Ukrán borászat a háborús övezet közepén

Pavlo Magalias, egykori súlyemelő 2013-ban hozta létre az Olvio Nuvo szőlőültetvényt az ukrajnai Déli-Bug folyó lejtőin. A szőlőültetvény a nevét a hetedik században alapított ókori görög városnak, Olbia városának köszönheti, amelynek romjai mindössze néhány száz méterre találhatók.

Ukrajna február 24-i lerohanása óta ez az eldugott, szélfútta hely elvesztette megszokott nyugalmát.

"Én vagyok a frontvonalhoz legközelebbi borász" - mondja Magalias, miközben mögötte az orosz és ukrán tüzérség heves dübörgése hallatszik. A szőlője között több, tiltott kazettás bombának tűnő lőszermaradvány is látható.

A Dél-Ukrajnába való gyors előrenyomulásuknak köszönhetően az orosz erők már az invázió kezdetén ellenőrzésük alá tudták vonni a folyó túlsó partját Mikolajiv városától délre. Így került az Olvio Nuvo "véletlenül a háború epicentrumába" - mondja Magalias.

Kezdetben bombák robbantak a munkások közelében, akik a szőlőt gondozták. Ezekben a nagyon kemény hónapokban Magalias nem kevesebb, mint 26 krátert számolt össze a szőlőültetvényein. A rakétadarabokat neki kellett kiásnia, miközben a munkások folytatták a munkát.

A nyugati országok által adományozott erős fegyverek beáramlásával az ukrán erők képesek voltak visszaszorítani az oroszokat. Mostanra az erőteljes robbanások hangjaira már szinte fel sem szalad a munkások szemöldöke, akik a távolságot abból tudják felmérni, hogy mennyi idő telik el a felszálló füst és a robbanás hangja között.

Az eredetileg Moldovából származó Magalias azt mondja, soha nem gondolt arra, hogy elmenjen. "Minden megtakarításomat ebbe a szőlőültetvénybe fektettem. Most már nincs pénzem, de ez mind megvan" - mutat földje felé, amelyen évente 15 000 palack vörös- és fehérbort termel.

"Nem zavartunk senkit, csendben dolgoztunk, és jöttek az oroszok. Mi a fenéért vannak itt?" teszi fel a kérdést Magalias ingerülten, miközben a konfliktusról beszél, amely sok barátját megölte. A szőlőültetvény kezelése mellett Magalias önkéntesként az ukrán területvédelemben is tevékenykedik, és ezt a képességét a saját földjén is kamatoztatja.

A szőlőjében feltárt ősi tárolóedények gyűjteménye mellett Magaliasnak mostmár egy halom, az égből lezuhant, betiltott kazettás bomba maradványa is van.

A Krím Ukrajnától való 2014-es elcsatolásával Oroszországé lett Ukrajna szőlőültetvényeinek körülbelül egyharmada, köztük a legjobb és leghíresebb termőterületek egy része is.

Az orosz invázió óta a családi borászatok elpusztultak vagy elfoglaltak őket, és vannak, mint például az Olvio Nuvo, melyek továbbra is veszélyben vannak a bombázás miatt.

A háború által gazdaságilag megnyomorított térségben a borászat jó bevételi forrást jelent azok számára, akik itt maradtak. A 66 éves Zinejda Bossa nem ijedt meg, amikor fegyverdarabokat fedezett fel a szőlőtőkék között. "Néhányan idegesek a rakéták miatt, de én jól vagyok. Mit tehetünk? Valamiből meg kell élni, dolgoznunk kell" - mondja.

Magalias továbbra is optimista a jövőjét és a borászatát illetően. A legrosszabb dolog, mondja, szarkasztikus mosolyra fakadva, hogy az idei termés "kivételes".

"Ilyen ötévente egyszer van! A szőlő mindent belead és a bor kiváló lesz, esetleg lesz egy kis lőporos utóíze" - viccelődik.