Most készül egy uniós irányelv, amely szerint 2023-tól a helyi kormányok szedhetik be a külföldi leányvállalatok minimumadóját. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy az anyacég székhelye szerint illetékes országnak kell majd utalni. Úgy tűnik, Magyarország viszonylag olcsón megússza a multinacionális cégek nemzetközi adóztatását célzó reformot.
Egy készülődő uniós irányelv szerint nem az anyacég székhelye szerint illetékes adóhivatal fogja beszedni a multinacionális cégek által fizetendő globális minimumadót, hanem annak az országnak az adóhatósága, ahol a leánycég üzemel – értesült a Szabad Európa. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon jelen lévő két-háromezer külföldi vállalat a hazai költségvetést fogja gazdagítani a befizetéseivel.
A globális minimumadó kezdeményezéséhez mintegy 140 ország – köztük Magyarország – csatlakozott. A rendszer 2023-tól indulna el. Lényege, hogy létrejön egy egységes és globális társasági nyereségadó a 750 millió eurónál nagyobb árbevételt elérő vállalatok esetében. A globális minimumadó esetében a társasági adó (tao) kulcsa 15 százalék; ezt akkor is be kell fizetni, ha egy országban, mint például hazánkban, a tao csak kilencszázalékos.
Emiatt nőhetnek a hazánkban letelepedett cégek adói. Hiába csökkentette a kormány kilenc százalékra a társasági adó kulcsát, kevésbé lesz vonzó Magyarország azoknak a cégeknek a körében, amelyek az alacsony adó miatt választották. Ez nemcsak hazánkra vonatkozik, hanem az összes feltörekvő országra, így a kelet-közép-európai régióra is.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2019 óta dolgozik egy globális minimumadó-szabályozás kialakításán. A kezdeményezés Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépésévél lendületet kapott, és idén júliusban komoly előrelépés történt a globális minimumadó megalkotásában. Majd októberben letisztult a keretrendszer, azóta a javaslat finomhangolása zajlik.
A korábbi tárgyalásokon még arról volt szó, hogy például egy amerikai, német vagy dél-koreai vállalatnak a vállalat székhelye szerinti ország költségvetésébe kell utalnia a különbözetet. Ez azonban októberre változott, a jelenlegi állás szerint lehetőség lesz arra, hogy a leányvállalat működési helyén szedjék be az adókülönbözetet.
Az Európai Unió egységes irányelv megalkotásán dolgozik, amely ismereteink szerint várhatóan már szintén azt fogja tartalmazni, hogy az adókülönbözetet helyi szinten kell beszedni. Ez Magyarország számára a lehető legjobb megoldás lenne. Azért döntött így az EU, mert ez passzol csak az uniós jogrendbe.
Az Európai Bíróság korábbi, ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályokhoz kapcsolódó döntései szerint csak nagyon indokolt esetben – például olyankor, ha valós tevékenységet egyértelműen nem folytató vállalkozásról van szó – szedheti be a vállalat székhelye szerint illetékes adóhivatal egy más országban működő leánycégtől a társasági adót. Normál esetben helyben adóznak a vállalatok.
A gyakorlatban ez úgy fog kinézni például egy hazai leányvállalattal rendelkező német cégcsoport esetében, hogy a kinti anyavállalat megküldi a minimumadó-bevallását a magyar adóhatóságnak, és jelzi, ha minimumadó-fizetési kötelezettsége keletkezik hazai leányvállalata esetében. Ezt az összeget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fogja beszedni.
„Magyarország a társasági adóról szóló törvényben évekkel ezelőtt átültette az uniós irányelveknek megfelelő CFC-szabályokat” – mondta a Szabad Európának Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvédi iroda adójogásza. A szakember szerint célját tekintve a CFC nagyon hasonlít a globális minimumadóhoz.
„Az a lényege, hogy az adót abban az országban fizessék meg, ahol a vállalkozás ténylegesen kifejti a tevékenységét” – mondta. A szabály értelmében ha egy adott országban működő cég olyan országban létesít leányvállalatot, ahol az effektív társasági adó nem éri el az anyavállalat székhelye szerinti ország adószintjének felét, az anyavállalat országa megadóztatja a leányvállalatban jelentkező profitot.
A ténylegesen fizetendő adót egy összetett modell alapján számolják ki. A szabályozás célja, hogy az anyacég ne tudja a leányon keresztül optimalizálni adófizetési kötelezettségét.
A kormány azért is lobbizott, hogy minél szélesebb legyen a beszámítható adók köre. Sikerült elérnie, hogy a helyi iparűzési adót (hipa) is elfogadják az effektív adókulcs számításakor.
Ez azt jelenti, hogy hiába kilencszázalékos Magyarországon a társasági adó kulcsa, a hipa beszámításával az effektív kulcs magasabb lesz. Így a 15 százalékos minimumadó és a kilencszázalékos tao között nem hat százalékpontnyi különbség lesz, hanem kevesebb, vagyis sok vállalatnak nem vagy csak alacsony befizetési kötelezettsége keletkezik.
Ugyanúgy sikerként könyvelhető el, hogy a valós tevékenységet folytató vállalatok kedvezményt kapnak. Az első tíz évben – fokozatosan csökkentve a kedvezményt – tíz százalékban beszámíthatják a bértömeget és nyolc százalékban a tárgyi eszközöket az adóalapba, vagyis ennyivel tovább csökken az esetleges adófizetési kötelezettség. A tizedik évtől kezdve a beszámítható összeg a bértömeg és a tárgyi eszközök öt százalékára csökken.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára korábban a Portfolio.hu-nak azt mondta, hogy a mostani magyar adószabályok mellett csupán a minimumadó alá eső vállalkozások 15-20 százalékának keletkezhet többlet-adófizetési kötelezettsége. Mindez nagyjából néhány tízmilliárd forintos bevételt jelenthet a költségvetés számára.
