Abdul Gáni Baradar, a nyilvánosság számára a tálibok legismertebb képviselője vezető szerepet játszhat az új afgán hatalomban.
Abdul Gáni Baradar – más néven Baradar molla – a tálibok társalapítója és a militáns iszlamista csoport egyik magas rangú vezetője. Várhatóan magas pozíciót tölt majd be az új kormányzatban, azt követően, hogy a tálibok átvették Afganisztán irányítását.
Baradar – „a tálibok arca” – képviselte a mozgalmat, amikor 2020 februárjában, Dohában megállapodást kötöttek az Egyesült Államokkal, hogy lezárják a húszéves afgán háborút.
A molla 1968-ban született Uruzgan tartományban. A durrani pastu etnikumhoz tartozik és a popalzai törzs tagja. Korábban a tálibok helyettes védelmi minisztere volt.
Baradar a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán indult amerikai invázió miatt Pakisztánba menekült. A nyugati bevonulás nyomán a tálibokat kiszorították a hatalomból.
A szomszédos országban nyolc éven át ült börtönben, miután 2010-ben Karacsiban amerikai és pakisztáni hírszerzési ügynökök közös akciójában letartóztatták. Viszont miután Zalmay Khalilzad afganisztáni amerikai nagykövet kérte, hogy engedjék szabadon, kulcsszerepet játszott a béketárgyalásokban – ebben segítette tekintélye és az a róla kialakult kép, hogy eredményes tárgyaló.
Mostanra világossá vált, hogy bár a 2020-as alku segített lezárni Amerika leghosszabb háborúját, megnyitotta az utat a tálibok diadalmas visszatérése előtt. Ezt koronázta meg a vasárnapi kabuli bevonulás. Baradar most vezető szerepet játszhat a következő afgán kormányzatban.
Szuhail Sahín, a tálibok szóvivője és a tárgyalócsapat tagja hétfőn azt mondta az AP-nek, hogy a militánsok a közelgő napokban tanácskozást tartanak egy „nyílt, inkluzív iszlám kormány létrehozásáról”.
Baradar a tálib politikai bizottság feje, nagy hatalmú és a csoporton belül köztiszteletnek örvendő vezető katonai és tárgyalói kvalitásai miatt is.
Augusztus 15-én Baradar egy rövid videoüzenetben azt mondta, hogy váratlanul gyors volt a győzelem, és hozzátette: a valódi megmérettetés most jön, a nép szolgálatával és problémái megoldásával.
Szami Jusajfziai újságíró, aki már régóta tudósít a tálibokról, és találkozott Baradarral, így írta le a Szabad Európának a tálib főnököt:
„Baradar nagyon nyugodt személyiség. Háromszor-négyszer találkoztunk. Nagyon diplomatikus, csak a lényegről beszél. Már elfogása előtt is az járta róla, hogy csendben, a háttérben sokat gondolkodik a tálibokról. Nagy tiszteletnek örvend tálib körökben.”
„Szerintem Baradar molla vezetői ambíciókkal rendelkezik, és ő az, aki nagyon sikeres volt az amerikaiakkal kötött alkuban. Amit hallottam a táliboktól, az arra utal, hogy szeretne a jövőben magas vezetői szerepet kapni” – tette hozzá.
Az előző tálib vezér halála után lépett felfelé a ranglétrán
Baradar a rejtélyes tálib vezér, Omár molla 2013-as halála után került a csúcsvezetők közé. Addig a kulisszák mögött ténykedett, formálta a tálibok brutális lázadásának taktikáját és nevezett ki katonai parancsnokokat.
A pakisztáni fogság idején jelentések szerint „hasznos” információkkal látta el az Egyesült Államokat a csoport belső működéséről.
Baradar ugyanabból a törzsből származik, mint Hamid Karzai volt afgán elnök, aki Kabulban maradt, és azt mondta, azon dolgozik, hogy „békésen oldják meg a tálib vezetéssel Afganisztán problémáját”.
A molla a nyolcvanas években a szovjetek ellen harcolt, majd több tisztséget is betöltött az 1996–2001 között hatalmon lévő brutális tálib kormányzatban, amely megfosztotta a nőket alapjogaiktól, megtiltotta nekik a tanulást és a munkát, valamint korlátozta hozzáférésüket az egészségügyi ellátáshoz.
A tálibok finomítanának az imázson
A csoport az elmúlt hetekben megpróbálta mérsékeltebbnek beállítani magát, de sokan – így az országból menekülő afgánok és azok, akik az elmúlt években már tálib ellenőrzés alatt éltek – szkeptikusak.
A Newsweek magazinnak adott 2009-es interjúban Baradar azt mondta: a csoport eltökélten harcol, amíg el nem távolítják az országból az amerikai erőket.
„Afganisztán története azt bizonyítja, hogy az afgánok soha nem fáradnak el, addig harcolnak, amíg fel nem szabadítják országukat. Folytatjuk a dzsihádunkat, amíg ki nem szorítottuk az ellenséget a földünkről” – mondta.
2020 márciusában Donald Trump akkori amerikai elnök 35 perces telefonbeszélgetést folytatott a tálib politikai vezetővel, és „nagyon jónak” nevezte a párbeszédet.
Novemberben Baradar Dohában találkozott Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszterrel.
Az elmúlt napokban részese volt az augusztus 15-én elmenekült Asraf Gáni afgán elnökkel folytatott tárgyalásoknak is.