Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az uniós főtanácsnok szerint nem törvénytelen a magyar reklámadó


Az Európai Unió Bíróságának bejárata Luxembourgban.

Juliane Kokott főtanácsnok szerint hiába nem tetszett a Bizottságnak, rendben van a sokat kritizált magyar és lengyel reklámadó, nem tiltott állami támogatás.

Juliane Kokott uniós főtanácsnok szerint nem jogellenes a lengyel és a magyar reklámadó, jelezte közleményben az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

Bizottság kontra Lengyelország és Magyarország

Az ügy azért érdekes, mert az Európai Bizottság 2015-ben úgy gondolta, hogy tiltott állami támogatásra ad lehetőséget egy olyan megoldású adóztatás, mint a 2014-ben megszavazott magyar reklámadó.

A fő gondjuk az volt, hogy egyrészt árbevétel alapú progresszív adóként vezették be, tehát az egyre magasabb árbevételt egyre magasabb adókulccsal sújtotta a magyar állam. Másrészt viszont az előző évi veszteségeket le lehetett írni, azaz hiába magas árbevételű egy médiavállalat, ha papíron folyamatosan erősen veszteséges, akkor megúszhatja ezt az adót.

Összességében a Bizottság szerint az egyéb kiskapukkal együtt ez az adó torzíthatja a tisztességes versenyt Magyarországon. Tavaly bejelentette a kormány, hogy 2022 végéig átmenetileg nulla százalékos lesz a reklámadó kulcsa.

2016. november 4-i és 2017. június 30-i határozataival a Bizottság végül a magyar és a lengyel reklámadót is a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, mivel azok az alacsonyan adóztatott kisebb vállalkozások számára megengedhetetlen előnyt biztosítanak, és ezáltal állami támogatásnak minősülnek.

"Nem hatóságnak vagy bíróságnak kell mérlegelnie"

Mind a magyar, mind a lengyel állam viszont megtámadta ezt a határozatot az EU bíróságán. Kokott főtanácsnok arra jutott, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal nem ellentétesek ezek az adók.

A főtanácsnok indítványa egyértelmű, de nem köti a bíróságot, ez egy javaslat számukra a jog értelmezéséhez, de a bíróság gyakran jut azonos álláspontra a főtanácsnokkal. Ítélet később várható.

"Egy általános hatályú adótörvény ... csak akkor minősülhet támogatásnak, ha azt nyilvánvalóan inkoherensen alakították ki"

- állítja a főtanácsnok, aki szerint itt nincs szó inkoherenciáról.

"Az árbevételen alapuló adóztatásnak – a nyereségen alapuló adóztatáshoz hasonlóan – vannak előnyei és hátrányai. Ezeket azonban nem valamely hatóságnak vagy bíróságnak, hanem egy demokratikusan megválasztott legitim jogalkotónak kell mérlegelnie, és azokért felelősséget vállalnia. Az adójogi jogalkotó (a jelen ügyekben a lengyel, illetve a magyar jogalkotó) eldöntheti, hogy véleménye szerint melyik a megfelelő adó. Mindenesetre az állami támogatások joga nem követeli meg, hogy a Bizottság szerint legmegfelelőbb adót vezessék be"

-ez áll még az indoklásban. Juliane Kokott érvelésének további részleteit megtalálja az indítványban.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG