúnyogok és harapó legyek jönnek. Ha megmozdítod a kezed, máris érkezik a víz. Az egész csoportot célba veszik a vízágyúval.”

Miután 19 napig nem tudott hírt adni magáról, miközben átszállították a Vlagyimiri területen lévő börtönéből, Navalnij december 26-án, egy nappal azután, hogy ügyvédje felkereshette, megerősítette, hogy megérkezett az IK–3-ba, a sarkkörtől északra fekvő Harp faluba a Jamal-Nyenyec körzetben, Szibéria északi részén.

Navalnij 19 éves börtönbüntetését tölti szélsőségesség vádjával. Erről ő és támogatói egyaránt úgy gondolják, hogy ez az üldöztetés része, amelynek célja politikai tevékenységének megakadályozása. Az Amnesty International, a betiltott orosz Memorial emberi jogi szervezet és mások politikai fogolynak ismerik el Navalnijt.

Alekszej Navalnij börtönéből videókapcsolaton keresztül jelenik meg az orosz legfelsőbb bíróság tárgyalásán Moszkvában augusztus 23-án

Navalnij hosszú és megmagyarázatlan távolléte, amely a rutin része Oroszországban a fogolyszállítások során, világszerte riadalmat keltett. A legutóbbi, december 5-én róla érkezett hír ugyanis az volt, hogy megbetegedett, miután cellájában kemény bánásmódban volt része, beleértve a csekély élelemadagot, a szellőztetés hiányát és a mozgásra kapott minimális időt. Navalnij bánásmóddal kapcsolatos panaszainak több bírósági tárgyalását is elhalasztották mindaddig, amíg a bíróságok meg nem tudják állapítani hollétét – közölték a bírák.

Ügyvédei és támogatói komoly erőfeszítéseket tettek Navalnij felkutatására, információt kértek róla a börtönöktől és az előzetes fogva tartási központoktól (SZIZO) szerte Oroszországban.

„Hatalmas jogi munkát végeztünk – mondja Ivan Zsdanov, Navalnij szélsőségesnek nyilvánított és Oroszországban betiltott Korrupcióellenes Alapítványának igazgatója. – Megkereséseket írtunk, különböző SZIZO-kat kerestünk fel, és egyiket a másik után zártuk ki. Csak most látom, milyen hatalmas munka volt ez. De végül eredményre vezetett.”

December 26-i közösségimédia-jegyzésében Navalnij azt írta, hogy december 23-án este érkezett meg a Sarki farkasba, amely Oroszország egyik legtávolabbi és legnehezebben megközelíthető börtöne, és megdöbbent, amikor december 25-én az őrök azt mondták neki, hogy egy ügyvéd kívánja látni.

„A purgatóriumban vagy”

„Amint átlépsz a küszöbön, tudatják veled, hogy a purgatóriumban vagy, ahol nincsenek jogaid, és nincs kinek panaszkodnod – mondta Oleh Szencov ukrán filmrendező, aki öt évet töltött terrorizmus vádjával az IK–8 börtönben, a Jegesmedvében, ugyancsak a Jamal-Nyenyec körzetben. – Verés, megaláztatás, áramütés, hideg cellában üldögélés meztelenül vagy vizes ruhában – de ez még mindig nem a legrosszabb… Bezárhatnak magzatpózban egy vasdobozba, ahol alig kapsz levegőt, és magadra kell vizelned… Rendszeresen azzal fenyegetőznek, hogy megerőszakolnak, miközben kigúnyolnak és zaklatnak.”

A Moszkvától mintegy kétezer kilométerre északkeletre lévő IK–3 mintegy 1050 elítéltet tart fogva a legmegrögzöttebb orosz bűnözők közül. Emberi jogi aktivisták szerint a börtönben sorozatgyilkosokat, nemierőszak-tevőket, pedofilokat, visszaesőket és másokat tartanak, akiket a legsúlyosabb bűncselekményekért ítéltek el húsz évre vagy annál is többre. Egyes esetekben, így Navalnijéban, a kormány olyan elítélteket is küld oda, akiket politikai fogolynak tartanak. Platon Lebegyev, Mihail Hodorkovszkij egykori üzlettársa, akit a Jukosz olajóriás lefejezése során adóelkerülés és egyéb vádak miatt ítéltek el, körülbelül két évet töltött az IK–3-ban a kétezres évek közepén.

A börtönt 1961-ben alapították Joszif Sztálin diktátor Gulag-hálózatának egykori táborában. A mintegy ötezer lakosú Harp települést többnyire a börtön alkalmazottai és vezetői lakják.

„Elég ránézni a térképre, és egyből látni, hogy ez a legészakibb, legkeményebb börtön – mondta Zsdanov a Szabad Európának. – Már maga a helyszín biztosíték a legsúlyosabb körülményekre. Navalnijt legalább egy évig fogják ott tartani egy cellában, ahol kevés a lehetőség a mozgásra, és ahonnan még az eget sem látni.”

Az év nagy részében nem indulnak repülőjáratok a térségbe, vonattal pedig nehézkes és korlátozott a megközelítése. A Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) postai szolgálata – a FSZIN-piszmo – nem szolgálja ki az IK–3-at. A börtönnel csak a rendes orosz postán keresztül lehetséges a kommunikáció – közölte Zsdanov.

„Soha nem tudhatod, hogy odaért-e a leveled, vagy sem – mondta –, vagy volt-e bármilyen lehetőség arra, hogy a címzett válaszoljon. Természetesen ezért küldték ilyen messzire Alekszejt.”

Ráadásul a börtönrendszer mobiltelefon-szolgáltatása, a Zonatelekom is leállt Navalnij érkezésének idején az IK–3-ban.

„A Zonatelekom a mai napig jól működött az IK–3-ban – mondta Romanova december 25-én. – Úgy tudjuk, hogy ma lekapcsolták. Remélem, ez csak technikai probléma, de mindenképpen furcsának tűnik a véletlen egybeesés.”

Miközben csapata tagjai Navalnijt keresték, megtudták, hogy az FSZIN igazgatója, Arkagyij Gosztev idén felkereste a távoli börtönt. Meglátogatta a közeli IK–18-as (Hóbagoly) szigorított börtönt is.

„Nagyon szokatlan látogatás volt ez az ügynökség vezetője részéről – mondta Zsdanov. – Nem mindennapi esemény, hogy börtönöket keres fel, különösen nem olyan távoliakat, amelyek az északi sarkkörtől északra fekszenek. Nagyon valószínű, hogy ez az utazás Navalnij odaküldését készítette elő. Olyan alaposan titkolták előlünk az áthelyezésével kapcsolatos információkat, hogy nyilvánvaló: a lehető leghosszabb ideig elrejtve akarták tartani.”

Szergej Davidisz emberi jogi aktivista december 25-én az X-en, a korábbi Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta, hogy „nem lenne szabad börtönöknek lenniük Harpban”.

„Semmi értelme nincs a létezésüknek az elítéltek szenvedésén és a költségvetési források pazarlásán túl” – írta.

Robert Coalson írása a Szabad Európa/Szabadság Rádió Siberia.Realities szerkesztőségének beszámolója alapján.