Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

"Áramot és gázt a népnek!" - csak a jó hírekről lehet tudósítani?


Iszlam Karimov szobra Szamarkandban, 2019. november 29.

Az elmúlt időben a kormány többször nekiment a helyi médiának, és jogi lépésekkel fenyegette meg a lapokat Üzbegisztánban, mert azok olyan kényes témákról tudósítottak, mint az országban dúló energiaválság. A 2016-os kormányváltás után javult a sajtószabadság helyzete Üzbegisztánban.

Nyilvános háborúskodásba kezdett egymással több helyi médium és az ország sajtótermékeit felügyelő állami szerv Üzbegisztánban. A helyi média szerint joguk és kötelességük, hogy beszámoljanak az országban tapasztalható áramkimaradásokról és a koronavírus emberáldozatainak valós mértékéről az országban.

De az üzbég Információs és Tömegkommunikációs Ügynökség ellene van ennek a fajta „negativitásnak”, és megkérdőjelezi a helyi sajtó forrásait, valamint azzal vádolja az üzbég médiatermékeket, hogy „egyoldalúan” számolnak be az eseményekről. Az ügynökség igazgatója Asadjon Khodjaev figyelmeztette a problémásnak ítélt médiumokat, hogy „komoly jogi következményei lesznek”, ha nem fogják vissza a tudósításaikat.

Papíron négy éve szabad a média

Savkat Mirziyoev elnök 2016-os hatalomra kerülése után az üzbég hatóságok megígérték, hogy enyhítenek azokon a szabályozásokon, amiket még az előző elnök vezetett be. Islam Karimov, aki sokáig autoriter módon irányította Üzbegisztánt, hírhedt volt arról, hogy semmibe vette az alapvető jogokat.

Bár történtek pozitív változások az országban, a helyi média az elmúlt négy évben is rövid pórázon volt tartva. A Tömegkommunikációs Ügynökség és az üzbég legfelsőbb bíróság figyelmeztette a sajtót, hogy legyenek „objektívak”, és azt is világosság tették, hogy a bloggerek és a közösségi oldalak kommentelői is felelősséggel tartoznak a szavaikért.

Az üzbég sajtó november elején írta meg az energetikai hivatal bejelentése alapján, hogy korlátozva lesz az országban a gáz és az áram használata a céges és a lakossági ügyfelek számára is. Egyes kis- és középvállalkozások Taskentben azt mondták, hogy teljesen kizárták őket a gázhálózatból, mások számára pedig csak korlátozott mennyiségben hozzáférhető a földgáz.

„A jövőben ilyen ne forduljon elő”

A Gazeta.uz, az egyik lap, amelyet nemrég figyelmeztetett az ország információs hivatala, arról számolt be november 10-én, hogy Behzot Normatov helyettes energetikai államtitkár garantálta, nem kell fával, szénnel vagy trágyával tüzelni, mivel elég palackos gáz áll rendelkezésre az embereknek a főzéshez.

Egy héttel később azonban lapcsoportunk, az RFE/RL üzbég szerkesztősége, az Ozodlik arról tudósított, hogy az emberek sorban állnak a szénért Üzbegisztán egyes tartományaiban, a kereskedők pedig elkezdtek üzérkedni a tüzelőanyaggal.

Egy másik helyi lap, a Daryo, pedig arról számolt be, hogy több ezer csirke pusztult el egy baromfifarmon, amikor kikapcsolták az áramot. Sok más cég is áram vagy gáz nélkül maradt, és a csőd szélére sodródtak, miközben egyre több ember kuporog a sötét és fűtetlen lakásában.

A Kun.uz nevű üzbég lap is írt az eseményekről, és november 22-én egy Áramot és gázt a népnek! című cikkben gyűjtötték össze az emberek történeteit a közösségi oldalakról. Másnap a Információs és Tömegkommunikációs Ügynökség igazgatója levelet írt a lapnak, amelyben azt állította, hogy a Kun.uz „anyaga egyoldalúan emeli ki a lakosság gáz- és elektromosságellátási gondjait.” Az ügynökség jogi lépéseket helyezett kilátásba, ha a lap „nem teszi meg a megfelelő lépéseket, hogy a jövőben ne forduljon elő ilyen helyzet”.

A Kun.uz vezetése felháborodott a figyelmeztetésen, és egy angolul is elérhető nyílt levelet írtak az ügynökség vezetésének.

A koronavírus is kényes téma

De nem csak az energiahiány, hanem a koronavírus-járvány is nagy sajtófigyelmet generált az országban novemberben. Felmerült a gyanú, hogy a hatóságok nem pontos adatokat közölnek az elhunytak és a fertőzöttek számáról. December 1-jén a regisztrált koronavírusos esetek száma hivatalosan 73 145 volt a 34 milliós országban, a halottaké pedig 610.

A szomszédos Kazahsztánban 18,7 millió lakosra 132 348 fertőzött és 1 990 halott jutott. A szintén szomszédos Kirgizisztánban 6,5 millió fős lakosság mellett 73 200 fertőzöttet regisztráltak, és 1 275 életet követelt a járvány.

Üzbegisztán miniszterelnökének sajtóirodája november 17-én azt közölte, hogy az országban 17 500 szabad kórházi ágy van, és 6 570 koronavírusos beteget ápolnak kórházban. Ugyanezen a napon az üzbég egészségügyi minisztérium azt mondta, hogy 2 123 koronavírusos beteget ápolnak kórházban. Amikor a Gazeta.uz rákérdezett az eltérésre a minisztériumnál, nem kaptak választ.

Pár napra rá az Információs és Tömegkommunikációs Ügynökség a Gazetát is megfenyegette, hogy jogi következményei lesznek az olyan akcióknak, mint a hivatalos adatok összehasonlítása, állítja a lap. A Gazeta úgy reagált az ügynökség levelére, hogy az a dolog „túlreagálása, és kísérlet arra, hogy a sajtót megakadályozzák abban, hogy kellemetlen kérdéseket tegyen fel a kormánynak”.

November 27-én a Gazeta.uz, a Daryo.uz, a Kun.uz, a Podrobno.uz, és a Repost.uz is levelet kapott, amelyben a Tömegkommunikációs Ügynökség igazgatója számon kérte rajtuk, hoyg „sértő megjegyzéseket” tesznek és „megkérdőjelezik a koronavírus-statisztikák hitelességét”.

Visszatérés a régi módszerekhez?

A Kun.uz úgy reagált, hogy ők nem a kormányt támadták, csak beszámoltak az emberek történeteiről. A Gazeta pedig azt rótta föl az ügynökségnek, hogy amikor a kormány hiányosan számol be valamiről, akkor bezzeg hallgatnak, és ennek az emberek isszák meg a levét.

A vitára még a külföldi országok helyi képviselői is felfigyeltek. Tim Torot az Egyesült Királyság üzbegisztáni nagykövete Twitteren például a következőt írta: „Meglep és elszomorít, ahogy megváltozott az Információs és Tömegkommunikációs Ügynökség hozzáállása a tömegmédia fejlődéséhez az elmúlt időben. Nem lehet demokratikus társadalmat építeni erős és szabad média nélkül”.

November 28-án Daniel Rosenblum amerikai nagykövet is csalódását fejezte, amiért az Ügynökség „nyomást gyakorol a szabad sajtóra”.

Fontos megjegyezni, hogy az említett lapok beszámoltak a kormány sikereiről is a koronavírus elleni harcban, és azokról az erőfeszítésekről is tudósítottak, amit az üzbég állam az energetikai válság megoldására, és az egyenlőtlenül megoszló villamoshálózat fejlesztésére tett. Nehéz azonban pozitív képet festeni, amikor az országban áramkimaradások vannak télen, és az embereket az a járvány fenyegeti, amely világszerte már másfél millió áldozatot szedett.

Az üzbég kormány többször hangsúlyozta, hogy mennyire fontos számukra a sajtószabadság, és az, hogy az emberek véleménye eljusson a kormányhoz is. Mégis, amikor a rossz hírek kerülnek sorra, akkor jogi lépésekkel fenyegetik meg az újságokat. „Nem lenne tévedés azt mondani, hogy ez a hozzáállás a ’régi Üzbegisztán’-ra hajaz” – írta a Kun.uz.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG