Veszélyben az ukrán farmerek – csak éjszaka biztonságos vetni

Egy megsemmisített katonai jármű egy csernyihivi búzamezőn Észak-Ukrajnában. Egy átlagos szezonban szigorú menetrend szerint folyik a munka. Most azonban a háború miatt a farmereknek ki kell várniuk azt az időpontot, amikor biztonságos vetni – ez általában éjszakára esik. A harcok miatti közvetlen veszély mellett az óriási üzemanyag- és munkaerőhiány is nehezíti a munkát

Egy Szoledár-közeli földön dolgoznak Kelet-Ukrajnában június 6-án. A háború előtt több mint ötmillió tonnányi gabonát exportált Ukrajna, elsősorban a fekete-tengeri kikötőkön keresztül. Azzal, hogy orosz hadihajók elfoglalták ezeket a kikötőket, világszerte akadozik az élelmiszer-ellátás

Egy kiégett traktor egy Harkiv-közeli búzamező melletti raktárépületben. „Abszurd helyzet alakult ki, amelyben jelenleg közel 25 millió tonna gabona nem tudja elhagyni az országot infrastrukturális hiányosságok és a kikötők blokádja miatt” – mondja Josef Schmidhuber, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének igazgatóhelyettese. Ukrajna és a szomszédos országok most alternatív útvonalak felkutatásán dolgoznak. A logisztikai nehézségek ellenére jelenleg a vasúti szállítás tűnik az egyik járható útnak

Az 58 éves Alekszandr Novikon felméri a farmját ért károkat a Harkiv-közeli Vilhivkában. Azzal vádolták meg az orosz csapatokat, hogy amellett hogy volt, ahol kifosztották, majd külföldön eladták az ukrán termést, máshol termőföldeket és állatokat pusztítottak el

Fekete füst száll a távoli bombázások helyén, miközben napraforgómagot vetnek egy Harkiv-közeli, Cserkaszka Lozova-i mezőn. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint Oroszország ukrajnai háborúja miatt 2022-re 7,6, 2023-ra pedig akár 13,1 millióra nőhet az alultáplált emberek száma. A legveszélyeztetettebb országok között van többek között Jordánia, Jemen, Izrael és Libanon

Egy tüzérségi támadásban keletkezett kráterből mászik ki egy ukrán farmer. Az Európai Parlament Kutatószolgálata szerint az észak-afrikai és közel-keleti gabonaimport több mint fele Oroszországból, illetve Ukrajnából érkezik. A kelet-afrikai országok esetében a gabonaimport 72 százaléka Oroszországból, 18 százaléka pedig Ukrajnából jön

Műholdfelvételen az orosz támadások során a földeken keletkezett kráterek. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint világszerte ötven olyan ország van, amely búzaimportjának legalább harminc százalékában eddig Oroszországra és Ukrajnára támaszkodott

Egy földbe csapódott orosz lövedék a kelet-ukrajnai Szoledár közelében. Ukrajna mezőgazdasági minisztériumának április 29-i tájékoztatása szerint az ország mezőgazdasági területeinek körülbelül harminc százalékát vagy elfoglalták, vagy nem alkalmas arra, hogy megműveljék. Oroszország ukrajnai inváziója miatt megugrott a kenyér ára a világ legszegényebb országaiban

Egy fel nem robbant bombát szállítanak el farmerek Zaporizzsjában. „Amikor a világ »kenyérkosarában« sorban állnak a kenyérért, akkor tudjuk, hogy baj van” – mondja a Világélelmezési Program vezérigazgatója, David Beasley. Oroszország közben azt mondta, kész engedni a gabonaexportot, ha feloldják a szankciókat. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter zsarolásnak nevezte a kijelentést

Világszerte élelmiszerhiány alakult ki, mivel több millió tonna gabona rekedt az orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkben. Miközben ukrán vezetők alternatív szállítási útvonalak után kutatnak, a farmerek mindennapos veszélyekkel néznek szembe. Sok helyen például csak éjszaka biztonságos vetni.