Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Amerikai vallási önkéntesek segíthették az ukrán oligarcha pénzmosását


Ukrán aktivista tüntet Ihor Kolomojszkij ellen tavaly télen Kijevben. Az oligarcha PrivatBank körüli zűrös ügyeire és a helyi igazságszolgáltatás pártosságára céloz a transzparensén.

Mordeháj Korf és Uriel Laber egyszerű humanitárius segítőként érkeztek Ukrajnába 30 éve. Két évtizeddel később pedig már nagyjából egymilliárd dollár értékű vagyont vásároltak fel az Egyesült Államokban. Mindezt szoros kapcsolatban az egyik ukrán oligarchával.

Augusztus elején elegáns penthouse irodát rohant le Miamiban az FBI. Ezzel párhuzamosan a cég clevelandi irodáját is megszállták egy csaknem milliárd dolláros pénzmosási ügy miatt. Mindez nem csak a nagyságrendje miatt érdekes ügy, hanem azért is, mert szokatlanabb módon szerezhették a strómanjaikat az ukrajnai főnökök.

Mordeháj Korf, a rabbiképzőt frissen végzett tinédzserként 1991-ben érkezett Dnyipróba, barátja, Uriel Laber pár évre rá követte, írja az RFE/RL. Nem turistának mentek, hanem vallási célból önkénteskedni (ld. alább a keretes írást), a fiatalok az ortodox zsidóság haszid mozgalmának a chábád nevű közösségéhez tartoztak.

A chábád egy központosított zsidó vallási szervezet, ami a különböző keresztény kisegyházakhoz hasonlóan aktívan térít és jellemzően kifejezetten keresik a kapcsolatot a világi vezetőkkel. Olvashat még a speciálisabb működésükről részletesebben is, például a 444.hu cikkében.

Fontos volt Dnyipró a vezetőnek
A chábád közösség egyik legnagyobb hatású vezetője, Menachem Mendel Schneerson rabbi Dnyipróban nőtt fel, az apja helyi vallási vezető volt évtizedekig, amíg az oroszok el nem hurcolták. Schneerson számára ezért kiemelten fontos volt a dnyiprói közösségük újraépítése, amint Ukrajna kiszabadult a vallásokat is durván korlátozó szovjet elnyomás alól. Már rögtön 1990-ben odaküldött egy 25 éves rabbit, Shmuel Kaminyeckit, ma is ő a dnyiprói közösség főrabbija. Őt követte egy évre rá Mordeháj Korf, Uriel Laber pedig 1994-ben.

A kezdetek

A legtöbben nálunk is emlékezhetnek arra, milyen kaotikus viszonyok uralkodtak közvetlenül a rendszerváltás után, amikor az ország megpróbált átállni a kommunista rendszerről egy kapitalistábbra. Az akkori ukrán viszonyok viszont túlzás nélkül a magyarnál vadabbak voltak. Így nincs is különösebben sok pontos adat Korfék dnyiprói kezdőlépéseiről.

A kezdetekről azt lehet tudni Korf egy korábbi interjúja alapján, hogy eleinte önkéntesként „oda-vissza” kereskedtek az izzótól a kalapácsig mindenfélével. Laber viszont egy 2002-es zsidó diaszpórákról szóló könyvben azt mondta: „Nem tudtam, ki volt becsületes, ki nem, kivel tudunk dolgozni, és mindenféle hasonló probléma merült fel, amikbe a világ ezen részén bele lehet futni".

Szerinte a már ott lévő, szintén Amerikából küldött főrabbi, Kaminyecki (ld. keretes írás) igazította el őket ebben a világban, és ő mutatta be nekik „az orosz partnereit”. Ez a kifejezés azért érdekes, mert könnyen jelölheti Kelet-Ukrajna talán leghírhedtebb oligarchapárosát, Ihor Kolomojszkijt és bizalmasát, Gennagyij Boguljobovot.

Ők mindketten dnyipróiak, orosz anyanyelvű ukrán állampolgárok (egyebek mellett), akiket gyakran leoroszoznak arrafelé, zsidók és régóta igen jóban vannak Kaminyecki rabbival. Nem mellékesen pedig idővel szorosra fűzték a kapcsolataikat Korffal és Laberrel is.

Meggazdagodó önkéntesek

Annyi biztos, hogy bármiféle üzleti képzettség, tapasztalat vagy innováció nélkül is igen hamar milliárdossá vált a két önkéntes. Ehhez kapcsolódóan Korfékról még tavaly jelent meg egy furcsa, feltűnően mentegető hangvételű cikk egy pénzügyi blogon, főként névtelen forrásokra hivatkozva.

Ebben például olyan új információ akadt, ami szerint Korfék eleinte a helyi kuponos privatizáció során gazdagodtak meg: odamentek a gyárakhoz, kirakták az asztalaikat, és megvették a munkásoktól a friss részvényeiket, azután pedig egy-két év múlva eladták azokat „csinos profit” mellett.

Az RFE/RL megkérdezte Korfot és Labert is, hogy részt vettek-e az akkori privatizációban, és ha igen, honnan volt rá pénzük. Ám ők nem akartak válaszolni. Kérdezték a poszt amerikai szerzőjét is, de ő csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy nem dolgozik Korféknak.

A két említett oligarcha, Kolomojszkij és Boguljobov viszont az 1990-es évek közepére gazdag emberek voltak. Már csak a bankjukon, a Privatbankon keresztül folytatott óriási pilótajátékuk folytán is, erről itt olvashat bővebben.

Milliárdosként a kétezres években

Egy korábbi előadásán (nagyjából 8:40-től, de az egész nagyon tanulságos) az egyikük, Boguljobov arról magyaráz, hogy az 1990-es években is sokat üzletelt már környékbeli zsidókkal, de 1995-től lett igazán szoros a kapcsolata Kaminyecki rabbival, a partnere viszont már korábban is igen jóban volt vele. Ezzel párhuzamosan a két Dnyipróban önkénteskedő fiatal, Korf és Laber is 1995-ben jegyzett be egy közös céget Amerikában, a később még fontossá váló Optima Internationalt.

Nem tudni, hogy pontosan hogyan, de úgy alakult, hogy Korf és Laber is már milliárdosként futott neki a kétezres éveknek, bámulatosan gyorsan beszálltak az olajiparba, a nehéziparba, a telekomszektorba, az ingatlanbizniszbe, és egyre nyíltabban szorosabb üzleti partnerei lettek az említett két oligarchának. Optima nevű cégükbe is bevették őket ismeretlen időpontban. Nem mellékesen egyébként 2008-ra Kaminyecki rabbit is beválasztották a 46 milliós ország 15 legbefolyásosabb külföldije közé.

A kétezres évek végére azonban valami megváltozott, mert hiába sikerült nekik minden Ukrajnában, a már nagymenő Mordeháj Korf és Ureil Laber is inkább hazament az Egyesült Államokba. Fényűző házakba költöztek Miamiban, és nagyvonalú hívőkként dollármilliókat adományoztak a vallási szervezeteiknek.

Otthon viszont kívülről nézve teljesen cserbenhagyta őket az üzleti tudásuk. Elkezdtek amerikai szinten tekintélyesebb vállalatokba beszállni egymástól teljesen különböző iparágakban, papíron összesen nagyjából egymilliárd dollárnyi (300 milliárd forintnyi) eszközértéket megszerezve. Hogy aztán kivétel nélkül mindegyiken óriásit bukjanak. Ennek ellenére kitartóan próbálkoztak, miközben az összes cégüket rendre átnevezték Optimával kezdődő nevűre.

Az ellopott bank

Nem tudni, hogy ezt meddig csinálhatták volna, ha nem történik közben Ukrajnában változás, ahol évekkel korábban hatalmas botrány tört ki, mert a helyi jegybank adatai szerint Kolomojszkij és Boguljobov olyan szinten lopták szét bankjukat, a Privatbankot, hogy 2016 végére államosítani kellett az akkorra már rég a legnagyobb ukrán pénzintézetté vált céget. Ez forintban nagyjából 1500 milliárdjába került az ukrán adófizetőknek, de így nem csődölt be a bank, és az állam is jobban ráláthatott már a cég tényleges ügyeire.

Ennek elég sok folyománya lett, de nem csak az, hogy 3 milliárd dollára perelik a Privatbankot korábban auditáló PwC tanácsadócéget, hanem hogy az eltűnt dollármilliárdok útjára is jobban ráláttak. Ennek kapcsán feljelentést is tettek az USA-ban tavaly év végén.

Idén augusztus 4-én pedig az FBI lerohanta Korfék központi irodáit Miamiban és Clevelandben. A vád 780 millió dollár értékű pénzmosás az USA-ban döntően hamis kölcsönök láncolatával. Eszerint Korf és Laber segédkeztek mindebben, a fő haszonélvező pedig a két ukrán oligarcha volt. Az érintettek mindent tagadnak és pusztán ukrán politkai intrikát sejtenek az egész mögött.

Korf és Laber izgulhatnak, Kolomojszkij és Boguljobov viszont kevésbé, mert Ukrajnával nincs kiadatási egyezménye az USA-nak. Azaz, ha el is ítélik a párost ott, akkor is Ukrajnán múlik, hogy mit kezd a helyben politkailag és gazdaságilag is nagy hatalmú oligarcháival.

A helyzet külön pikantériája, hogy a Privatbank nagy botránya még az előző elnök, Porosenko alatt borult ki. A mostani ukrán elnök, Zelenszkij viszont pont Kolomojszkij erős támogatásával jutott hatalomra, megválasztása után pedig rögtön meg is tette kabinetfőnökének Kolomojszkij korábbi ügyvédjét.

Mégse mondható, hogy Kolomojszkij bábja lenne, hiszen az említett ügyvédet utána hamar ki is rúgta, és azóta más fontos lépéssel is korlátozta egykori pártfogóját. Mégis, Kolomojszkijék ügyének ukrán kezelése nagyon fontos jelzés lesz az egész világnak arról, hogy mennyire tud és akar kiszakadni az ukrán állam az oligarchái fogságából.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG