Ugyanakkor a cég saját értékelése szerint is a legsúlyosabb jogsértésként értékeli az újságírók, politikai ellenfelek lehallgatását - amit Magyarország is elkövethetett. Az izraeli vállalat előre tudhatta, hogy jön a botrány, de kitartanak amellett, hogy csak bűnüldözésre használják a Pegasust.
Magyar civileket, újságírókat és az Orbán-kormány kritikusait is lehallgathatták egy különösen fejlett kémprogrammal.
A Pegasus nevű kémszoftvert gyártó izraeli NSO csoport június végén tette közzé átláthatósági jelentését. A megfigyelőprogramokat gyártó cégnél minden bizonnyal számítottak a botrányra (a Bloomberg már július 3-án beszámolt arról, hogy visszaélhettek a cég programjaival), mert a 2010-ben alapított cégnek ez az első ilyen jelentése. Ráadásul a 32 oldalas jelentés semmi másról nem szól, mint hogy milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy ne lehessen visszaélni a cég szolgáltatásaival. Ehhez képest meglehetősen kevés konkrétum derül ki az ellenőrzési folyamatról, ellenben több ellentmondásos kijelentés is van benne.
Az NSO hangsúlyozza, hogy minden terméke azzal a céllal készült, hogy hozzájáruljon a biztonság növeléséhez, ezért csak állami ellenőrzés alatt álló hírszerző és bűnüldöző szerveknek adják el. Ráadásul ezek a szervek is csak terrorellenes, kiemelten súlyos bűnüldözési (emberkereskedelem, drogkartellek, pedofília) célból vethetik be a programokat, vagy akkor, ha emberéletek megmentéséről van szó, írja az NSO.
A jelentés hosszan sorolja, hány emberéletet sikerült megmenteni a programok használatával, amikor terrorcselekményeket akadályoztak meg titkosszolgálatok, vagy épp természeti katasztrófák túlélőire sikerült rábukkanni a helymeghatározó programok segítségével.
A jelentés kiemeli, hogy „törvénytisztelő állampolgárokkal szemben tilos a [Pegasus] használata". A cég ugyanakkor azt is elismeri, hogy bizonyos ügyfeleik nem minden esetben tartják be ezeket a szabályokat, és az emberi jogok megsértésével használhatják cég szoftvereit.
A Pegasusszal kapcsolatban a cég kiemeli, hogy az tömeges lehallgatásra nem alkalmas, csak célzottan lehet valakinek a mobiltelefonját megfigyelni. Azt is fontosnak tartják elmondani, hogy a Pegasust nem ők üzemeltetik, és nem gyűjtenek információkat az ügyfeleikről, nem tudják azt sem, hogy éppen kinek a megfigyelésére használják a programot.
Ugyanakkor azt állítja a cég, hogy számos intézkedést tettek annak érdekében, hogy megakadályozzák a Pegasusszal való visszaélést, és többek között betartják az ENSZ és az OECD iránymutatásait is.
Az NSO azt állítja, hogy a Pegasust nem adják oda bárkinek, az értékesítés előtt 2020 áprilisa óta átvilágításnak vetik alá a jelentkező országokat és szerveket. „A mi követelményeink szigorúbbak, mint sok ország vagy az Európai Unió exportkövetelményei” – írják.
A vizsgálat során figyelembe veszik, hogy milyen az emberi jogok és a szólásszabadság biztosítása az országban; milyenek az ország jogállamisági feltételei, mennyire stabil a politikai helyzet, milyen a korrupció megítélése az országban. Ehhez független szervezetek értékeléseit is figyelembe veszik. Ez azért is érdekes, mert az NSO több olyan szervezetet is felsorol itt (például a Freedom House-t vagy a Transparency Internationalt), amelyek évek óta rossz értékelést adnak Magyarországnak, legyen szó a demokrácia állapotáról vagy a korrupció mértékéről. Már 300 millió dollárnyi megrendelésről mondtak le jogi aggályok miatt, valamint 2020 májusa és 2021 áprilisa között a potenciális ügyfelek mintegy 15 százalékát utasították el emberi jogi aggályok miatt, írja a cég. Állítólag külön figyelmet fordítanak a kiszolgáltatott, illetve nagyobb kockázatnak kitett társadalmi csoportok védelmére.
Az NSO szerint is előfordulhat, hogy alapvető emberi jogokat súlyosan sérthet a Pegasus felhasználása. Az ezzel kapcsolatos legnagyobb kockázatokat külön is felsorolja a jelentés:
• Visszaélés olyan személyekkel és csoportokkal szemben, akik/amelyek az emberi jogokat békésen védik. Ezek közé tartoznak: újságírók; emberi jogi szervezetek tagjai, civil szervezetek tagjai; ügyvédek; és politikai pártok, jelöltek és támogatók.
• A termék nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési okoktól független felhasználása: például peres ügyek támogatására vagy olyan információk megszerzésére, amelyek kínosak lehetnek a megfigyelt személyeknek.
• Termékek olyan személyek általi felhasználása, akiket erre az illetékes állam vagy állami szerv nem hatalmazott fel.
• A technológia állami felhasználása az emberi jogi normákkal összeegyeztethetetlen módon. Előfordulhat például, hogy nincsenek a megfigyelés jóváhagyására bírósági vagy más független eljárások. Ha vannak ilyenek, akkor is előfordul, hogy a jóváhagyás megszerzésének folyamata vagy protokolljai, a kapcsolódó indoklás dokumentálására vonatkozó követelmények nem teljesen átláthatók.
• A megfigyelésre vonatkozó állami szabályozások több szempontból is hiányosak lehetnek: a megfigyeléshez jogszerűen vezető bűncselekmények jellegének és a megfigyelt személyek kategóriáinak meghatározása; a megfigyelési tevékenységek időtartamának korlátozása; a megszerzett információk vizsgálatakor és felhasználásakor követendő egyértelmű eljárás; óvintézkedések az összegyűjtött információk más felekkel való közlésekor; és/vagy az információk megsemmisítésének körülményei.
Azt a Pegasust használó ügyfelek szerződésükben vállalják, hogy a programmal „nem vesznek célba egyéneket vagy csoportokat faji hovatartozásuk, bőrszínük, nemük, nyelvük, vallásuk, politikai vagy egyéb véleményük, nemzeti vagy társadalmi hovatartozásuk, vagyoni helyzetük, születési vagy más egyéb státuszuk vagy az emberi jogok egyébként jogszerű gyakorlása vagy védelme miatt”. Ezzel szemben csak súlyos bűncselekmények és terrorizmus megelőzése illetve kivizsgálása céljából lehet használni a Pegasust. Akit pedig azon kap az NSO, hogy mégis megsérti az emberi jogokat a Pegasusstal, attól megvonják a program használatának lehetőségét.
A cég állítása szerint 2019 óta kifejezetten támogatja, hogy belső (tehát az NSO munkatársai), illetve külső bejelentők mondják el a cégnek, ha visszaélésről szereztek tudomást. Ezen túlmenően az ügyfelek maguk is kötelesek jelenteni, ha jogsértésről szereznek tudomást.
A cég minden tudomására jutott ilyen esetet kivizsgál. Állításuk szerint 2020-ban 12 ilyen vizsgálatot folytattak le bejelentők és civil szervezetek jelzései vagy újságcikkek alapján. Azt írják, az összes felhasználás mindössze fél százalékban történik visszaélés.
Egy ilyen vizsgálat több szakaszból áll. Egy előzetes vizsgálat során egy bizottság azt hivatott eldönteni, hogy megalapozott-e a bejelentés. Amennyiben igen, úgy a bizottság kijelöl egy vizsgálócsoportot, amelyet egy ügyvéd vezet. Ennek során beszereznek minden elérhető információt, és beszélnek az ügyféllel is, akivel szemben a jogsértés gyanúja felmerült. Az NSO azt állítja, hogy ügyfeleiknek szerződéses kötelezettségük átadni a vizsgálathoz minden, a rendszerükben található információt. „Az együttműködés megtagadása a Pegasus-használati jogának azonnali felfüggesztését vonja maga után”, írják.
A vizsgálat eredményeképpen többféle szankció is érheti az ügyfelet. Ezek közül a leghenyébb az átképzés (ennek részleteire nem tér ki a dokumentum), a legsúlyosabb pedig a szerződés felbontása, azaz a Pegasus használati jogának megszüntetése.
Még ha egyértelműen ki is derül, hogy valakit vagy valakiket jogsértő módon figyeltek meg, az NSO akkor sem értesítheti az áldozatokat az ügyfelekre vonatkozó „szigorú titoktartási követelmények” miatt, áll a dokumentumban.
A nemzetközi botrány kirobbanása után megszólalt az NSO. Közleményükben azt írják, hogy az ügyet feltáró Forbidden Stories oknyomozása tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel, amelyek komoly kétségeket vetnek fel a források megbízhatóságával és érdekeivel kapcsolatban.
Mint írják, úgy tűnik, hogy az „azonosítatlan források” olyan információkat szolgáltattak, amelyeknek nincs ténybeli alapjuk, és messze vannak a valóságtól.
A cég határozottan tagadja és hamisnak tartja a sajtóban megjelent állításokat, és rágalmazási pert fontolgat az ügyben.
