Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Célegyenesbe fordult a jogállamisági vita


Uniós vezetők.

Az év hátralévő része fordulatot hozhat a jogállamisági vitában. Brüsszelben már elkészült az a javaslat, amely alapján az uniós pénzek felhasználását összekötnék a demokratikus minimummal. Úgy tűnik, fel kell tenni majd a kérdést: a jogállam vagy a pénz a fontosabb.

Az Európai Unióban az elmúlt néhány évben erősödtek fel a jogállamisággal kapcsolatos viták. Ezek eleinte kizárólag politikai színezetűek voltak, amelyek keretében a tagállamok vagy az uniós intézmények számon kérték egy-egy kormány belpolitikai intézkedéseit.

A leggyakrabban Lengyelország és Magyarország került szóba, de komoly bírálatok érték már Szlovákiát a Kuciak-gyilkosság kapcsán, Máltát a Galizia-merénylet miatt, valamint Romániát és Bulgáriát, elsősorban a korrupcióellenes tüntetésre reagálva.

Az “atombombát” is bevetették

Az Európai Parlament javaslatára (Sargentini-jelentés) először Magyarország, majd az Európai Bizottság kezdeményezésére Lengyelország ellen megindult az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárás. Ezt az uniós zsargonban “atombombaként” emlegetik, tekintettel arra, hogy az eljárás végén a demokráciát és a jogállamiságot súlyosan fenyegető államokkal szemben kilátásba helyezhető a szavazati jog felfüggesztése is.

Az unióból senki sem lehet kizárni, onnan csak kilépni lehet, amint azt Nagy-Britannia esetén keresztül láthattuk. A 7-es cikkes eljárást sokáig csak formális dolognak tekintették, majd amikor valóban alkalmazták, kiderült, hogy nehézkes, lassú és bonyolult eljárás, aminek kimenetele a politikai akarattól függ, tekintettel arra, hogy a tagállamok kezében van az eljárás sorsa.

Judith Sargentini az Európai Parlamentben a Magyarországról szóló jelentése elfogadása után.
Judith Sargentini az Európai Parlamentben a Magyarországról szóló jelentése elfogadása után.

Eltérő értelmezések az uniós értékekről

A politikai viták erősödésével megjelentek azok az érvek, hogy valahogyan szankcionálni kellene azokat a tagállamokat, amelyek megsértik az EU-s alapértékeket. Az is vita tárgya, hogy az “értékeket” vagy ezen belül a “jogállamiságot” pontosan hogyan lehet meghatározni, körülírni. Ennek kapcsán általában az EU alapszerződésében foglaltakra szoktak hivatkozni, amely a következők rögzíti:

“Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”

Az Európai Bizottság többször is nekifutott már a kérdés rendezésének, az uniós pénzek és a jogállamiság összekapcsolása – a Juncker-bizottság alatt – 2018-ban, a 2021-2027-es költségvetési javaslat benyújtásakor is megjelent – ennek lesz jelentősége a későbbiekben.

Azzal, hogy Lengyelország és Magyarország ellen az utóbbi években zajló 7-es cikkelyes eljárás kapcsán folyamatosan szó esik a jogállamisági problémákról, a vita elért a legfelsőbb szintre. Vagyis az állam- és kormányfők tanácsához, akiknek a koronavírus-járvány miatt nagyon fontos, elsősorban pénzügyi döntéseket kell hozniuk.

A július második felében megtartott maratoni EU-csúcson a tagállami vezetők végül megegyeztek az uniós költségvetés kereteiben. Eszerint a következő hét évben 1,07 milliárd euró lesz a közös büdzsé. Az úgynevezett újjáépítési alap (Next Generation EU) pedig 750 milliárd euró, amelyből 390 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd pedig hitel formájában vehető igénybe. A hitelt tagállami garanciavállalással az EU veszi fel és adja tovább a tagállamoknak.

Ez a formátum azért ésszerű, mert az EU sokkal jobb adósnak számít, mint sok tagállam, ezért olcsóbban jut hitelhez a nemzetközi pénzpiacokon. A pénzt pedig 30 éven keresztül a következő költségvetésből, tehát 2027 után kell visszafizetni.

Ursula von der Leyen
Ursula von der Leyen

A jogállamiság sérelme

A csúcstalálkozók végén valamennyi tagállam egyetértésével egy zárónyilatkozatot adnak ki, amely egyfajta politikai állásfoglalás, iránymutatás a 27-ek részéről. A júliusi csúcs zárónyilatkozatában olvasható a jogállamisággal kapcsolatos rész.

Ezek alapján most az Európai Bizottság előtt a feladat, hogy előálljon a javaslatával, lehetőleg minél hamarabb. Ez a felhívás azonban nyitott kapukat dönget: a Bizottságnak készen van az erre vonatkozó előterjesztése, a fentebb már említett 2018-as javaslat formájában. Címe: “Javaslat egy rendeletre a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről”. Lényege pedig az, hogy ha egy tagállamban olyan folyamatok mennek végbe, amelyek sértik az EU pénzügyi érdekeit, akkor lehessen ezzel szemben fellépni.

A szankciók között megtalálható a pénzügyi támogatások csökkentése, felfüggesztése vagy visszavonása, sőt a következő pályázatokból történő kizárás.

A jogállamiság sérelme kapcsán a következőket sorolják fel: a bíróság függetlenségének veszélyeztetését, a rendőrség, a hatóságok és más közigazgatási szervek önkényes vagy jogszerűtlen határozatait - ha a rendszer nem korrigálja azokat, illetve az összeférhetetlenség fennállását. Emellett a jogállamiság sérelmét jelenti a jogorvoslati lehetőségek korlátozása, az ítéletek végrehajtásának hiánya, illetve a jogsértések hatékony kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának vagy szankcionálásának korlátozása. Ahhoz, hogy ez a rendelet valóban érvényes joganyag legyen, a tagállamoknak is el kell fogadniuk.

Az új költségvetést feltételhez kötik

Az uniós költségvetés és benne a jogállamisági feltételek minden bizonnyal vissza fognak kerülni az állam- és kormányfők elé. És lehet, hogy erre nem is kell olyan sokat várni. A jelenleg érvényes menetrend szerint az Európai Parlament október végén szavazna az új költségvetésről és a helyreállítási alapról.

A Parlament dönthet úgy, hogy nem fogadja el és akkor nincs költségvetés, nincs helyreállítási pénz. A Parlament már határozottan fel is vetette ennek a lehetőségét. Jóváhagyásukat több feltételhez kötik, ennek egyik hangsúlyos eleme a jogállamisági feltételrendszer bevezetése és alkalmazása.

Az EP négy frakciójának vezetője – az Európai Néppárt, a Szociáldemokraták, a liberális Európa Megújul és a Zöldek – már levelet is küldtek Angela Merkelnek, a soros elnökséget betöltő Németország kancellárjának és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Ebben egyebek közt azt mondják, hogy az EP támogatásához szükség van egy hatékony jogállamisági mechanizmusra. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy ha egy kormánytól megvonják az EU-s pénzt, akkor is biztosítani kell, hogy a végfelhasználókhoz eljusson a támogatás.

Orbán Viktor az Európai Parlamentben.
Orbán Viktor az Európai Parlamentben.

A magyarok akár blokkolják is az újjáépítési alapot

Jogállamiság témakörében van még egy fontos fejlemény, ami a tavaly december óta hivatalban lévő Európai Bizottsághoz kötődik. Ezen túl minden évben minden tagállamra vonatkozóan éves jogállamisági jelentést fognak készíteni, az elsőt heteken belül, még szeptemberben nyilvánosságra fogják hozni.

Ebben négy területet vizsgálnak majd: az igazságügyi rendszert, a korrupcióellenes keretrendszert, a média sokszínűségét, valamint a fékeket és ellensúlyokat. Ez a rendszer azonban nem tartalmaz szankciós lehetőségeket, ahogy Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos többször el is mondta, a cél a megelőzés, a problémák időbeni észlelése és a megfelelő párbeszéd.

Az uniós költségvetésekről már folynak az intézményközi tárgyalások, vagyis a tagállamokat tömörítő Tanács, a Parlament és a Bizottság képviselői vitatják már a véglegesnek szánt számokat és a szöveget.

Innen szivárgott ki az a hír, amelyet a Politico című brüsszeli hírportál írt meg, mely szerint a magyar fél akár blokkolja is az újjáépítési alapot, ha nincs letisztázva, hogy mit jelent a jogállamisági feltételrendszer ebben az összefüggésben. Az információt kiadó EP képviselők szerint a magyar parlament hajlandó megtagadni a közös hitel felvételéhez szükséges garanciavállaláshoz nélkülözhetetlen kormányzati felhatalmazást.

Ebben az összefüggésben az is fontos szempont, hogy azok az országok, ahol nagyon várják már a forrásokat, valószínűleg hajlandóak feláldozni a jogállamiságot a munkahelyek megmentése érdekében.

A szakértő szerint vegyes a kép

Erről a nagyon bonyolult helyzetről megkérdeztük a londoni Middlesex Egyetem jogi professzorát, Laurent Pech-et is.

A szakember szerint “az új jogállamisági jelentés azt a naiv hitet tükrözi, hogy az autokratákkal lehet érdemben párbeszédet folytatni, holott ez csak több időt jelent nekik a demokrácia és a jogállamiság megsemmisítésére”.

Pech hozzátette, ehelyett a Bizottságnak az igazi feladatával kellene foglalkoznia, vagyis a vitás ügyek Európai Bíróság elé vitelével. Az unió pénzügyi érdeinek és a jogállamiságnak az összekapcsolása terén azonban a professzor eredménynek tartja, hogy az állam- és kormányfők következtetéseiben két alkalommal is megjelenik ez a téma.

Ráadásul, tette hozzá, a szöveg egyértelmű kapcsolatot teremt az uniós pénzek felhasználása és az uniós értékek között. Úgy gondolja, hogy a Bizottság által javasolt eljárás hatékony eszköz lehet, és a hozzá fűződő szankciókat egy-két tagállam már nem tudja blokkolni.

XS
SM
MD
LG