Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Hiszünk a tudományban, csak az eredményeiben nem igazán


A Jet Propulsion Laboratory illusztrációja a NASA Perseverence (magyarul kitartás, állhatatosság) marsjárójáról. A Perseverence-t július végén indították el, jelenleg 105 ezer km/h-val száguld a Mars felé, és várhatóan február közepére fog megérkezni.

Némileg ellentmondásosan viszonyulnak az emberek a tudományhoz, tudományos kutatáshoz, de általánosan bízunk bennük, derül ki a Pew Research friss kutatásából.

Húsz országban végzett felmérést a tudományhoz való hozzáállásról a Pew Research.

A megkérdezettek több mint egyharmada nagyon bízott abban, hogy kutatók a társadalom érdekében dolgoznak, és 40 százalékuk állította, hogy inkább bízik benne. Indiában kiugróan hisznek a tudomány jótékony hatásában, Tajvanon és Brazíliában pedig a legkevésbé.

Ennél több mindent is néztek a felmérésben, így a megfigyeléseik közt szerepel, hogy:

  • A megkérdezettek elsöprő többsége (82%) szerint az állami befektetés a tudományos kutatásokba általában megtérül
  • A megkérdezettek fele (51%) szerint nagyon fontos, hogy világelsők legyünk a tudományos eredmények tekintetében. Legkevésbé a hollandok szerint fontos ez, a leginkább pedig a spanyolok szerint.
  • A brazil megkérdezetteknek csak 8 százaléka gondolta azt, hogy a helyben élő kutatók tudományos eredményei az átlagosnál jobbak. A másik szélsőértéket az amerikai és a brit válaszadók jelentették, náluk 61 százalékuk gondolta így.

Jó pár országban eltérés mutatkozik a tudományhoz való hozzáállásban aszerint is, hogy a politikai bal-jobb felosztásban melyik oldalhoz tartozónak érezték magukat a válaszadók.

Ez a különbség a legnagyobb az USA-ban és az angolszász országokban,

néhány államban viszont alig létezik. Általánosan elmondható, hogy lényegesen több a baloldali azok között, akik nagyon bíznak abban, hogy a tudomány a társadalmuk javára dolgozik.

Jó pár országban nincs érdemi különbség. Csehországban pedig pont fordítva van, ott a jobboldaliak bíznak lényegesen jobban a tudomány pozitív társadalmi hatásaiban.

Általában megállapítható még, hogy a képzettebb emberek jobban bíznak a tudományban.

Megmérték emellé azt is, hogy az emberek mennyire bíznak abban, hogy az ország hadserege a társadalom javára működik. A katonaságban sokkal inkább a jobboldaliak bíztak.

Érdekes ehhez képest, hogy bár a válaszadók bíznak elvileg a tudományban,

a tudomány eredményeit mintha nem tartanák fontosnak.

Pontosabban a tényleges problémáknál csak alig a társadalmak negyede (28%) bízná a megoldást olyanokra, akik a téma szakértői. Kétharmaduk szerint inkább olyan embereket kell előnyben részesíteni a problémák megoldásánál, akiknek gyakorlati tapasztalataik vannak, még akkor is, ha nem számítanak szakértőnek a témában.

A válaszadók szűk többsége (55%) gondolta úgy, hogy a tudósok csak a tények alapján döntenek. Nem sokkal kevesebben voltak (41%), akik úgy vélték, hogy tudósok ugyanannyira torzíthatnak, mint bárki más.

Környezetvédelem vs. munkahelyteremtés

Külön téma volt a klímaváltozás is, ahol néhány ázsiai országot leszámítva inkább elégedetlenek voltak a válaszadók a kormányukkal. Pontosabban a többség azt állította, hogy a kormányuknak többet kellene tenniük a klímaváltozás ellen.

Felvetették azt a dilemmát is kérdésként, hogy a munkahelyteremtés és a környezetvédelem közül melyiket kéne előnyben részesíteni. Sokszor ugyanis a környezetvédelmi projektek rövid távon azzal járnak, hogy munkahelyek szűnnek meg, elég mondjuk egy szénerőmű bezárására gondolni.

Itt az jött ki, hogy

a válaszadók több mint kétharmada a környezetvédelmet részesítené előnyben a munkahelyteremtéssel szemben.

Rákérdeztek arra is, hogy a megújuló energiatermelés legyen a prioritás vagy a fosszilis energiahordozókra épülő termelés erősítése. Itt szinte mindenki (86%) a megújulókat szerette volna inkább. A további eredményeket megnézheti a kutatásból itt (angolul).

Módszertan

A nemzetközi kutatást húsz országban folytatták le, még a járvány előtt. Személyes és telefonos interjúkat egyaránt használtak, de inkább az utóbbit, a pontos módszertant itt találja angolul. A kérdőíves felméréseknél érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a vallott és a ténylegesen követett értékek sokaknál eltérhetnek.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG