Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kivégeztek Iránban egy újságírót


Ruhollah Zam a teheráni bíróság előtt 2020. június 2-án.

Kivégezték Iránban Ruhollah Zam újságírót, akit erőszak szításának vádjával ítéltek halálra azért, mert a 2017-es tüntetésekről tudósított. A korábban emigrációban élő újságírót tavaly tisztázatlan körülmények között hurcolták vissza Iránba, ahol júliusban egy pár hónapig tartó koncepciós perben elítélték.

Az Al Jazeera szerint szombat reggel felakasztották az egyik legismertebb iráni újágírót, Ruhollah Zamot. Zam 2015-ben vált ismertté az Amadnews nevű Telegram-csatorna elindításával, ahol az iráni kormánnyal kritikus tartalmakat tett közzé.

A csatornának, bár Irán korlátozta a hozzáférését, több mint egymillió követője volt, és különösen a 2017-es tüntetések idején vált népszerűvé a Szabad Európa központi szerkesztőségének híre alapjának.

Ötezren kerültek börtönbe a tüntetések miatt

2017 decemberében eredetileg a romló gazdasági helyzet és az emelkedő élelmiszerárak miatt robbantak ki tüntetések Iránban.

Tudósítók szerint a tüntetéseket eredetileg Hasszán Rohani elnök keményvonalas ellenfelei szervezték, hogy saját pozíciójukat erősítsék, de az általános elégedetlenség miatt nem tudták kézben tartani az eseményeket, és a tömeg hamarosan az egész politikai elit, köztük a legfőbb vezető Ali Hamenei ajatollah távozását.

A 2009-es zöld forradalom óta ez volt a legnagyobb tüntetéshullám Iránban, amelyet az Iszlám Köztársaság valós fenyegetésként értékelt. A tüntetéseket erőszakkal törték le, megfigyelők szerint a leszámolások során meghalt mintegy 25 ember, és közel 5000 tüntetőt bebörtönöztek.

Ruhollah Zam, akit korábban már bebörtönöztek ellenzéki tevékenysége miatt, ekkor már Franciaországban élt, ahol menedékjogot kapott. Telegram-csatornáját az emigrációból szerkesztette, Iránból elküldött felvételeket tett rajta közzé.

Zam emiatt számos fenyegetést kapott, ezért a francia hatóságoktól állandó védelmet kapott – sajtójelentések szerint az elnök után a második legerősebb védelmet biztosították számára.

Egyelőre nem tudható biztosan, hogy ennek ellenére hogy került mégis iráni fogságba. Az Iráni Forradalmi Gárda jelentése szerint Zam tavaly októberben Irakban, a Kurd Autonóm Tartomány területén tartózkodott, ahol egy titkosszolgálati akció keretében elfogták és Iránba vitték.

Egy iraki kormányzati forrásra hivatkozva azonban több lap egybehangzóan azt írta, valójában nem az iráni, hanem az iraki titkosszolgálat tartóztatta le az újságírót nem sokkal Bagdadba érkezése után.

Az iráni szervek állítólag tudomást szereztek Zam újtáról, és egy kiadatási egyezményre hivatkozva kérték az irakiaktól az újságíró letartóztatását és átadását, amit az iraki szervek teljesítettek is. Hivatalosan sem az iraki, sem az iráni kormány nem erősítette meg az értesülést.

Az iraki szerveknek is köze lehetett az újságíró elhurcoláshoz

Zamot letartóztatása után úgynevezett forradalmi bíróság elé állították. Az ellene felhozott vádpontok között szerepelt az erőszakra uszítás, a rezsimváltásért küzdő média létrehozása, illetve kémkedés az amerikai és francia titkosszolgálatokkal együttműködésben.

Júliusban a bíróság többek között „földi korrupcióban” találta bűnösnek, amely kifejezést gyakran használnak az iráni kormányzat elleni kémkedés, illetve a vezetés megdöntésére irányuló próbálkozások leírásra.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet szerint Zam "erősen megosztó figura volt az iraki és az iráni diaszpóra számára is". Ettől függetlenül az RSF az eljárást az igazságszolgáltatás megcsúfolásának nevezte, és az önkény elítélésére szólította fel a nemzetközi közösséget.

Az RSF szerint a világ országai közül Iránban az egyik legrosszabb a szólásszabadság helyzete, a szervezet 2020-as sajtószabadság indexén a perzsa állam a 173. helyen áll 180 ország között.

XS
SM
MD
LG