Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Favipiravir, oltási időközök, vakcina a patikában ‒ amit a hivatalos tájékoztatásban nem találtak olvasóink, 1. rész


Többször is arra biztattuk olvasóinkat, küldjék el nekünk a koronavírus-járvánnyal és a vakcinákkal kapcsolatos kérdéseiket, amelyekre máshol nem találnak választ. Az oltások közötti idő elhúzódása, a terhes nők védelme, és a betegség ellen javasolt Favipiravir is többször felbukkant az üzenetekben. Dr. Balkányi László orvosi tudásmérnököt kértük a kommentekben kapott kérdések megválaszolására. 1. rész.

Mire jó a Favipiravir?

A Favipiravir egy, potenciálisan „széles spektrumú” (azaz többféle vírus ellen is hatni képes) antivirális szer, melyet eredetileg influenzavírus fertőzés kezelésére fejlesztettek ki. A Favipiravir a vírus-RNS szintézisét zavarja meg, és ezzel a vírus szaporodását gátolja – hatásossága a betegség korai szakaszában egyelőre gyengén, de bizonyított, azaz több olyan tanulmányt közöltek, amelyekben a készítménnyel elért eredményekről számolnak be, de ezek sem statisztikailag, sem tényszerűen nem teljesen egyértelműek. A koronavírus okozta betegség középső-késői szakaszában már nem tűnik hatásosnak a szer. Ebből is látszik, hogy nem csodaszer, és a Covid-19-cel szembeni valós értékét jelenleg is számos kutatásban vizsgálják.

Milyen egyéb betegségeknél alkalmazzák?

A Favipiravirt az influenza ellen több országban engedélyezték, de próbálkoztak vele az Ebola-vírus és a Nipah-vírus okozta fertőzésnél is.

Milyen egyéb alapbetegségeknél lehet kockázatos az alkalmazása?

Korábbi klinikai vizsgálatoknál nem kívánt hatásként fokozott húgysavürítést és embriotoxicitást írtak le, azaz például valószínűleg köszvényes betegeknek és biztosan terheseknek nem ajánlott, derül ki a hivatalos alkalmazási előiratból.

Ha a már beoltott, vagy a fertőzésen átesett beteg a későbbiekben lehet még fertőző, akkor mi értelme van a védettségi (oltási) igazolásoknak?

A beoltott, illetve a fertőzésen átesett emberek elsöprő többsége nem lesz újra fertőző, legalábbis az eddigi vírusvariánsok terjedése során szerzett tapasztalatok szerint. Itt fontos megemlíteni, hogy a beoltottaknál, az oltás típusától függően különböző idő után alakul ki a védettség. Valóban előfordult újrafertőződés is, ezek száma azonban alacsony, nem ért el érdemi arányt. Az oltottságot, illetve átesett állapotot igazoló okmány a kormányzat(ok) számára teszi lehetővé, hogy a populációnak ezt a részét más szabályokkal engedje élni. Ennek nyilván politikai és gazdasági súlya van.

Milyen védettséget ad, ha valaki nem ugyanabból a készítményből kapja meg a második oltást, mint az első?

Ezt egyelőre adatokkal megalapozva nem lehet tudni, de folyamatban vannak ilyen kutatások, és néhány hónap múlva lesznek eredmények. A korábbi, más kórokozók ellen fejlesztett oltásokkal már vannak ilyen tapasztalatok, és azok azt mutatják, hogy ilyen kombinációk jól működhetnek.

Mennyiben rontja a védettséget, ha a két oltás között hosszabb idő telik el, mint a gyártó által javasolt?

Ezt is majd csak a folyamatban lévő vizsgálatok eredményeiből lesz lehetséges pontosan tudni. Néhány országban a védettségi arány növelése reményében és a szakemberek korábbi tapasztalata, tudása alapján már döntöttek úgy, hogy kitolják a második oltás időpontját. Ennek eredményeit folyamatosan gyűjtik, publikálják majd. Fontos megérteni, hogy a gyártók a jelenleg ajánlott oltási rendet nem úgy alakították ki, hogy sok-sok különböző intervallumú másodszori oltás után mért hatásosságát összehasonlították volna, és abból a legjobbat választották. Erre ‒ a pandémia „nyomása” miatt ‒ egyszerűen sem idő, sem szervezési lehetőség nem volt. A gyártók szakembereinek döntése mentén alakították ki a harmadik fázis vizsgálatainak oltási rendjét, majd erre kaptak engedélyt. Ugyan egyik-másik gyártó több rendet is kipróbált, de az első, sietős időszakra ez nem volt jellemző. Most már a való életből gyűjtött utánkövetési adatokkal dolgoznak, és ennek alapján várható, hogy módosulhat az oltási rend. A védettség várhatóan nem romlik emiatt, még az sem kizárt, hogy javulni tud.

Mikor lesz elérhető a védőoltás a gyógyszertárakban, hogy így szabadon lehessen választani a készítmények, gyártók közül?

A gyógyszertárakban akkor lesz elérhető, ha a gyártók kapacitását már nem kötik le teljes egészében és hosszú hónapokra, akár évekre előre az államok és államközi, nagy szervezetek (pl. az Egészségügyi Világszervezet COVAX programja). Ha ide eljutottunk, akkor a gyárak a nagykereskedők felé piaci áron értékesítenek majd, és ennek a láncnak a végén lesz a gyógyszertárakban oltás. Innentől fontos lesz annak tudatosítása, hogy minden más forrás (szürke- vagy feketepiac, webshopok ajánlata) teljesen megbízhatatlan, veszélyes lesz.

Elképzelhető lenne, hogy az oltásokat a gyógyszertárakban adják be?

Vannak országok, nem is kevés (pl. Írország, Dánia, Portugália, Svájc, UK, Franciaország), ahol bevett gyakorlat az, hogy gyógyszertárakban is oltanak. Ezekben az országokban a patikák munkatársait kiképzik, és hatósági rend, engedély van erre – és nem minden oltást adhatnak ott sem. Többek között ez is az egyik lehetőség, amit a nyári, kora őszi időszakban itthon elmulasztott az egészségügyi kormányzat, pedig meg lehetett volna tenni az erre való felkészülést.

Névjegy
Balkányi László
Balkányi László
Balkányi László belgyógyászként kezdte orvosi pályáját, később az orvosi tudás szerkezete kezdte érdekelni. Mára olyan mennyiségű tudás halmozódott fel, hogy az szinte kezelhetetlen, a hatalmas mennyiségű ismeret pedig nagymértékű specializációt igényel. A különböző szakorvosok mára már nem is feltétlenül értenek meg egy másik szakorvos által írt tudományos cikket. Ennek a problémának a megértését kezdte kutatni, és immáron 20 éve foglalkozik orvosi informatikával.
Tudományos minősítést a Leideni Egyetemen szerzett, majd részt vett európai szabványok fejlesztésében. Magyarország mellett 14 további országban vett részt különböző országos szintű és nemzetközi egészségügyi rendszerek fejlesztésében, dolgozott (az azóta megszűnt) Haynal Imre Egyetem Orvosi Informatika tanszékén, amit néhány évig vezetett is.
2006 és 2018 között dolgozott az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnál (ECDC) mint tudásmérnök (knowledge manager). Itt különböző szakmák kommunikációját segítette, hogy a kutatók hatékonyan megtalálják más tudományágak számukra releváns tudását, és hogy a sajátjukét is meg tudják osztani. Ennek eléréséhez különböző módszertanokat dolgoztak ki, fejlesztettek szoftvereket. Munkatársaival együtt Balkányi felelt az ECDC intézeti könyvtáráért és a belső kommunikációért is. Az ECDC-nél töltött utolsó éveiben a Tudásszolgáltatások és Belső Kommunikáció Osztályt vezette.

XS
SM
MD
LG