Hosszútávon is rajta hagyhatja a nyomát a tagországok gazdasági teljesítményén az, hogy a koronavírus-járvány miatt sok diák nem jut a megszokott minőségű oktatáshoz - figyelmeztet az OECD. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet éves oktatási tükre, az Education at a Glance 2020 szerint leginkább a marginalizált társadalmi csoportokból származó diákok szakadhatnak le a járványhelyzet miatt, hiszen ők sokszor nem férnek hozzá a digitális oktatáshoz szükséges eszközökhöz, valamint nem rendelkeznek olyan szociális környezettel, amely segítene nekik pótolni a kieső oktatást.
Behozhatatlannak tűnő lemaradás
Azok, akik most leszakadnak az oktatásban, később is nehezebben sajátítanak el új képességeket, szereznek szakmát, így az ő termelékenységük alacsonyabb lesz. Ugyanis az, hogy nem mindenki tudott a megszokott színvonalon tanulni, azzal egyenértékű, mintha egy ideig zárva lett volna az iskola. Az alacsonyabb hatékonyság miatt bizonyos tanulással töltött idő egyszerűen elveszett. A tanulmány által idézett kutatás szerint, ha a jelen állapotból indulunk ki, akkor a század hátralévő részében a bruttó hazai össztermék összesen megközelítőleg 1,5 százalékkal lesz alacsonyabb átlagosan az érintett országokban a kieső termelékenység miatt. Az Egyesült Államokra levetítve ez például azt jelenti, hogy ha innentől fogva normális oktatási rend lesz, akkor is a kieső tudás miatt a jövőben 15 ezer milliárd dollárnyi GDP fog kiesni.
Bár a felsőoktatás rugalmasabb, mint a közoktatás, az egyetemek, főiskolák jóval könnyebben át tudtak állni a digitális oktatásra, a járvány ott is érezteti a hatását. A felsőoktatásban is csak változó minőségben sikerült megvalósítani a távoktatást, és a vizsgáztatásnál is problémát jelentett a személyes jelenlét hiánya. Itt sem egyenlő mértékben szenvedtek hátrányt a különböző hátterű diákok. Azok az egyetemisták például, akik vissza kényszerültek térni a szülőföldjükre, olyan kihívásokkal kerülhettek szembe (gyenge közbiztonság, egészségügy, rossz infrastruktúra), amelyeket normál esetben elkerültek volna.
Digitális oktatás, személytelen kapcsolatok
De pénzben kevésbé kifejezhető módon is kárt okozott a távoktatásra történő átállás. Az egyetemek fontos szociális központok, ott szerzik jellemzően a diákok az első kapcsolataikat, építenek ki olyan ismeretségi kört, amely később hasznos lehet a munkaerőpiacon. A jelentés szerint hosszú távon a felsőoktatás intézményeknek úgy kell átszervezniük majd a felépítésüket, hogy a digitalizáció kibővítse a tanár-diák és diák-diák kapcsolatok nyújtotta lehetőségeket. Sokaknak ugyanis maga az egyetem nyújtotta élmény, az extra lehetőségek jelentik az igazi vonzerőt, tehát ha a felsőoktatási intézmények egyszerűen csak elküldik a tananyagot, majd számon kérik azt, akkor sokat veszíthetnek a vonzerejükből.
Amíg nem lesz védőoltás, továbbra is nehéz helyzetben vannak a világ döntéshozói, ugyanis az iskolák nyitvatartása számtalan gazdasági előnnyel jár. A már korábban említettek mellett a szülőknek is könnyebb, ha a gyerek az iskolában van, mivel az otthoni oktatás esetén meg kell szervezni a felügyeletet. A mérleg másik serpenyőjében viszont ott van az egészségügyi kockázat, hiszen egy iskolába adott esetben több száz, akár ezer diák is jár, és így az oktatási intézmények potenciális fertőzési gócpontok. A korábbi járványok adatainak elemzése szerint az iskolák bezárása akár 15 százalékkal is vissza tudja vetni egy betegség terjedését. Az OECD tanulmánya viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy a megfelelő óvintézkedésekkel jelentősen lehet csökkenteni ezeket a kockázatokat. A higiéniai előírások betartása, a távolságtartás, a házirendek módosítása, és a személyzet továbbképzése mind hozzásegíthetnek a biztonságos oktatáshoz.
Kútba esett ösztöndíjak
Bárhogyan is fog alakulni az oktatás jövője, a járvány okozta gazdasági visszaesés a következő években biztosan éreztetni fogja a hatását az iskolákban. A kieső külföldi diákok máris komoly bevételkiesést jelentenek azoknak az egyetemeknek, ahol a fizetős nemzetközi oktatásból finanszírozzák az ösztöndíjas hazai diákok tanítását. Hosszú távon pedig a megnövekedett állami kiadások miatt kerülhetnek veszélyebe az oktatási intézmények forrásai. Már abban az esetben is nagy törést jelentene a járvány a világ gazdaságaiban, ha még az idén megindulna a felépülés, a friss adatok tükrében azonban ez egyre valószínűtlenebb. Valószínűleg a két hullámos forgatókönyv fog valóra válni, ami jóval magasabb munkanélküliséggel, nagyobb gazdasági visszaeséssel, és lassú talpra állással fog járni, tehát az oktatásnak is biztosan jó pár kihívással szembe kell néznie még a következő években.
