Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Sokkal jobban terjed nálunk a járvány, mint a tavaszi csúcs idején


A napi új esetszámok alapján most kéne nagyon odafigyelnünk. Külön gond a kórházak kifizetése is.

Az elmúlt napokban jóval több új ember fertőződött meg Magyarországon, mint a lezárások alatti legrosszabb héten. Pontos összehasonlításra nincs mód, főképp azért, mert Magyarország tesztelési szándékai és lehetőségei mások voltak a tavaszi időszakban. Annyira nagy a különbség a napi új, regisztrált esetek számában, hogy valószínűleg biztosra vehető az, hogy a járvány jelenleg erősödik.

A második hullám kezdetének jelölése teljesen önkényes, az a lényeg, hogy fokozatosan egyre több ember kaphatta el a vírust, amiknek egy részét némi késéssel regisztráljuk is.

Másképp terjed

Az állami adatok szerint is érdemben másképp terjed a járvány a mostani időszakban. A következőket Oroszi Beatrixtól az ITM vezető epidemiológusától tudhatjuk, a Népszava összefoglalója alapján:

  • Gyorsabban terjed. Míg tavasszal egy fertőzött átlagosan 1,1 új embert fertőzött meg, addig most 2,5-3 embert.
  • Sokkal fiatalabbak terjesztik. Tavasszal 63 év volt a betegek átlagéletkora, most 31 év. Oroszi szerint a közösségi események erősen segítik a vírus terjedését, egyebek közt a falunapok, esküvők és táborok.
  • Belföldről terjed szinte kizárólag. Az adataik szerint augusztus eleje óta a megbetegedések kevesebb mint tizede köthető külföldi fertőzéshez.

Az utolsó pont azt is jelzi Oroszi szerint, hogy a határok lezárása talán nem annyira hatékony lépés ebben a helyzetben.

Változatlanul úgy érzem mind a határzár, mind a kormányzati intézkedések tekintetében, hogy nem szakmai, ha­nem politikai döntések születnek.

Ezt egyébként később Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász is megerősítette a lapnak.

Az, hogy fiatalok terjesztik a vírust, Oroszi szerint nem azt jelenti, hogy a veszélyeztetebb csoportok megnyugodhatnak. A tapasztalatok alapján pár hét alatt minden más korosztálynak szétszórhatják a vírust a fiatalok is.

Az ITM járványügyi szakembere a tesztelés ingyenessé tételét várná az államtól, hogy minél több ember hozzférhessen. Másrészt a gyors és alapos kontaktkutatást tartja fontosnak. A lakosságtól pedig a szabályos (orrot is eltakaró) maszkhasználatot, gyakori kézmosást és a másfél méteres fizikai távolságtartást kérte.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is hasonló lépéseket javasolt az Inforádióban hétfő este. Ő is a maszkhasználatot kérte, a fizikai távolságtartást ott ahol csak lehet, és nagyobb zárt terű összejövetelek, bulik betiltását is. Azt is kiemelte közben, hogy nem élhetetlen szabályok kellenek, de a vírus elleni védekezés hatékony formáit használni kéne. Ide tartozik például még az alapos kontaktkutatás is. Emellett az állmanak szerinte ingyenesen és rendszeresen kéne szűrnie azokat, akik sok embernek adhatják át vírust, így például az egészségügyi dolgozókat ez utóbbival. Ez utóbbiról pont pár napja jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Nemzetnek, hogy az értelmetlen, "szakmailag indokolatlan". Ezt annyival támasztották alá, hogy a tesztelés után is megfertőződhet valaki.

A KSH adatai alapján egyébként azt is tudjuk, hogy hol élnek inkább a különösen veszélyeztetett csoportba tartozó idősek, az ország teljes lakosságának ötödét kitevő 65 év felettiek. A térképükön jól látszik, hogy ezer lakosra vetítve az ország leggazdagabb és a legszegényebb vidékein kiugró a legidősebbek aránya.

65 év feletti lakosok száma ezer emberre vetítve. Minél sötétebb lila az adott járás vagy kerület, annál magasabb az ott lakó 65 felettiek aránya.
65 év feletti lakosok száma ezer emberre vetítve. Minél sötétebb lila az adott járás vagy kerület, annál magasabb az ott lakó 65 felettiek aránya.

Ők nem csak azért vannak nagyobb veszélynek kitéve, mert idősek, hanem azért is, mert nagy többségük tartósan beteg is. A legutolsó, tavaly megjelent átfogó uniós felmérés szerint a 65 éves és annál idősebb magyarok kétharmadának volt legalább egy krónikus betegsége. Ez az arány egyébként 12 százalékponttal volt magasabb az uniós átlagnál.

Ki fizeti ki a kórházakat?

Külön probléma, hogy hogyan szeretnénk kifizetni a kórházainkat jelen helyzetben. Az egészségügyi intézmények finanszírozása ugyanis normál időszakban is túlzás nélkül mondható fenntarthatatlannak, ezt még a magyar állam is rendre elismeri itt-ott.

Eközben az egész magyar egészségügyi rendszer kórházcentrikus. Ebből következik, hogy ha rengeteget is dolgoznak az orvosok és ápolók, hosszú távon akkor is egyre gyászosabb lesz az egészségügyünk színvonala a környező, fő versenytársainkhoz képest.

Átlagosan már most is rossz a helyzet, hiszen évente tízezrek halnak meg olyan problémákban, amiket már Szlovákiában vagy Horvátországban is jobban tudnak kezelni. Az összehasonlítás persze itt sem egyszerű, ahogy annak megállapítása sem, hogy a magas halálozási adataink pontosan mennyiben a kórházak sara, és mennyiben minden másé.

Forrás: State of Health in the EU, Magyarország, Egészségügyi országprofil 2019. A felhasznált adataik 2016-osak.
Forrás: State of Health in the EU, Magyarország, Egészségügyi országprofil 2019. A felhasznált adataik 2016-osak.

Alapjáraton mostanra a központi költségvetés finanszírozza, az állam lényegében átvette a kórházakat. A finanszírozás túlnyomó része az aktív fekvőbetegek ellátására megy. Ezt könnyű megérteni egy leegyszerűsített példával: sokkal költségesebb megműteni valakit egy súlyos baleset után, mint mondjuk levenni a hályogot a szeméről egy tíz perces beavatkozással.

Az aktív ágy pedig arra utal, hogy itt látnak el olyan egyszeri eseteket, amik rövidebb kórházi tartózkodással járnak, például balesetnél, rákos betegségnél vagy mondjuk komolyabb fül-orr-gégészeti gondoknál.

Az aktív fekvőbetegeket HBCs-alapon (homogén betegcsoportok alapján) finanszírozzák, ahogy jellemzően a fejlett világban a legtöbb ország. Ez azt jelenti, hogy hiába van több tízezer fajta kórházi szolgáltatás, ezt standardizálják és kezelhető számú, 7-800 fajta eljáráscsoportba sorolják őket.

Kattintson a képre, ha érdekli egy részlet az aktuális HBCs-besorolásunkból.
Kattintson a képre, ha érdekli egy részlet az aktuális HBCs-besorolásunkból.

Majd ezekhez rendelnek egy súlyszámot a feladat nehézsége és költségigénye alapján. Egy HBCs-pontra jelenleg 198 ezer forintot fizet az állam a kórháznak. Értelemszerűen egy komolyabb, mondjuk egy 3,2-es súlyszámú beavatkozásért pedig 3,2-szer 198 ezret.

Csakhogy a járvány és a lezárások alatt a kórházi ellátások visszaestek. Egyrészt ágyakat is kiürítettek, másrészt szinte minden kicsit is halasztható beavatkozást elhalasztottak, amit el lehetett. Nyilván egy szülést nem lehet egy fél évvel arrébb tenni, de mondjuk egy térdszalag-műtétet már általában igen. Mellé pedig, aki csak tehette, az próbálta elkerülni, hogy egyáltalán bemenjen egy kórházba.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján áprilisban hozzávetőleg feleannyi esetet láttak el a kórházak, mint januárban. Igen ám, de ezzel a kórházak bevétele is visszaesett. Átlagos áprilisi hónappal számolva nagyjából 42 milliárd forintot kellett volna kapnia a kórházaknak, de HBCs-alapon számolva a kórházak csak 24 milliárdot kaptak volna idén, írta még a korábbi szerkesztőség által működtetett Index.

Júniusban is még bőven a szokásos alatt marad az esetszám.
Júniusban is még bőven a szokásos alatt marad az esetszám.

Erre az a megoldás született, hogy egy ideig a kórházak a korábbi 3 hónap átlagát kapták meg. A kórházaknak ugyanis nagyon magas a fix költségük. Azaz nagyjából ugyanannyiba kerülnek, ha teljesen telt házzal futnak, mintha kevésbé veszik igénybe a betegek. A bérek önmagukban a kórházi költségek nagyjából felét jelentik, de a karbantartásról vagy a takarításról sem lehet lemondani azért, mert feleannyian fekszenek egy szobában.

Ez az átlagfinanszírozás viszont szeptembertől megszűnik, visszatér az aktuális teljesítményhez rendelt HBCs-alapú finanszírozás. De ha közben a betegek nem térnek vissza, akkor valami mást kell kitalálni, különben hamar újra borulhat az egyébként is alulfinanszírozott rendszer.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG