Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Közös listával és közös miniszterelnök-jelölttel vág neki 2022-nek az ellenzék


A Parlament főlépcsője, előtérben az alaptörvény

A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd bejelentette, hogy közös listát állítanak. Előválasztáson döntenek majd a jelöltekről. A döntés valószínűleg attól sem független, hogy egy törvényjavaslat megnehezítené a külön listás koordinált indulást.

Közös miniszterelnök-jelölttel és 106 közös jelölttel vág neki a 2022-es választásoknak hat ellenzéki párt, a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd, derül ki a pártok közös közleményéből. Az ellenzéki szövetség előválasztásokat tart, amik legkésőbb 2021. október 23-án érnek véget.

Az előválasztások lebonyolításába bevonnak civil szervezeteket is. És „figyelemmel a kormányzóképességre” és „a közösen képviselt alapértékek elfogadása esetén” az előválasztásokon civil jelöltek indulását is lehetővé teszik.

„A pártelnökök megerősítették, hogy 2022-ben kormány- és korszakváltásra készülnek, a készülő közös programban meghatározzák azokat az alapértékeket, amelyek iránytűként szolgálnak a demokrata pártok együttműködéséhez és későbbi közös cselekvéséhez” – olvasható a közleményben.

A választási törvény is közrejátszhat

Az ellenzéki pártok azt is világossá tették, hogy a közös lista nem független a választási törvény tervezett módosításától. Mint írták: „a demokrata ellenzéki szövetség pártelnökei ugyanakkor kinyilvánították, hogy – bármit is fogad el az önkényuralmi rendszer parlamenti többsége – a megváltoztatott választási szabályokhoz alkalmazkodva győzelemre készülnek.”

Nemrég nagy felháborodást keltett ellenzéki körökben, hogy november 11-én éjfél előtt egy perccel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy törvénymódosító javaslatot terjesztett be, amely komoly változásokat hozna a választási törvényben. A javaslat egyik legtöbbet vitatott pontja a következő:

„Pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – legalább ötven egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.”

Nehéz lehet a külön listás indulás

Jelenleg 27 egyéni választókörzetben kell indulni a listaállításhoz, amely a pártoknak járó állami támogatás feltétele is. Ha az új törvényt elfogadják, ami figyelembe véve a kormánypárt parlamenti többségét, igen valószínű, akkor jóval nehezebbé válik az az ellenzéki stratégia, hogy csak egy jelöltet állítanak választókörzetenként, mivel egyes pártok elveszítenék a listaállítás lehetőségét, ha túl sok helyen lépnének vissza.

A kormány azzal indokolta a törvényjavaslatot, hogy így akarnak fellépni az állami támogatásra játszó, komoly politikai programmal nem rendelkező „kamupártokkal” szemben, bár a 2018-as választások után több elemzés is született arról, hogy ezek a pártok valójában a kormánypártnak kedveznek, és sok esetben akkor is megúszták a felelősségre vonást, amikor látszólag nyilvánvaló volt, hogy egyes csoportok csak a támogatásra játszottak.

A törvénymódosítást az ellenzéki pártok többsége úgy értékelte, hogy azt az összefogás ellehetetlenítésére találták ki, bár ezt a kormánypárt tagadja. Nem sokkal az után, hogy Semjén Zsolt beadta a javaslatot, többen felvetették, hogy ez a fejlemény a közös listaállítás felé terelheti az ellenzéket.

Nem járnak így sem rosszabbul

Bíró-Nagy András a Policy Solutions politikai elemzőműhely igazgatója a Szabad Európa kérdésére elmondta, hogy ha a választási törvény tervezett módosításai elfogadásra kerülnek, és 50 egyéni körzet kell majd a listaállításhoz, akkor az legfeljebb két ellenzéki listát tesz majd lehetővé abban az esetben, ha a pártok koordináltan szeretnének indulni, és nem állítanak egymással szemben jelöltet.

„Ha elfogadják ezt a javaslatot, akkor az matematikailag is csak azt tenné lehetővé, hogy körülbelül fele-fele arányban indulna el két lista” – mondta Bíró-Nagy, aki szerint ez a helyzet a közös listaállítás felé tereli a pártokat. A szakértő szerint nem jelent rosszabb helyzetet az ellenzék számára a közös listás indulás.

Bíró-Nagy felidézte a Závecz Research friss felmérését, amely azt mutatja, hogy ha most lennének az országgyűlési választások, akkor a megkérdezettek 40 százaléka szavazna az ellenzéki pártok közös listájára, és csak a 36 százalékuk a Fidesz-KDNP listájára.

Vannak szavazók, akik kifejezetten közöslista-pártiak

Ráadásul az elemző arra is felhívja a figyelmet, hogy a kutatások szerint vannak olyan szavazók, akik csak akkor mennek el szavazni, ha a pártok nem szétdarabolódva, hanem közösen indulnak. „Léteznek közöslista-párti szavazók, akiket nem érdekel egy külön pártlista, de ha látják az esélyét annak, hogy egy egységes, a Fideszt kihívni tudó ellenzék lép föl, akkor arra eljönnek választani.” Viszont Bíró-Nagy szerint az is kérdéses, hogy „jönnek-e további olyan szabályok, amelyek megpróbálják majd büntetni azt, ha a közös lista kialakul”.

Bíró-Nagy úgy látja, hogy a DK, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd már egy ideje a közös lista mellett van. Akik inkább szkeptikusabbak lehettek a közös indulással kapcsolatban az a Jobbik és a Momentum, de a közös lista ötlete mind a hat párt szavazói között népszerű.

A szakértő szerint az ellenzéknek arra is lesz ideje, hogy megállapodjon arról, milyen közös normák szerint állítanak jelölteket, és így el tudják kerülni az olyan helyzeteket, mint Bíró László indítása a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartott időközi választáson. (Bíró László, az ellenzék közös jelöltje korábban antiszemita kijelentéseket tett, ami az ellenzéken belül is feszültséget szült, és a Fidesznek is támadási felületet biztosított. Bíró végül elveszítette az időközi választást.)

XS
SM
MD
LG