Vasárnaptól folytatódnak a brexit-tárgyalások, hátha sikerül még az év vége előtt megállapodni a kilépés feltételeiről. A legutóbb kitűzött határidő a megegyezésre december 31, ellenkező esetben megvalósul a no-deal forgatókönyv.
December 6-án vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ültek az Egyesült Királyság és az Európai Unió képviselői a már 2017 óta húzódó brexit miatt. Korábban a brit kilépés kérdésében ismét holtpontra jutottak a tárgyalások: pénteken mind Boris Johnson brit miniszterelnök, mind Ursula von der Leyen, az Euópai Bizottság elnöke azt nyilatkozta, jelentős különbségek vannak a kilépéssel kapcsolatos álláspontjuk között, ami lehetetlenné teszi a megegyezést a kilépés véglegesítéséről.
Hajthatatlan a brit kormány
Az Egyesült Királyság EU-tagsága hivatalosan már az év elején, január 31-én megszűnt, ám a szigetország és az Unió gazdasági kapcsolatai azóta nem változtak. A brit-uniós kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok jövőbeni feltételeit a mostani tárgyalásokon kellene kidolgozni, ám egyelőre nem közeledtek az álláspontok, ráadásul mind az EU-s vezetők, mind a brit politika megosztott a kérdésben.
George Eustice brit környezetvédelmi miniszter a hétvégén azt mondta, hogy az elmúlt heti tárgyalások kezdetén még optimisták voltak, később azonban éles vita alakult ki több kérdésben. Bár elmondása szerint a viszony feltételeit nagyrészt sikerült már kidolgozni, a megegyezésnek csak egy töredékéről nincs még egyezség, ám ez a töredék olyan kérdéseket jelent, amelyekben hajthatatlan a brit kormány. Eustice szerint az EU olyan feltételeket szabna, amelyek megakadályoznák a briteket saját vizeik ellenőrzésében és a szuverén törvényhozásban, ezért ezeket nem tudják elfogadni.
A két fél között elsősorban a halászati egyezmények és az egyenlő versenyfeltételek kapcsán vannak nézeteltérések. Utóbbi azt jelenti, hogy mindkét fél szeretné fenntartani a szabad kereskedelmet, ám az EU attól tart, hogy a kilépés után az Egyesült Királyság lazítana a termékekre vonatkozó szabályozásokon, és növelné a hazai cégek állami támogatását. Ezért az Unió csak akkor tartaná fent a kereskedelmi egyezményeket, ha a brit cégek is azonos standardok alapján termelnek, mint az EU-s vállalatok – ez viszont a bit álláspont szerint sértené a szuverenitásukat.
Életbe lép a no-deal forgatókönyv?
Amennyiben nem sikerül megállapodni a feltételekől, akkor a legutóbb kitűzött határidők alapján, december 31. után életbe lép a no-deal brexit, azaz a brit kilépési folyamat megegyezés nélküli lezárása. Ez azt jelentené, hogy megszűnik minden meglévő kereskedelmi egyezmény az EU és az Egyesült Királyság között, ezek helyébe a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai lépnek, megnehezítve a tőke és a termékek áramlását.
A brit kormány a közelmúltban azt hangoztatta, hogy a no-deal frogatókönyv is jobb egy rossz megállapodásnál, és hogy a megegyezés az EU számára fontosabb, mint a briteknek. A BBC-n megjelent elemzés szerint azonban nem igaz, hogy az EU minden tagállama fél a no-deal brexittől. Az elemzés szerint francia és német politikusok is nyomást gyakoroltak von der Leyenékre, hogy ne tegyenek túlzottan nagy engedményeket a briteknek.
A németek és franciák célja a közös piac védelme lehet, álláspontjuk szerint kockázatos, ha ezen egyenlő feltételekkel jelenhetnek meg egy olyan ország cégei, ahol nem kötelesek betartani az EU előírásait. Ennek megakadályozása érdekében a BBC elemzője szerint a nagy tagországok akár meg is vétózhatják a megegyezést, ami gyakorlatilag ismét no-deal brexitet eredményezne.
A BBC tudósításának felhasználásával készült.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
