Több mint kétezer-kétszáz diplomatát és más civilt menekítettek ki Afganisztánból a gépeken. Közben a tálibok azt mondják: békét akarnak, nem állnak bosszút régi ellenségeiken, és tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények keretein belül.
Ám afgánok ezrei – akik közül sokan két évtizeden keresztül segítettek az amerikai vezetésű külföldi erőknek – kétségbeesetten távozni akarnak.
„Feszített ütemben folytatjuk a munkát, a logisztika egyelőre nem tűnik problémásnak. Kicsivel több mint kétezer-kétszáz követségi és külföldi biztonsági személyzetet és a külképviseleteknek dolgozó afgánt tudtunk elszállítani” – mondta el a Reuters hírügynökségnek egy nyugati biztonsági tisztviselő.
Az nem világos, hogy mikor indulnak újra a polgári járatok – tette hozzá.
Nem tudni, hányan afgánok közülük
A tisztviselő arról nem ejtett szót, hogy hány volt az afgán a több mint kétezer-kétszáz távozóból, és az sem egyértelmű, hogy ebben a számban benne van-e az a több mint hatszáz afgán férfi, nő és gyermek, akik vasárnap repültek el az amerikai hadsereg C–17-es szállítógépébe zsúfolódva.
A tálibok, akik 2001-es bukásuk óta harcoltak az idegen erők kiűzéséért, villámoffenzíva után vasárnap elfoglalták Kabult, miközben az Egyesült Államok vezette Nyugat kivonult egy olyan megállapodás értelmében, amelyben a tálibok azt is megígérték, hogy távozáskor nem támadják meg őket.
A repülőteret üzemeltető amerikai erőknek hétfőn le kellett állítaniuk a járatokat, miután rémült afgánok ezrei árasztották el a létesítményt, hogy elutazhassanak. Kedden újraindultak a járatok, a helyzetet akkor már sikerült kordában tartani.
Villámoffenzíva után mosolyoffenzíva
Ahogy megszilárdították hatalmukat, a tálibok elmondták, hogy egyik vezetőjük és társalapítójuk, Abdul Gáni Baradar molla több mint tíz év után visszatért Afganisztánba.
Baradart 2010-ben Pakisztánban letartóztatták, de Donald Trump volt amerikai elnök kormányának kérésére 2018-ban kiengedték a börtönből, hogy részt vehessen a béketárgyalásokon.
Amint hazaérkezett, egy tálib szóvivő megtartotta a mozgalom első sajtótájékoztatóját Kabulba történő visszatérésük óta. Ezen azt sugallta, hogy a törvényeiket nem fogják olyan keményen alkalmazni, mint 1996–2001 között, amikor hatalmon voltak.
Nem akarnak ellenséget
„Nem akarunk sem belső, sem külső ellenséget” – mondta az újságíróknak Zabihullah Mudzsahid, a tálibok fő szóvivője.
A nőknek megengedik, hogy dolgozzanak és tanuljanak, és „nagyon aktívak lesznek a társadalomban, de az iszlám keretei között” – jelentette ki.
Kormányzásuk idején, szintén a saría vallási törvényektől vezérelve a tálibok megakadályozták a nők munkavégzését. A lányoknak nem volt szabad iskolába járniuk, a nőknek pedig mindent beborító burkát kellett viselniük, ha kiléptek az utcára, amit kizárólag férfi rokon kíséretében tehettek meg.
Az ENSZ maradhat
Ramiz Alakbarov, az ENSZ afganisztáni humanitárius koordinátora a Reutersnek adott interjújában elmondta: a tálibok arról biztosították a világszervezetet, hogy folytathatja a humanitárius munkát a súlyos aszálytól szenvedő Afganisztánban.
Az Európai Unió közölte, hogy csak akkor működne együtt a tálib hatóságokkal, ha azok tiszteletben tartják az alapvető jogokat, beleértve a nők jogait is.
A nők hiszik, ha látják
Ezt illetően Afganisztánon belül a nők kételkedésüknek adtak hangot.
Az afgán lányok tanulásáért kiálló 23 éves aktivista, Pashtana Durrani óvatos a tálib ígéretekkel kapcsolatban. „Nemcsak beszélniük kell róla, hanem csinálniuk is kell. Jelenleg nem ezt teszik” – mondta a Reuters hírügynökségnek.
A tálibok gyors afganisztáni előrenyomulása során több nőt is utasítottak arra, hogy hagyja ott az állását.
Nem lesz megtorlás, ígérik
Mudzsahid azt mondta, hogy a tálibok nem akarnak semmit megtorolni a volt katonákon és kormányzati tisztviselőkön, amnesztiát adnak a volt katonáknak, valamint a nemzetközi erőknek dolgozó vállalkozóknak és fordítóknak.
„Senki nem fog bántani, senki nem fog kopogtatni az ajtódon” – mondta, hozzátéve, hogy „óriási különbség” van a húsz évvel ezelőtti és a mostani tálibok között.
Arról is beszélt, hogy azoknak a családoknak, akik a repülőtéren keresztül próbálnak elmenekülni az országból, haza kell térniük, és semmi nem fog történni velük.
A volt alelnök nem vevő rá
Mudzsahid megbékélést ígérő hangvétele különbözik Amrullah Saleh afgán első alelnök megjegyzéseitől, aki Asraf Gáni elnök menekülése után „törvényes ideiglenes elnöknek” nyilvánította magát, és megfogadta, hogy nem hajol meg Kabul új urai előtt.
A jelek szerint Saleh illegalitásba vonult, és nem világos, hány támogatót tud összegyűjteni a több évtizedes konfliktusokba belefáradt országban.
Biden: A vég nélküli harc lett volna az alternatíva
Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök közölte: megállapodtak abban, hogy jövő héten virtuális ülést tartanak a G7-csoport többi vezetőjével a közös afganisztáni stratégia és megközelítés megvitatására.
A demokrata Biden döntése, hogy ragaszkodik a republikánus elődje, Trump által tavaly megkötött kivonulási megállapodáshoz, széles körű bírálatot váltott ki otthon és a szövetségesek körében.
Biden azt mondta, döntenie kellett, hogy felkéri az amerikai erőket a vég nélküli harcra, vagy végigviszi Trump kivonulási megállapodását. A tálib hatalomátvételért az elmenekült afgán vezetőket és a hadsereg harci hajlandóságának hiányát okolta.
