Amikor a 38 éves brazíliai Irene Munduruku tavaly kórházba került, már nem tudta mozgatni a karját és a lábát. Férje, Jairo Munduruku úgy emlékszik, hogy nem tudott beszélni és nem tudta kinyitni a szemét.
Az orvosok azt mondták Jairónak, hogy a feleségének daganatok vannak a májában és a jobb tüdejében, de a férfi kételkedett abban, hogy a rák volt a rosszullét egyetlen oka.
A későbbi vizsgálatok szerint Irene vérében az egyik legmagasabb higanyszintet mutatták ki lakóhelyükön, az Amazonas esőerdőben, a Tapajós folyó partján fekvő Sawré Aboy falban. A férfi arra gyanakodott, hogy az illegális aranybányászatnak volt köze a betegséghez.
Brazíliában gyorsan népszerűvé vált az aranybányászat. A szélsőjobboldali Jair Bolsonaro elnök uralma során hozott döntések a környezetvédelmi előírások lazításáról 2019 óta arra bátorítják bányászok ezreit, hogy behatoljanak az őslakosok alkotmányosan védett földjeire.
A brazil Nemzeti Bányászati Ügynökség úgy becsülte, hogy a zugbányászok évente mintegy harminc tonna aranyat termelnek ki csak a Tapajós vízgyűjtő területéről úgy, hogy egy mérgező nehézfémmel – higannyal – csapják ki az aranyat az üledékből.
A bányásztáborok által folytatott erdőirtás a kormány műholdas adatai szerint háromszorosára ugrott Bolsonaro hivatalba lépése óta abban a rezervátumban, amely a munduruku törzs nagy részének otthona.
Az elnök bátorította az illegális bányászokat
„2019 óta a régióban az új aranybányák megnyitásával hatalmas mértékben megnőtt az aktivitás – mondta Carol Marçal, a Greenpeace brazil Amazonas-kampányának szóvivője. – Történtek megelőző erőfeszítések, de keveset tettek azért, hogy az illegális aranybányászokat kiszorítsák a területről.”
Bolsonaro szorgalmazta, hogy fokozzák a bányászatot és kereskedelmi célú gazdálkodást az őslakosok földjein. Egy törvényjavaslatot is benyújtott a jogi korlátozások feloldására, amivel – a kritikusok szerint – felbátorította a hatályos törvényeket megszegő bányászokat.
Az elnöki sajtóiroda nem válaszolt a megkeresésre. A FUNAI szövetségi őslakosügynökség közölte, hogy a törzsi rezervátumok, köztük a mundurukuk földjeinek védelmén dolgozik. A betegséggel kapcsolatos kérdéseket a SESAI őslakos egészségügyi ügynökséghez irányította, amely viszont nem kommentálta.
A munduruku közösség vezetői a Reutersnek elmondták: attól tartanak, hogy az illegális bányászat előretörése megmérgezi folyóikat, megfosztja őket hagyományaiktól és krónikus betegségeket terjeszt a körükben.
Irene Munduruku júniusban tért haza, de állapota romlott, és a tervek szerint még ebben a hónapban visszatér a kórházba. Jairo szerint felesége története figyelmeztetés arra a válságra, amellyel közössége szembesül.
„Őseink soha nem mondták, hogy a közös örökségünk elpusztításából kell meggazdagodnunk – írta a Reutersnek. – A legnagyobb gazdagság a tudás, tudni, hogyan kell tisztelni az életet.”
Változó étrend
Bár a higanymérgezésre nincs gyógymód, a közösség vezetői és nonprofit csoportok keresték a módját, hogyan csökkentsék a kockázatokat.
Idén a brazil Saúde e Alegria civil szervezet kilenc munduruku faluval lépett együttműködésre, hogy alternatív vízrendszert fejlesszenek ki, ezzel csökkentsék a függést a szennyezett Tapajóstól. A helyi Pariri Egyesület azt szeretné, hogy tisztább patakokban tudjanak halat tenyészteni.
Bár a projekt vezetői még keresik a finanszírozás módját, a tervek szerint olyan, haltenyésztésre alkalmas fajokat fognak elterjeszteni, mint a pacu és a tambaqui – mondta Anderson Munduruku, a Pariri Egyesület tagja.
Arra kérik a szomszédokat, hogy hagyják ki az étrendjükből a harcsát, a kutyaharcsát és a piranhát, mivel a táplálékláncban magasabban elhelyezkedő fajok miatt sokkal jobban szennyezettek higannyal.
Csokoládés tejre emlékeztet a mérgezett folyó
Néha a törzs tagjai saját szemükkel látják, hogy a bányászok mit tesznek a folyókkal, amelyeket iszapbarnára változtattak és amelyeket Deuziano Munduruku közösségi vezető a csokoládés tejhez hasonlít.
A higanyszennyezés gyakran láthatatlan, és főleg az őslakosok fő fehérjeforrásának számító halakat sújtja.
Egy 2019-es, három munduruku faluban végzett vizsgálat során az Oswaldo Cruz Alapítvány (Fiocruz) kutatói mind a kétszáz résztvevő hajmintájában találtak higanyt.
A legtöbb mintában a biztonságos tartomány feletti szintet mutattak ki – az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete által meghatározott határérték kilencszeresét.
„Hihetetlenül aggasztó, hogy ez a fém bejut a testünkbe” – mondta Beka Munduruku, egy 18 éves lakos Sawré Maybuból.
A higanymérgezés tünetei sokfélék lehetnek. Egyesek gyengeségről, tompa érzékekről és mozgásproblémákról számolnak be. Mások hangulati és memóriazavaroktól szenvednek a Fiocruz jelentése szerint.
A legsúlyosabb esetekben idegrendszeri károsodást okozhat a születendő gyermekekben, és korai halálhoz vezethet.
A Fiocruz-tanulmány publikálása óta a munduruku törzs vezetői azt mondják, hogy a nép körében terjednek a találgatások.
A tizenévesek ízületi fájdalmakra panaszkodnak. Egy gyermek bénán született. Egy helyi vezető váratlanul meghalt. A szomszédok azon tűnődnek, vajon a higany-e az oka.
Honesio Dace Munduruku tanár szerint a higanymérgezést nehéz diagnosztizálni, mert kevés helyi klinika vizsgálja a fém jelenlétét.
Honesio, aki a Közép-Tapajós régióban található őslakos iskolákat monitorozza, 2018 óta egyre több magatartási és fizikai problémát lát a diákok körében.
Paulo Basta, a Fiocruz egyik vezető kutatója szerint azoknál, akik rosszabbul teljesítettek a 2019-es alkalmassági teszteken, a legmagasabb higanyszintet mérték.
A higanyszintet és a memóriát, a beszédkészséget és a racionális gondolkodást vizsgáló tesztek közötti korreláció a 12 és 20 év közötti alanyoknál volt a legszembetűnőbb – mondta. Mindez sötét jövőt jósol a mundurukuk számára.
