Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Koronavírus: nemzetközi tudósok is csatlakoztak a karanténellenes mozgalomhoz


Zenészek adnak elő 2020. október 6-án a Westminster-palota közelében, hogy így tiltakozzanak, amiért nem tudnak fellépéseket tartani és dolgozni a koronavírus-járvány miatt.

Nem támogatja a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú karantén intézkedéseket több ezer nemzetközi tudós és szakértő. Szerintük ezek rossz hatással vannak az emberek mentális és fizikai egészségére és a társadalomra is.

A mintegy hatezer szakértő úgy véli, hogy célzottabban kellen fellépni: jobban kéne összpontosítani a sebezhető emberek védelmére, miközben “hagyni kell, hogy a többi ember a normális életét élje”.

A több ezer tudós és egészségügyi szakértő “mélységes aggodalmát fejezte ki” a világjárványt kísérő karantén intézkedések miatt – tudósított a BBC.

Többezer kutató és orvos csatlakozott

A Nagy Barrington Nyilatkozat néven ismert mozgalom az Egyesült Államokban indult, és mostanra hatezer tudós és szakértő írta alá. Hozzájuk csatlakozott világszerte ötvenezer egyszerű polgár.

A támogatók szerint a karanténok és korlátozások fenntartása egészen addig, amíg hozzáférhetővé nem válik a vakcina „helyrehozhatatlan kárt okozhat és aránytalanul sújtaná a hátrányos helyzetű embereket”.

Az aláírók szerint a lakosság körében növekszik az immunitás, és így a fertőzés veszélye – beleérve a veszélyeztetett emberekre leselkedő veszélyt – csökken.

Mik a célzott intézkedések?

A mozgalom tagjai „empatikusabb megközelítést” sürgetnek.

A mozgalom néhány konkrét lépést javasol a veszélyeztetettek védelmére:

  • rendszeresen teszteljék az idősotthonok dolgozóit,
  • lehetőség szerint immunitást szerzett embereket alkalmazzanak,
  • az otthon élő nyugdíjasok számára az élelmiszert és más létfontosságú cikkeket szállítsák ki,
  • amennyire lehetséges, a családi találkozókat ne zárt térben tartsák,
  • mindenki kövesse az egyszerű higiéniai szabályt: rendszeresen mosson kezet, és betegség esetén maradjon otthon.

Ezzel párhuzamosan viszont engedni kellene, hogy a fiatal és kevésbé veszélyeztetett emberek normális módon járhassanak munkába, az iskolákban és egyetemeken személyes részvétellel folytatódjon az oktatás. Ezen kívül nézők előtt újra kellene indítani a kulturális és sportrendezvényeket, és nyitva kellene tartani az éttermeket.

Nem minden tudós lelkesedik

A nyilatkozat ugyanakkor kiváltotta más kutatók bírálatát.

Ők arra figyelmeztettek, hogy a “célzott megközelítés” éppenséggel megnehezítené a leginkább veszélyeztetettek védelmét, valamint a betegség hosszútávú szövődményei miatt sokan mások is veszélybe kerülnének.

A BBC idézi Dr. Stephen Griffint, a Leedsi Egyetem orvosi karának docensét, aki szerint bár „jószándékú” az ötlet, alapvetően hibás „etikai, logisztikai és tudományos szempontból”.

Ő úgy véli, hogy a veszélyeztetett embereket – bármely szakmából vagy vagyoni csoportból kerüljenek ki – megilleti az egyenlő bánásmód joga.

Az utóbbi időben megjelent a köznyelvben a „hosszú Covid” kifejezés, ami a betegség akár hónapokkal később is érezhető szövődményeit, például az enyhe fertőzésekre való hajlamot, a fáradékonyságot és az ízületi fájdalmakat jelöli.

A mozgalom bírálói között van Dr. Simon Clarke, a Readingi Egyetem sejtbiológus-szakértője, aki szerint nem világos, hogy el lehet-e érni a nyájimmunitást.

„Arra lenne szükség, hogy természetes, hosszantartó védelem alakuljon ki a betegséggel szemben” – mondta. - „Viszont nem tudjuk, mennyire lesz hatásos és hosszantartó az emberekben a fertőzés után kialakult immunitás” – tette hozzá.

Egyes szakértők szerint a legvalószínűbb az, hogy az immunitás rövid ideig marad fenn, de a jövőbeni újrafertőzések nyomán kialakuló betegség már enyhébb lefolyású lehet.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG